|
====[[KékSzekigaharai bálnacsata]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 0106. 2119.)====
[[Fájl:Anim1755 - Flickr - NOAA Photo LibrarySekigaharascreen.jpg|bélyegkép|250px|Kékjobbra|A csata bálnaábrázolása]]
A '''szekigaharai csata''' ({{japánul|関ヶ原の戦い}}) [[1600]]. [[október 21.|október 21]]-én (korabeli japán időszámítás szerint Keicsó 5. évének 9. hónap 15. napján) vívott döntő ütközet, mely lehetővé tette [[Tokugava Iejaszu]] számára a [[sógun]]átus, és ezzel az ország feletti uralom megszerzését. A szekigaharai csatában mindkét oldalon jelentős haderő vett részt, ez a csata volt a japán történelem egyik legfontosabb fordulópontja.
A '''kék bálna''' vagy '''óriás bálna''' ''(Balaenoptera musculus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[cetek]] ''(Cetacea)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[sziláscetek]] ''(Mysticeti)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] és a [[barázdásbálna-félék]] ''(Balaenopteridae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]].
[[Tojotomi Hidejosi]], Japán erőskezű, paraszti származású taikója (visszavonult kancellárja) 1598-ban halt meg, a balsikerű koreai hadjárat idején. Kijelölt utóda ötéves fia, [[Tojotomi Hidejori]] volt. Hogy öröklését biztosítsa, egy ötfős régenstanácsot nevezett ki és egy másik ötfős tanácsot [[Kiotó]] vezetésére. A két tanács kilenc tagja, hosszú politikai manőverezések után egyesült a legerősebb hadúr, [[Tokugava Iejaszu]] ellen. 1600 augusztusában kezdetét vette a fegyveres küzdelem a nyugati és a keleti [[daimjó]]k között. A két fősereg végül Szekigaharánál ütközött meg egymással. Több daimjó árulása is kelett ahhoz, hogy nagy győzelmet arathassanak a kezdetben hátrányban lévő Tokugava erők.
A kék bálna a 30 [[méter]]es hosszával és a 180 [[tonna|tonnás]], vagy ennél is nagyobb testtömegével a legnagyobb ismert állat, ami valaha is létezett.
1600-ban véget értek az [[Hadakozó fejedelemségek kora (Japán)|évtizedek óta tartó háborúk]] és befejeződött Japán egyesítése. A vérben született békesség, amit [[Oda Nobunaga]] kezdett el és [[Tojotomi Hidejosi]] vitt tovább, majd Tokugava Iejaszu teljesített be, 270 évig állt fenn [[Edo-bakufu]]ként. [[Oszaka ostroma]] során leszámoltak Hidejorival, Hidejosi örökösével, majd az azt követően kitörő [[simabarai felkelés]] volt Japán utolsó nagy fegyveres konfliktusa az 1868-as [[Bosin-háború]]ig, ami egyben az Iejaszu által létrehozott sógunátus bukását is jelentette.
Teste hosszú és karcsú, többféle kékesszürke árnyalattal. Testének felső része sötétebb, alsó része pedig világosabb. A kék bálnának jelenleg három alfaját különböztetik meg: a ''B. m. musculus''-t az [[Atlanti-óceán|Atlanti]]- és [[Csendes-óceán]] északi részén; a ''B. m. intermediá''t a [[Déli-óceán]]ban és a ''[[Balaenoptera musculus brevicauda|B. m. brevicaudát]]'' (ezt az alfajt törpe kék bálnának is nevezik) az [[Indiai-óceán]]ban és a Csendes-óceán déli részén. A három valószínű alfaj mellett lehet, hogy az Indiai-óceán egyik kék bálna állománya egy negyedik alfajt alkot, melynek neve ''B. m. indica''. Mint a legtöbb sziláscet esetében, a kék bálna legfőbb táplálékát a kisméretű rákok adják, melyeknek gyűjtőnevük [[krill]], más néven világítórákok.
A [[20. század]] elejéig, még mielőtt az [[ember]] ipari mértékben mészárolni kezdte ezt a bálnafajt, a kék bálna – rokonaival együtt – gyakori volt a [[Föld]] összes [[óceán]]jában és nagyobb [[tenger]]ében. Egy évszázad alatt azonban az intenzív vadászat majdnem a kihalás szélére juttatta a fajt, mígnem 1966-ban nemzetközi összefogással védelmi intézkedéseket hoztak a kék bálna megmentésére. A 2002-es évben végzett kékbálna-számlálás szerint világszerte {{szám|5000}}–{{szám|12000}} kék bálna létezik, öt csoportba vagy állományba csoportosulva. Az újabb számlálások, amelyek a törpe alfajokat is jobban szemügyre vették, azt mutatják, hogy a korábbi példányszám jóval kisebb a mainál. Mielőtt elkezdődött volna az ipari mértékű bálnavadászat, az [[Antarktisz]] vizeiben körülbelül {{szám|202000}}–{{szám|311000}}, de valószínűbb, hogy {{szám|239000}} kék bálna élhetett. Manapság a Csendes-óceán keleti részén, az Antarktisz vizeiben és az Indiai-óceánban, külön-külön körülbelül {{szám|2000}} óriás bálna van. Az előbbi állományokon kívül, az Atlanti-óceán északi részén és a [[déli félgömb]]ön, még két-két csoport létezik.
<div align="right">''([[KékSzekigaharai bálnacsata|Tovább a szócikkhez]]…)''<!--
EZT ITT A DIVBEN NE CSERÉLJÉTEK LE!!! --></br><small>{{szerkeszt|Sablon:Vitrin/6|frissít}}</small></div><noinclude>[[Kategória:Vitrin]]</noinclude>
| 