|
== Története ==
Szalánk [[14. század]]ban [[Gölnicbánya]] területén keletkezett, a [[rihnó]]i váruradalom része volt. [[1368]]-ban még ''"Abakuk"„Abakuk”'' néven említik, [[1405]]-ben ''"Slowynka"„Slowynka”'' a neve. [[1460]]-ban ''"Zlowinka„Zlowinka ultraque"ultraque”'' néven a Szapolyai család birtoka. Alsószalánkot [[1550]]-ben ''"Alsoszlowinka"„Alsoszlowinka”'' néven említik először különálló községként. Később a Thurzók, majd [[1693]]-tól a Csákyak szepesvári uradalmához tartozott. A [[16. század]]ban ruszinokat telepítettek ide. Lakói főként bányászok, földművesek, pásztorok voltak. Határában ezüstöt, rezet bányásztak, melyet a közeli kohókban dolgoztak fel. A [[19. század]] második felétől a vasércbányászat is megindult.
[[1787]]-ben Alsó- és Felsőszalánknak 226 háza és 1571 lakosa volt. [[1828]]-ban összesen 244 házában 1764 lakos élt.
Vályi András szerint ''"Szlovenka„Szlovenka. Két tót falu Szepes Várm. földes Urok G. Csáky Uraság, lakosaik katolikusok, és ó hitüek, fekszenek Krompachhoz 1/2 mértföldnyire; földgyeik középszerűek, néhol hegyesek."”'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Fényes Elek szerint ''"Alsó„Alsó-Szlovenka, orosz falu, Szepes vmegyében, Krompaczhoz délre 1/2 órányira: 124 r., 813 g. kath. lak. Gör. kath. paroch. templom. Ut. post. Lőcse."”'' <ref>{{Fényes}}</ref>
[[1910]]-ben 1761, ruszin, szlovák, magyar, német,lengyel és cigány lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Gölnicbányai járás]]ához tartozott. [[1943]]-ban Alsó- és Felsőstalánkot újra egyesítették.
|
