„3dfx Interactive” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 20 interwiki link migrálva a Wikidata d:q229698 adatába
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
15. sor:
}}
 
A '''3dfx''' (korábban 3Dfx) egy, már megszűnt 3D-s grafikus processzorokat és kártyákat tervező vállalat volt. Ezt a vállalatot tartják a PC-s három dimenziós grafika megteremtőjének, '''Apjának''' . jóllehet 3D-s gyorsítók már léteztek korábban is, ezt a 3dfx tette a játékosok széles körében ismerté a Voodoo 1 nevű grafikus gyorsítójával. Fő partnere a Quantum3D volt, amely leginkább katonai megrendelésekre dolgozott.
 
==Története==
22. sor:
A céget [[1994]]-ben Ross Smith, Gary Tarolli, és Scott Sellers alapították. Eleinte főként játéktermi játékgépekbe terveztek chipeket, majd két év után úgy döntöttek, hogy [[Személyi számítógép|PC]]-s gyorsítókártyák tervezésébe fognak. Az [[1996]]-os év során jelentek meg a piacon, akkor, amikor az [[EDO]] [[RAM]] piaci ára éppen leesett. Agresszív reklámkampányának és remek teljesítményének köszönhetően a Voodoo névre keresztelt gyorsítókártya rendkívül népszerű lett. A korhoz képest remek tulajdonságokkal rendelkezett: hardveres textúrázás, bilinear filtering, alpha blending), a 4 MB memória mellett pedig a könnyű programozhatósága is vonzóvá tette. Hardverközeli API-ja, a [[Glide]] is ezzel egy időben jelent meg, és több sikeres játék, például a [[Tomb raider]] is kapott Glide-támogatást, amellyel a kártya képességei messzemenőkig kihasználhatóak voltak. Az akkori sikerjáték, a [[Quake]] pedig szintén támogatta, igaz, annak [[OpenGL]]-re épülő környezete miatt a sebtiben kifejlesztett MiniGL-meghajtóprogram segítségével történt mindez. Mindenesetre a kártya nem tudott kétdimenziós megjelenítést, ehhez szükség volt egy külön videokártyára, mellyel kábellel kellett összekötni.A [[PowerVR]] és a [[Rendition]], a 3dfx legnagyobb riválisai azonban nem tudtak versenyképes alternatívát felmutatni.
 
[[1997]] augusztusában megjelenik a Voodoo 1 olyan változata amely önállóan látja el mind a 2D-s mind a 3D-s megjelenítést (nincs szükség társkártyára). Ez a Voodoo Rush lett. Sajnos a termék nem sikerült túl jól, mert a memória-sávszélességen a 2D és a 3D-chip osztozni kényszerült, ráadásul a programozottsága sem tökéletes. Átlagosan tíz százalékkal rosszabb volt a teljesítménye a sima Voodoo-nál, ablakos üzemmódban pedig még rosszabb. Későbbi válzozataiváltozatai azonban már 8 MB RAM-mal érkeztek, és megnövelték a chip teljesítményét is. A cég élén közben váltás lett: az új vezérigazgatót Gregory Ballardnak hívták.
 
===Voodoo 2 és Banshee===
 
[[1998]]-ban megjelent a Voodoo 2 kártya. Technológiailag meglehetősen vegyes az összkép: megkétszereződött az órajel, a chip pedig már két textúrázó egységet is tartalmaz. A kártya három chipet tartalmaz, és 2D mód továbbra sincs benne. A kártya kissé homályos képet produkált 16 bites (maximális) [[színmélység]] mellett, és a 800x600800×600-as maximális felbontásnak is voltak hiányosságai, de teljesítménye és a szabadon kombinálhatósága igencsak népszerűvé tette. Egyedül az [[nVidia]] TNT fantázianévre hallgató 2D/3D kártyája volt képes megszorongatni. Ebben a kártyában mutatkozott be az [[SLI]]-mód, melynek során két Voodoo 2-es kártyát lehetett összekapcsolni, megnövelve ezzel a teljesítményt, és a felbontást is, egészen 1024x7681024×768-ig. Bár ez forradalmi újításnak számított, költségei miatt mégsem vált ekkor népszerűvé, ráadásul egészen 2004-ig a processzorok sebessége sem volt képes kiszolgálni a megnövekedett igényt. A 2000-es években azonban az nVidia ismét előhozta ezt az újítást, akkor már saját kártyáin.
 
