„Kávéházi cigányzene” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
15. sor:
A [[Rákóczi-szabadságharc]]ban a kuruc táborokban nem egy cigányzenekart találni, akik zenéjükkel lelkesítették a csapatokat. Ők – mivel zenészként egyszerűbben mozoghattak ellenséges területeken is – szerepet játszottak az egymástól elszakított csapattestek hadi kommunikációjában, és az ellenséges csapatok kifigyelésében egyaránt.
 
A cigányzene ma ismert formájának kialakulásának kezdete a [[18. század]] közepére tehető. Az első ismert, mai hangszerfelállású cigányzenekar [[Czinka Panna|Czinka Pannáé]] volt, mely két [[hegedű]]sből, [[Nagybőgő|bőgősből]] és [[Cimbalom|cimbalmosból]] állállt. Ma is ez a cigányzenekarok minimálisan kötelező felállása.
 
A XVIII-XIX. század fordulóján jelentős változások következnek be a magyar társadalomban és kulturális életben. A népzenében és néptáncban a ''régi stílust'' fokozatosan felváltja az ''új stílus''; a [[polgárosodás]]sal kapcsolatban növekszik a városok szerepe; megjelenik a [[nemzeti romantika]] a kultúra minden területén. A nemzeti érzés alakításában jelentős szerepük volt a cigány muzsikusoknak is, különösen a [[kuruc költészet]] ébren tartásában és átörökítésében.