„Egysínű vasút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
bővítés |
|||
1. sor:
[[Image: Monorail Moskau - Einfahrt in Station Telezentrum.jpg|thumb|220px|jobbra|A moszkvai nyeregvasút, [[Oroszország]]]]
[[Image:Schwebebahn ueber Strasse.jpg|thumb|right| A [[Wuppertal Schwebebahn]], a világ első elektromos hajtású, függesztett egysínűje]]
[[File:Mumbai monorail trial run.PNG|thumb|A mumbai nyeregvasút próbaüzemben]]
[[Image: Transrapid.jpg|jobb|thumbnail|[[Transrapid]], a mágnesesen lebegtetett nyeregvasút]]
Az '''egysínű vasút''' olyan [[vasút]]i közlekedési eszköz, amely csupán egy [[sín]]en fut. A kocsi nyeregszerűen veszi körbe a sínt, vagy konzolon függeszkedik rajta.
== Típusai ==
Kétféle típusa van: a nyeregvasút és a függővasút.
== Története ==
[[Fájl:Wuppertal1900.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[wuppertali függővasút]] [[1900]]-ban]]
[[kép:PalmersSchienenweg.JPG|thumb|balra|Az első német, Palmer-féle egysínű tervrajza]]
[[kép:Einschienerp.jpg|thumb|Keresztstabilizátoros egysínű [[Brennan]]ban, (1907)]]
Az első egysínű vasút [[1820]]-ban épült, feltalálója [[Ivan Elmanov]]. Ez a vasútforma [[1879]]-ben terjedt el, olcsósága miatt, de csak katonai használatban.
1897-ben [[Eugen Langen]] német mérnök, aki egy magasvasúti rendszerben a kocsikat felfüggesztette, ez a ''[[Wuppertal Schwebebahn]].
=== 1900-tól 1950-ig ===
Az első
=== 1950-től napjainkig ===
A [[20. század]] második felétől terjedt el a mai kialakítású, modern egysínű vasútrendszer. Ebben az időben épültek a ma is létező egysínű vasutak [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikában]], [[Kanada|Kanadában]], [[Japán]]ban és még sok más helyen.
=== Korai évek ===
Az első egysínű vasút Oroszországban készült, 1820-ban [[Ivan Elmanov]] tervei alapján. Azért kísérleteztek vele, hogy alternatívát jelentsen a hagyományos [[vasút]]nak, a 19. század elején. A legkorábbi szabadalom[[Henry Robinson Palmer]] keze alól került ki az [[Egyesült Királyság]]ban, 1821-ben. A design kidolgozása [[Deptford Dockyard]] nevéhez fűződik Dél-Kelet-[[London]]ban, a [[Cheshunt Vasút]] egy szakaszán a [[Cheshunt]] [[kőbánya]] mellett [[Hertfordshire]]-i, a [[Lea-folyó]]nál. A Cheshunt-vonal volt a világ első egysínűje utasok számára, valamint az első vasútvonal Hertfordshire-ben.
Körülbelül 1879-ben, „egy vasúti” rendszert javasolt egymástól függetlenül Haddon és Stringfellow, amely korábban egy fordított "/ \" sínpáron ment. A rendszert katonai célra ajánlották, de azt is látták, hogy polgári használatra is megfelel, mint olcsó vasút.
A korai tervek kettős peremű sínt tartalmaztak, ami jó alternatívája volt a hagyományos kettős vasút sínnek (vágány). Wheels ezen sínre egysínű kocsit tervezett. A mai túlélő felfüggesztett változat a [[Wuppertal Schwebebahn]]. A 1900-as években, a kocsikat giroszkóppal tartották volna egyensúlyban a szimpla sín tetején, de soha nem jutott túl a prototípus szakaszon. A [[Ewing System]]et használta a [[Patiala Állami Egysínű Trainways]] [[Punjab (India)|Punjab]] indiai államban. [[India]] hibrid modellje egy teherhordó egységes vasúti- és egy külső kerék egyensúlyára támaszkodik. A francia mérnök, Charles Lartigue által épített egysínű vonal [[Listowel]] és [[Ballybunion]] között, Írországban, megnyílt 1888-ban és be is zárt 1924-ben, mivel a polgárháború károkat okozott benne). A Lartigue-rendszer egy teherhordó egységes vasúti és két alsó, külső sínnel biztosította az egyensúlyt, háromszögben.
Az első egysínű mozdonya itt [[gőzmozdony]] volt.
=== 1900-1950 ===
A Lartigue rendszerben javasolt nagy sebességű egysínű vasút Liverpool és Manchester között létesült, 1901-ben.
1910-ben a Brennan giroszkópos egysínűt használták egy [[alaszka]]i szénbányában.
