„Kávéházi cigányzene” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
55. sor:
Az [[Első világháború|I. világháború]], a [[Trianoni békeszerződés|trianoni béke]]kötés majd pedig a [[nagy gazdasági világválság]] természetesen nem kedvezett a cigányzene műfajának sem, de a műfaj iránt még mindig elegendő igény mutatkozott. Az akkoriban megjelenő [[dzsessz]] mellett jórészt ez volt mind a városi, mind a vidéki lakosság szórakoztató zenéje.
A [[Második világháború|II. világháború]] után a cigányzenét és a magyar nótát a "letűnt elnyomó osztályhoz" kötötték, és politikailag nem kívánatosnak minősítették, a cigányzenészeket, pedig mint az úri osztály kiszolgálóit minden eszközzel igyekeztek ellehetetleníteni. Az [[1956-os forradalom|1956-os forradalom és szabadságharc]] leverése után a [[Romák az 1956-os forradalomban|romák forradalmi részvétele]] miatt sok cigányzenésznek bevonták a működési engedélyét.
Ugyanakkor az 1952-ben, tehetséges roma gyerekekből alapított [[Rajkó Művészegyüttes|Rajkó Zenekar]] napjainkig a magyar cigányzene világszerte ismert és elismert színpadi megjelenítője. [[Farkas Gyula (hegedűművész)|Farkas Gyula]] művészeti vezető és Szigeti Pál igazgató célja az volt és ez meg is valósult, hogy a zenész cigány dinasztiák örökségét megfelelő repertoár kialakításával pódiumra emelje.
| |||