„Sárga kövirózsa” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Taxobox | color = lightgreen | name = ''Jovibarba hirta'' | image = Sempervivum.jpg | image_width = 270px | image_caption = ''Jovibarba hirta'' | regnum = Növénye…” |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
18. sor:
A '''''Jovibarba hirta''''' a [[kőtörőfű-virágúak]] ''(Saxifragales)'' rendjébe és a ''[[varjúhájfélék]]'' ''(Crassulaceae)'' családjába tartozó faj. Magyarul a "Jupiterszakáll" nevet adhatjuk neki, mivel a Iovi+barba összetétel Jupiter+szakáll jelentéssel fordítható. A nemezetség típusfaja, Filip Maximilian Opiz e faj alapján állította fel a Jovibarba nemzetséget, elkülönítve azt a Sempervivum nemzetségtől.. A keleti Alpokban, Olaszországban, a Balkán-félszigeten (északnyugati területek) és a Kárpát-medencében őshonos. Magyarországon is őshonos, elsősorban a Dunántúli-középhegység dolomitkopárain, sziklaletörésein él. Rozettáinak átmérője általában 4,5-7cm. Levelei világos zöldek, vörös csúccsal, azonban szárazság esetén leveleinek nagy része vörösen pigmentált. Esők után rozettái kinyílnak. A fiókhajtások fél centiméteresek, gömbölyőek és könnyen elgurulnak, így az új sarjtelepek már valahol máshol jönnek létre. Virágait 15-20 cm-es szárakon hozza, ami segíti a magok terjedését. Ennek az a jelentősége, hogy sarjai a gravitációnak megfelelően csak valamivel lejjebb tudnak meggyökeresedni, ugyanakkor a jupiterszakáll számára a feltételek főként a sziklakiugrásokon adottak.
==Élőhelyi igényei, termesztése==
Mivel a dolomitsziklagyepek növénye elsősorban, ezért extrém szárazságtűrő és a bázikus talajokat tolerálja. Magyarországon teljesen téltűrő. A pangó vizet nem szereti. Igen vékony váztalajon, főként sziklarepedésekben él, ahol nincsenek konkurensek. A leváló sarjakkal könnyen szaporítható.
==Hivatkozások==
| |||