A 20. század első felében számos további megoldás született, amelyek vagy soha nem hagyták el a tervezőasztalt, vagy nem voltak egyebek, mint rövid életű prototípusok. Az egyik első egysínű rendszert az Egyesült Államok, New York Citybe tervezte, az 1930-as évek elején. Ezt konvertálták később egy magasvasútra.
=== Az 1950-1980-as években ===
A 20. század második felében nagyobb nyomtávú vagy gerenda-pályára születtek tervek. Ez a jármű egy pár keréken járt és egy harmadik irányította. Németországban, 1950-ben épült meg a prototípusa, 40%-os készültségig egy olyan rendszernek, amelynek a sebessége egyenes szakaszokon 320 km/óra és 150 km/h kanyarokban volt. Terveztek még gerendákra felfüggesztett vagy konzolos egysínűeket is. Az 1950-es években az [[ALWEG]] nyeregforma alakult ki, majd a frissített típusú, felfüggesztett, [[Safege]]-rendszer. Az ALWEG-technológiát alkalmazzák jelenleg mind a két legnagyobb egysínű-gyártónál ([[Hitachi egysínű]] és [[Bombardier Transportation]]).
[[Fájl:SeattleMonorailChokePoint.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Seattle]]-i egysínű vasút]]
1956-ban megszületett az első egysínű az USA-ban, próbaüzeme Houstonban volt. Később ebben az időszakban nagy egysínű rendszereket építettek, beleértve a [[Disneyland]] ([[california]]i [[Walt Disney World]] és [[Florida]] ill. [[Seattle]] között, valamint [[Japán]]ban. Egysínű rendszerek is kerültek elő, futurisztikus technológiaként kiállítási és vidámparki installációkon, s azokat számos örökölt rendszer ma is használja. Azonban az egysínű sokkal kisebb mértékben terjedt el, mint a hagyományos közlekedési módok.
A Niche magánvállalkozás által használt egysínű megjelent a [[légi közlekedés]]ben és [[bevásárlóközpont]]okban sok ingarendszerű eszköz épült ki.
== Elterjedése ==
A világon szinte már minden fejlett országban előfordul.
== Különbség más közlekedési rendszerekkel szemben ==
Az egysínű rendszerek sokféle alkalmazást találnak a szállítási piacon a repülőtéri transzfertől néhány közepes kapacitású metró rendszerig. Ha szeretnénk megkülönböztetni az őket más közlekedési módoktól, az egysínűek meghatározását pontosíthatjuk azzal, hogy a nyomtáv ebben a rendszerben keskenyebb, mint maga a jármű.
=== Hasonlóságok ===
Az egysínű rendszerben gyakran, de nem kizárólagosan előfordul szintemelkedés, és ezért gyakran összetéveszthető más magas rendszerekkel, mint például a [siklóvasút|[siklóvasutakkal]].
Az egysínű járművek gyakran első pillantásra hasonlítanak más könnyű vasúti járművekhez, akár vezető nélküliekhez is. Van egykocsis, merev formájú, csuklós önálló egységekből álló, vagy olyan, amelyik több kocsiegységet közlekedtet egyszerre. Többnyire [[lineáris indukciós motor]] hajtja. Az egyszerre mozgatott vasúti kocsikat [[forgózsámoly]] kapcsolja össze, így görbe pályán is képes a szerelvény haladni.
=== Különbségek ===
Ellentétben néhány [[villamos]] és [[vasút]]i rendszerrel, a modern egysínű mindig particionált, azaz el van választva más jármű- és gyalogos forgalomtól. Működtethető vezetővel vagy távirányítással. Használhat villamos áramszedőt, vagy lineáris motorral hajtják, amelynek állórésze a sín, forgórésze pedig maga a jármű. Így az elektromágneses tér forgatásával mozog a szerelvény előre-hátra.
=== Mágneses lebegtetés ===
A mágneses taszítás elvén lebeg a kocsi a sín fölött, vagy így lóg a gerendán, gyakorlatilag súrlódás nélkül, lineáris motorokkal mozgatják.
=== A nyeregvasút tömegközlekedési megítélése ===
[[Image: LasVegasMonorailCC.JPG|thumb|A [[Las Vegas Convention Center]] állomása]]
1950 és 1980 között az egysínű forgalma is visszaesést szenvedett el, mint minden tömegközlekedési rendszer, az [[autó]]val szemben. Az egysínűek különösen a tömegközlekedési hatóságok vonakodása miatt, hogy fektessenek-e be a bevált egysínűekbe, azok vélt magas költségei miatt, amikor szembesültek az olcsóbb érett alternatívákkal. Ott is sok egymással versengő egysínű technológia aprózta tovább a piacot.
