Főmenü megnyitása

Módosítások

1918. november 10-én a lengyel nemzetiségű katonák fellázadtak a német hatalom ellen [[Ostrów Wielkopolski]]ban és kikiáltották az “Ostrówi Köztársaság” megalakulását. A köztársaság november 26-áig létezett.
 
1918. november 11-én Németország kapitulációjával a világháború végét ért. Ezt a dátumot a lengyel függetlenség visszaszerzése napjának tekintik. Az új állam határait azonban még mindig nem állapították meg., Nagy-Lengyelország német fennhatóság alatt állt. Ebben az időben jött létre Poznańban a soknemzetiségű Polgári Őrség, amely átvette a rendőrség feladatait. Rövidesen a lengyelek ennek révén eltávolították [[Poznań]] főpolgármesterét, Georg Wilmset. Őt Jarogniew Drwęski helyesítettekövette. Ennek ellenére a német hatóság engedélyezte az Őrség működését, hogy az tartson nyugalmat Nagy-Lengyelországban.
 
November 12-éig az egész Nagy-Lengyelországban létrehozták a munkás- és katonatanácsokat és az ún. polgári bizottságokat (későbbi nevükön: néptanácsok). A bizottságok élen a poznańi ''Központi Polgári Bizottság'' állt (CKO – ''Centralny Komitet Obywatelski''). Ennek élén viszont három emberből álló Főbízottság volt, amelyben mindegyikük képviselt egy-egy, a németek által megszállt tartományt. '''Stanisław Adamski''' - Nagy-Lengyelországot, '''Wojciech Korfanty''' - [[Szilézia|Sziléziát]], '''Adam Poszwiński''' - [[Kujávia|Kujáviát]]. Hamarosan a CKO átalakult Fő Néptanáccsá (NRL – ''Naczelna Rada Ludowa'').
 
Ugyanezen a november 12-én volt a „városházi merénylet” Poznańban. Ott a Katonai Tanács ülésezett, amelyben a németek többséget alkottak és a lengyelek ezt többséget meg akarták szüntetni. Ezért aA tanács ülésére ezért benyomult egy lengyel csoport, amelyet a városház előtt összegyűlt lengyelek tüntetése támogatott. A megrémült képviselők eltávolítottak a Tanácsból négy németet és lengyelekkel pótolták őket. Hasonló „merényletek” voltak más városokban is (pl. Jarocinban, Ostrówban, [[Gniezno|Gnieznóban]]).
 
A német hatóságot olyan híresztelések nyugtalanították, hogy [[Józef Piłsudski]], lengyel államfő, megindult katonaival Poznań felé. Ilyet a lengyelek gyakran terjesztettek, hogy ijesszéknyomást gyakoroljanak a németeketnémetekre. Ezért novemberNovember 15-én a berlini kormány döntésével haderőket hozott létre, amelyeknek védeniük kellett Németország keleti tartományait a „bolsevizmustól” és a „lengyel lázadástól” kellett védeniük Németország keleti tartományait. Így jöttek létre az ún. ''Grenzschutz'' (határvédelem) önkéntes alakulatai, amelyek azután [[Litvánia|Litvániában]], [[Lettország]]ban, KeletiKelet- (Gdański) [[Pomeránia|Pomerániában]] és Felső -[[Szilézia|Sziléziában]] működtek.
 
November 18-án történt meg az Országos Szejm és a járási néptanácsok megválasztása. Két nappal később '''Jędrzej Moraczewski,''' a Nagy-Lengyelországból származó lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy Nagy-Lengyelország elcsatolása a kormányának egyik legfontosabb feladata lesz. A Németország által megszállt lengyel területek képviselői azonban nem fogadták el a nekik felkínált pozíciókat a varsói kormányban, mert véleményük szerint Piłsudskit nem a nemzet választotta államfővé, hanem a megszálló központi hatalmak erőszakolták rá ezt a hivatalt. Nagy-Lengyelország ellenérzése Piłsudskival szemben főként abból táplálkozott, hogy e tartomány mindig határozottan az ''endecját'' támogatta, amelynek a vezetője, Roman Dmowski, Piłsudskinak nemcsak politikai, hanem személyes ellenféleellenfele is volt. Piłsudski elutasítása egészen a [[Második Lengyel Köztársaság]] végéig tartott, a második világháború kitöréséig tartott.
 
Időközben Nagy-Lengyelországba megérkeztek a ''Grenzschutz'' új egységei érkeztek, ami aztvilágossá tette világossá, hogy a németek erővel akarták megoldani a lengyel problémát. Az NRL követelésének az lett a következménye, hogy december 15-én a lengyel kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokatkapcsolatait Németországgal.
 
A december 26-án Varsóba utazó '''[[Ignacy Jan Paderewski]]''' megérkezett Poznańba. Paderewski híres zongoristazongoraművész volt, de ezen túl sikeresen működötttevékenykedett az Egyesült Államokban Lengyelország függetlenségének céljávalérdekében és ezért nagyon népszerű volt a lengyelek között. MivelRáadásul, ráadásulmivel Dmowski munkatársa is volt, így Nagy-Lengyelországban tisztelet övezte. A németek tudva, hogy a poznańi lengyelek által megszervezett köszöntése könnyen átalakulhat németellenes politikai tüntetéssé., Ezértezért a német külügyminisztérium megtiltotta Paderewskinek, hogy Poznańban tartózkodjék, de ő ignorálta a tilalmat.
 
== A felkelés története ==