„Satrapa” változatai közötti eltérés

306 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
Forrás + Jegyzetek.
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (Bot: 47 interwiki link migrálva a Wikidata d:q170305 adatába)
(Forrás + Jegyzetek.)
{{nincs forrás}}
A '''satrapa''' az uralkodó által kinevezett tartományi kormányzók neve volt az [[ókor]]i [[Médek|méd]] és [[Óperzsa Birodalom|óperzsa]] birodalmakban, beleértve az [[Akhaimenida királyok listája|Akhaimenida dinasztiát]] és több utódállamát, így a [[Szászánida Birodalom|Szászánida Birodalmat]] és a hellenisztikus birodalmakat.
 
== Átvitt értelemben ==
Átvitt értelemben több nyelven, így a magyarban és az angolban is használják azokra a politikai vezetőkre, akik valamely nagyhatalom erős befolyása alatt állnak.
A magyarban (''Satrapa'' vagy ''satrafa'' alakban) tréfás leszólásként is alkalmazzák például a zsarnokoskodó nőkre, különösen anyósokra.<ref>[http://meszotar.hu/keres-satrafa A satrafa jelentése (meszotar.hu/)]</ref><ref>[http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/49310 Banya, satrafa, szipirtyó]</ref>
 
== Méd-perzsa satrapák ==
A satrapát egy tanács segítette, amely perzsákból és helyiekből állt. A satrapát a királyi titkárság, illetve a király küldöttei ellenőrizték, különösen „a király szemei”, olyan hivatalnokok, akik évente ellenőrzéseket végeztek, illetve állandó felügyeletet gyakoroltak.
 
Hatalmát további ellensúlyok is korlátozták. Pénzügyi főhivatalnoka (perzsául ''ganzabara'') és a tartomány hadseregéért és erődítményeiéréterődítményeiért felelős katonai parancsnok tőle függetlenek voltak és időközönként személyesen tettek jelentést a királynak. A satrapának azonban saját csapatai lehettek.
*A nagy szatrapiákat gyakran kisebb kerületekre osztották és ezek fejét szintén satrapának hívták (a görög-római szerzőknél ''hüparkhosz'', vagyis „alrégens” cím szerepel). A nagy szatrapiák élén gyakoriak voltak a személyi változások és az is gyakran előfordult, hogy ugyanaz az ember két tartományt is irányított.
*Mivel a szatrapiák hódítások eredményeképp jöttek létre (a perzsa magterületeknek nem kellett tartományi adókat fizetniük), az elsődleges- és alszatrapiák határait gyakran a korábban ott létező államok határai, vagy az etnikai-vallási tömbök határai alapján állapították meg. Az Akhaimenidák sikerének és birodalmuk tartósságának kulcseleme volt, hogy türelmet és nyitottságot tanusítottaktanúsítottak a meghódított népek kultúrája és vallása iránt. Abszurd módon magán a perzsa kultúrán változtattak legtöbbet a hódítások, mert az uralkodók beépítették a meghódított területek kultúrájának elemeit a perzsa kultúrába és ez a keveredés alakította ki például a főváros, [[Perszepolisz]] új birodalmi stílusát.
 
*Amikor a központi uralom valamilyen okból meggyengült, a satrapák függetlensége megnövekedett, például az eredeti szabálytól eltérően a katonai parancsnok jogköreit is megkaphatták tartományukban. Előfordult az is, hogy a satrapa cím ugyanazon a családon belül öröklődött és ez növelte a tartományi elöljárók ragaszkodását hatalmukhoz. Az [[5. század]] közepétől gyakorivá váltak a satrapák által a király ellen kirobbantott lázadások. [[I. Dareiosz]]nak például sokat kellett harcolnia a lázadó satrapákkal, [[II. Artaxerxész]] idejében [[Kisázsia]] nagyobb része és [[Szíria]] gyakran került a nyílt lázadás állapotába. az utolsó nagy lázadásokat [[III. Artaxerxész]] verte le.
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
<References/>
 
== Forrás ==
* [http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/7426.html Ókori lexikon (Szerkesztette: Pecz Vilmos)]
 
[[Kategória:Óperzsa Birodalom]]