Ezt a „magas költségek” felfogást támadták legtöbbet, különösen 1963-ban, amikor az ALWEG-konzorcium javasolt építésre jelentős egysínű rendszert, [[Los Angeles]]ben, cserébe a megfelelő működésért. Ezt elutasították a városi hatóságok, a későbbi [[Los Angeles]]-i metrós rendszer javára.
Több, eredetileg közlekedési rendszernek szánt egysínűt ma a [[turizmus]]ban használnak, mivel előnyös, egyedülálló kilátást kínál.
=== Közelmúlt történelme ===
[[Fájl:Einschienenbahn (Monorail) im Europa-Park.JPG|thumb|right|Nyeregvasút, [[Europa-Park]], Ruszt, Németország]]
Az 1980-as évek óta nőnek a forgalmi torlódások és az urbanizáció miatt, újjáéled az érdeklődés az egysínű tömegközlekedési használata iránt, előbb [[Japán]]ban és most [[Malajzia|Malajziában]]. A [[Tokyo Monorail]], a világ legforgalmasabb egysínű vonala, átlagosan 127.000 utast szállít naponta, azaz több mint 1,5 milliárd utast 1964 óta. Egysínűt látunk folyamatos használatban piacokon, valamint szórakoztató parkokban.
A [[Chongqing Rail Transit]] ([[Kína]]) fogadott el egyedi formájában ALWEG-alapú tervezést, amelynek designja az egysínű járművekénél sokkal szélesebb, hogy kapacitásuk összehasonlítható legyen a [[vasúti]] rendszerekével. Ez azért van, mert [[Chongqing]] városát is keresztül-kasul szeli számos domb, hegy és folyó, ezért a metró alagút nem megoldható, kivéve bizonyos esetekben, extrém mélységben.
=== Típusai és műszaki szempontok ===
[[fájl:H bahn dortmund1.jpg|thumb|A [[H-Bahn]], függővasút Dortmundban]]
A modern egysínű függővasút nagy szilárdságú gerendán függ, ami egyúttal a jármű futófelülete is. Számos versengő terv két nagy osztályba sorolható, úgymint ''nyereghidas'' és ''felfüggesztett'' egysínű.
A leggyakoribb típusú egysínű, amit ma is használnak a ''nyeregvasút'', amelyen a vonat [[acél]] vagy [[vasbeton]] gerendát fog széles tartományban közre. A [[gumi]]kerekes kocsi a híd tetején ,gurol és két oldalán vontatja és stabilizálja a járművet. Ezt a típust az [[ALWEG]] német társaság népszerűsítette.
A [[Safege]] francia társaság olyan egysínű rendszert kínál, amelyben a vasúti kocsik kerekeken vannak felfüggesztve, alattuk a kocsi. Ebben a konstrukcióban a kocsi kerekei egyetlen hídon belül lovagolnak. A [[Chiba Urban egysínű]] jelenleg a világ legnagyobb felfüggesztett egysínű hálózata.
Van egy történelmi jellegű ''[[függővasút]]'' is, amit német feltalálók [[Nicolaus Otto]] és [[Eugen Langen]] terveztek, az 1880-as években. A [[Wupper-völgy]]ben épült meg, a németországi [[Barmen]] és [[Elberfeld]] testvérvárosok között, 1901-ben, és még mindig működik.
=== Teljesítmény ===
Szinte minden modern egysínűt kettős [[harmadik sín]]ről táplált [[elektromos motor]] hajt, a csatlakozó vezetékek vagy elektromos részek külön csatornában, vagy gerendákba zártan helyezkednek el. Dízelmotoros egysínű rendszerek is léteznek. Egyes muzeális rendszerek, mint például a [[Lartigue Monorail]] gőzmozdonyt használtak.
=== Mágneses lebegtetés ===
Mágnesesen lebegtetett (maglev) rendszerek, mint pl. a német [[Transrapid]] nyereghidas megoldással épültek, mivel az rendkívül stabil, és lehetővé teszi a gyors lassulást nagy sebességről. Ha a teljes sebességgel megy a vonatot a pálya fölé emeli, és így nincs fizikai kontaktusban vele. A szárazföldi sebességrekordot vasúti járművek között a kísérleti [[SCMaglev]] érte el, hivatalosan rögzített sebességgel. Ugyanakkor a pályarendszere annyira széles, hogy azt lehet mondani, nem jogos egysínűnek nevezni.
Vannak lassabb városi közlekedésre szánt maglev egysínűek is, mint például a japán [[Linimo]] (2003).
