„Tömegközlekedés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszaigazítás a szócikk címéhez |
a jav. |
||
1. sor:
[[Fájl:KisföldalattiEN.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Földalatti Budapesten]]
A '''tömegközlekedés''' (vagy közösségi közlekedés, közforgalmú közlekedés, kollektív közlekedés) – az általános értelmezés szerint – magában foglal minden közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem saját járművekkel közlekednek. A használatos közlekedési eszközt tekintve ide tartozik
* helyi (városi és elővárosi) forgalomban a városi [[autóbusz]], a [[trolibusz]], a [[villamos]], a [[metró]] (földalatti vasút), a [[kéregvasút]], a nyeregvasút vagy függővasút (mindkettő [[egysínű vasút]]-kategória), a [[helyiérdekű vasút|HÉV]], a [[vízi közlekedés]] és a [[vasút]].
* helyközi (más szóval: településközi; belföldi és nemzetközi) forgalomban az [[autóbusz]], a [[vasút|vasúti közlekedés]], a [[légi közlekedés]] és a [[vízi közlekedés]].
8. sor:
Egyes források ide sorolják a ''taxiszolgáltatás''t is. A különbség, itt, a támogatás teljes hiánya (inkább akadékoskodás, a problémák áthárítása a szolgáltatóra).
''Közösségi közlekedés''nél (szemben az egyéni közlekedéssel) az utasnak – utazásának időpontja és útvonala tekintetében – ''alkalmazkodnia kell mások igényeihez,'' mivel a személyszállítás ''másokkal együtt,'' a közlekedési eszköz ''megosztott használat''ával történik.
A ''tömegközlekedés'' előtérbe kerülésével csökkenthető a ''forgalmi zsúfoltság,'' a ''károsanyag-kibocsátás'' (emisszió) és ''energiafelhasználás,'' valamint a ''közlekedési balesetek'' száma.
| |||