„Műgyanta” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 86.59.129.143 (vita) szerkesztéséről Pkunk szerkesztésére |
||
1. sor:
{{forma|1=belso linkek hianyoznak}}
== A műgyanta története ==
Az a felismerés, hogy a Vezúv vulkáni tufáinak porát mésszel és bizonyos adalékokkal keverve, víz hatására sőt víz alatt is megkeményedő kötőanyagot állítsanak elő, lehetővé tette a hatalmas római birodalom gigantikus építkezéseit, a mai szemmel is impozáns ivóvízhálózat létrehozását, vagy például olyan épületek létrehozását mint az I. században épült római Pantheon, melynek kupolája ebből az “ősbetonból” készült. A 43,5 m-es fesztávolságát 1500 évig nem sikerült felülmúlni, mind a mai napig teljes épségben megtekinthető.
Ezeknek az ún. hidraulikus kötőanyagoknak az alkalmazása a középkorban szinte teljesen feledésbe merült. A XVIII. században először Angliában és Franciaországban – összefüggésben az ipari forradalmakkal – kezdtek el ismét foglalkozni a cementtel és a betonnal, mint építőanyaggal.
Az igazi fejlődés akkor indult meg, amikor is 1867-ben egy angol kőműves, Joseph Aspdin szabadalmaztatta a portlandcement előállításának technológiáját. A következő forradalmi lépés az volt, hogy Joseph Monier 1867-ben szabadalmat kapott vasbeton virágedények készítésére és korának kiemelkedő mérnökei felismerték, hogy a beton alacsony húzószilárdságának értékét a vaserősítés általi megnövelésével a statikai lehetőségek szinte korlátlanná válnak. A II. világháborút követő technológiai robbanás, elsősorban a méretek, tömegek, sebességek ugrásszerű növekedésével, a kemikáliák alkalmazásának általánossá válásával járt, így előtérbe helyezte azokat a szempontokat, hogy a beton tulajdonságait napjaink követelményeihez igazítsák, ill. olyan módszerek és anyagok kidolgozását, amelyekkel a beton tartós védelme biztosítható.
== A beton és a műgyanta kapcsolata ==
A beton szerkezetének részletekbe menő ismerete nélkül is belátható, hogy a sok kiváló tulajdonság mellett néhány hátránnyal is számolni kell, melyek szinte kizárólag a beton porózus, szivacsos finomszerkezetével hozhatók összefüggésbe. Ez a szerkezet az okozója a betonok viszonylag nagy vízfelvételének, amiből a rossz fagyállóság fakad, de ez okozza a betonfelületek rossz tisztíthatóságát, állandó porzását is.
A fenti okok miatt, burkolatlan padozatok nem készíthetők például az élelmiszeriparban sem, mert a szigorú higiénés előírások betarthatatlanok, de nem használható számos más iparágban, a szigorú pormentességet megkövetelő modern berendezések miatt, sőt még egy hagyományos kereskedelmi raktárban sem, ahol a tárolt termékek portalanítása gyakorlatilag megoldhatatlan feladat. A probléma adott a családi háztartásokban is, hiszen például a drága gépkocsik tárolása, az éléskamrák, hobbi-helyiségek… ugyanúgy megkövetelik a pormentes és jól tisztítható padlóburkolatokat mint az ipari létesítmények.
== A műgyanta alapanyag fajták==
*epoxi
| |||