=== Váltók ===
[[File:Osaka switches tms.jpg|thumb|Az [[Osaka egysínű]] váltói]]
Létezik éhány korai egysínű rendszer (különösen a [[Wuppertal függővasút]] ([[Németország]]), amely 1901-ben épült, és még mindig működik), ahol a kocsiszekrény megnehezíti, hogy az egyik vonalról a másikra váltson át. Néhány más egysínűnél a váltórendszereket kiküszöbölik, amennyire csak lehetséges, és működő folyamatos hurkot alkotnak, vagy két helyhez kötött állomást, mint pl. a [[Seattle, Washington]]nál.
A ma üzemelő egysínűek képesek hatékonyabb váltóhasználatra, mint a múltbeliek. Abban az esetben, ha ez függővasút, a másik pályára váltást végezhetjük a peremeken belül vezetett kocsikkal, hogy egyik, vagy másik vonalra váltsuk.
[[File: SydneyMonorail1 gobeirne.jpg|thumb|right|A [[Sydney egysínű]] egyetlen hurokkal kerüli el a váltó szükségességét]]
[[Image: Mono-shibaura.jpg|thumb|A nagy kapacitású [[Tokyo Monorail]]]]
A nyeregvasutak megkövetelik, hogy a gerendaszerkezet maga is hivatott legyen váltásra, mert ami eredetileg volt, az szinte megfizethetetlenül nehézkes eljárás. Most azonban, a leggyakoribb módja ennek, hogy egy mozgó készülék tetejére szerelt erős platformoknak bírniuk kell a járművek, gerendák és a saját mechanizmusuk súlyát. Többszörösen szegmentált gerendák lépnek a görgők helyére, simán hozzáigazítva az egyik gerendát a másikhoz, hogy a vonatot a kívánt irányba küldje el. Ezt a megoldást eredetileg a ALWEG volt képes elvégezni, 12 másodperc alatti váltással. Néhány ezen gerendakitérő meglehetősen bonyolult, amely képes a különböző gerendák átváltására a [[vasút]]i [[keresztváltó]]t szimulálva.
Abban az esetben, ha lehetővé kell tenni, hogy mozog egy egysínű vonat két gerenda bármely számos más gerendák, mint a tárolás vagy szervizek, egy utazó gerenda nem ellentétben egy vasúti [[Transfer táblázat]] lehet alkalmazni. Egy gerenda, legalábbis elég hosszú, hogy készítsen egy egysínpályás jármű, egy vonalban egy belépő sugár kell szerelni az egysínű autók. A teljes fény, akkor dob a jármű, hogy összehangolják a kívánt tárolási fény.
A váltási nehézségek nem valószínű, hogy valaha is elterjednek az egysínű hálózatok.
=== Osztályok ===
Gumikerekes változatait jellemzően oda tervezték, ahol 6%-os meredekség állt fenn. Azonban a hagyományos vasúti vagy metróvonal képes megbirkózni hasonló vagy még nagyobb emelkedővel is, például a [[Lausanne Metro]] akár 12%-os, a [[Montreal Metro]] szintén, míg a [[véhicule Automatique Léger| VAL]] rendszer képes leküzdeni a 7%-os meredekséget.
[[kép:Memphis első view.jpg|jobb|thumb| A [[Mud Island egysínű | Mud Island]] [[függővasút | felfüggesztett egysínű]], a [[Memphis, Tennessee | Memphis]], [[Tennessee] ] (2005)]]
=== Rekordok ===
* Legforgalmasabb egysínű'' 'sor''' [[Tokyo Monorail]], 120.692 utast naponta (2011 napi átlag)
* Legforgalmasabb egysínű'' 'rendszer''' [[Walt Disney World Monorail System]] 150000 utast naponta (3-án sor).
* Legnagyobb egysínű rendszer: [[Chongqing Rail Transit]] (2. sor és 3.),
* Leghosszabb maglev egysínű sor: [[Shanghai Maglev Train]], {
* Leghosszabb straddle-gerenda egysínű sort: [[3-as vonal, Chongqing Rail Transit]]
* A legnagyobb felfüggesztett egysínű rendszer [[Chiba Urban Monorail]],
* A legrégebbit egysínű vasút vonal mindig üzemel: [[Schwebebahn Wuppertal]], 1901
== Lásd még ==
21 ⟶ 126 sor:
* [[Isztambuli egysínű vasút]]
* [[Maglev]]
* [[3D Express Coach]]
* [[Bennie Railplane]]
* [[Jim Wilson (Los Angeles) # tömegközlekedési | egysínű terv Los Angeles folyó, California]]
* [[Slope autó]]
* [[Transrapid]]
==
A orrások az enwikin és a dewikin találhatók.
<references/>
{{Portál|Vasút}}
{{DEFAULTSORT:Egysinu~vasut}}
[[Kategória:Alternatívák a hagyományos vasutakra]]
| |||