„Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
== A főiskola története<ref>http://www.atanaz.hu/?q=content/bemutatkoz%C3%B3-film-f%C5%91iskol%C3%A1r%C3%B3l</ref> ==
A [[Hajdúdorogi Egyházmegye]] alapításakor (1912) a ''Christifideles graeci'' kezdetű pápai alapító bulla a legsürgetőbb feladatok egyikeként az egyházmegyei [[Szeminárium (papnevelő intézet)|papnevelő intézet]] felállítását jelölte meg. A kedvezőtlen külső feltételek azonban hosszú évtizedeken át lehetetlenné tették az önálló magyarországi görögkatolikus papképzés megszervezését. A [[Hajdúdorogi Egyházmegye]], majd pedig 1924-től a Miskolci Apostoli Exarchátus papnövendékei az esztergomi szemináriumban, vagy a budapesti [[Központi Papnevelő Intézet|Központi Papnevelő Intézetben]] készültek a papi hivatásra. A [[Trianoni békeszerződés|trianoni döntésig]] (1920), illetve [[Kárpátalja]] visszacsatolásakor (1939-1944) a Munkácsi Egyházmegye ungvári papneveldéje képezte a magyar görögkatolikus papokat.
A II. világháborút követő kommunista hatalomátvétel súlyos megpróbáltatást hozott a Magyar Görögkatolikus Egyház számára is. A kommunisták éveken át a görögkatolikus egyház erőszakos felszámolásával fenyegették a [[Hajdúdorogi egyházmegye|Hajdúdorogi Egyházmegyét]] 1939-től, a Miskolci Apostoli Exarchátust pedig 1945-
[[Fájl:Dudas miklos puspok.jpg|bélyegkép|jobb|Dr. Dudás Miklós hajdúdorogi megyéspüspök (1939-1972) a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola alapítója (1950)]] től kormányzó dr. Dudás Miklós püspököt. A katolikus oktatási intézmények bezárása és a szerzetesrendek feloszlatása idején dr. Dudás Miklós püspök 1950 szeptemberében Nyíregyházán, a püspöki székház egy részének átengedésével, papnevelő intézetet és hittudományi főiskolát nyitott. Az első tanévnyitóra 1950. október elsején, az Istenszülő Oltalma ünnepen került sor. A kommunista államhatalom tudomásul vette az új intézmény létesítését, de azt – a püspöki hivatallal együtt – az első pillanattól kezdve szigorú ellenőrzés alatt tartotta. A rendkívül szerény körülmények között megnyitott, s az ötvenes években létében fenyegetett intézmény első tanárai és elöljárói között találjuk a feloszlatott [[Baziliták|bazilita rend]] tagjait, akiket a kommunista államhatalom fokozatosan eltávolított. A hatvanas-hetvenes években konszolidálódott az intézmény helyzete, sőt 1977-1980 között az épület infrastrukturális fejlesztésére is sor kerülhetett, a szeminárium udvarában nyolc tanári lakás és egy új kápolna épülhetett.
Az egyetlen intézményként működő hittudományi főiskola és papnevelő intézet négy évtizeden át kizárólag a magyar görögkatolikus papi utánpótlás biztosítását szolgálhatta. Az 1989/90-ben bekövetkezett politikai változások alapvetően változtatták meg a Magyar Görögkatolikus Egyház és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola életét. A demokratikus átalakulás új lehetőségeket nyitott meg a főiskola előtt és új kihívásokkal szembesítette. Már 1990-ben meghirdetésre került a levelező tagozatos hittanár-képzés világi hallgatók számára. 1991-ben pedig a [[Nyíregyházi Főiskola|Nyíregyházi Főiskolával]] együttműködésben útjára indult a nappali tagozatos hittanárképzés. Mindkét kezdeményezés a világi (görögkatolikus és római katolikus) hitoktatók iránti igény kiszolgálását célozta. 1994-től világi hallgatók is részt vesznek a nappali tagozatos teológus-képzésben.
| |||