Ugyanebben az évben megkezdik egy teljesen új architektúra, a Rampage kifejlesztését, azonban ennek elhúzódása miatt köztes megoldásként új terméket dobnak piacra. Ez volt a 2D/3D chipet magában egyesítő Voodoo 2-es, a Voodoo Banshee. A terrméktermék azonban túl kevés próbagyártáson megy keresztül és ennek ellenére is megkésve érkezik a piacra. Hiányos specifikációival, gyenge teljesítményével (egyetlen textúrázó egység a Voodoo 2-es kettőjével szemben), és rossz képminőségével nem tudta felvenni a harcot az nVidia Riva TNT-vel. A kiskereskedelmi eladások azonban szépen alakultak. Közben a 3dfx-nél úgy döntöttek, hogy a chipek gyártása helyett a teljes kártyagyártásra állnak át, ezért megveszik az STB videokártyagyártó üzemet, ami utólag nézve az első hibás lépésük volt. Innentől kezdve ugyanis a kiskereskedelmi eladások, amelyekből a bevétel nagy része származik, eleve esélytelennek számítottak, a költségek miatt. A forradalmi újításokat tartalmazó Rampage-projekt közben elég nehezen haladt, a chipet sokadjára tervezik át.
 
===Voodoo 3-as sorozat===
 
Mivel az STB kártyagyár eddig a rivális nVidia beszállítója volt, ez számukra is nagy érvágást jelentett. Ugyanekkor a 3dfx beperelte az nVidiát frissiben elfogadott multiitextúrázási szabadalmuk megsértéséért. Közben a kártyagyártó üzem kihasználatlanuulkihasználatlanul állt, mivel a Rampage még mindig nem készült el, jött azonban [[1999]] tavasza, amikor is az nVidia a TNT2-essel készült bevetésre. A 3dfx-nél köztes megoldásként a Voodoo banshee áttervezése mellett döntenek: megemelik az órajelet, beépítenek egy újabb textúrázó egységet, feljavítják a képminőséget. Az új termék a Voodoo 3 nevet kapta. Bár a termék hatalmas reklámhadjáratot kapott, mégis vegyes volt a fogadtatás. Bár egyszerre indult a TNT2-essel a forgalmazása, a Voodoo 3-as nem versenyezhetett annak órajelével és 32 bites színmélységével, s emiatt a 3dfx elveszítette vezető helyét az eladások tekintetében. Ráadásul a [[Quake 3]] nem elégszik meg az alapszintű MiniGL-driverrel, ami problémákat okoz a Voodoo-tulajdonosoknak, miközben az nVidia elindítja folyamatos meghajtóprogram-frissítését. A Voodoo 3-as végét az augusztusban megjelenő GeForce 256-os kártyák jelentették, melyek vadonatúj specifikációikkal és hardveres T&L támogatásukkal messze e kártyák felett álltak.
 
===A vég: Voodoo 4 és 5===
53. sor:
*Megjelenés: 1996
 
A Voodoo 1 (kódneve SST-1) nem tartalmaz [[VGA]] BIOS-t, ezért külön VGA kártyát igényel (cserébe a PC és a MAC verzió megegyezik), amelyhez külső átkötőkábellel kell csatlakoztatni. A Voodoo kártya a képernyő felé ezután a 2D-s grafikus kártya képét továbbítja egészen addig, amíg munkára nem fogjuk. Ekkor a Voodoo aktiválódik és a saját képét küldi tovább a monitorra. A munka végeztével ismét visszaadja a képet a 2D kártyára. Két chipből tevődik össze, egy FrameBuffer és egy Texture Mapping Unit (TMU), előbbi a hozzákapcsolt memóriával főleg a kép tárolását, bizonyos számításokat, utóbbi pedig a textúrák számítását végzi. Maximum 256×256-os textúrákat támogat, 640×480 (6 MB-os változat esetén 800×600) felbontást, bilinerális filterezést, hardwere-eshardveres háromszögre bontást, 16 bit-es renderelést.
 
Kihívóinál nagyságrendekkel gyorsabb volt, a megjelenítés nagyon részletes és szép (a kornak megfelelő még így is alacsony részletességű textúrákat elmosva teszi természetesebbé). Leginkább akkor villantotta meg acélkarmait, mikor a hozzá kifejlesztett hardware-közelihardverközeli API-t (Applications Programming Interface), a Glide-ot támogató alkalmazásokkal használták.
 
'''Ismertebb, Voodoo 1 chipsettel szerelt kártyák:'''
155. sor:
*Csíkszélesség: 250 nm
*Futószalagok (TMU): 1×2
*Memória: 16 MB SD vagy SG-RAM (128 bit, 2.,0/2.,29/2.,66/2.93GB,93 GB/s)
*Támogatott API-k: Glide, OpenGL, Direct3D, DirectDraw (DirextXDirectX 6)
*Csatlakozás: PCI, AGP 2x
*Megjelenés: 1999
 
A Banshee javításaként debütáló Voodoo 3 (kódneve Avanger) ismét sikerként könyvelhető el, a 3Dfx bevételei nem estek tovább, de a helyzet így sem volt túl rózsás, az [[nVidia]] TnT2-ese olcsóbbra sikerült. (Annak ellenére, hogy minden idők egyik legsikeresebb játékát, a Quake III-at gyakorlatilag 3Dfx-re írták.) A maximális textúraméret még mindig 256×256, a színmélység 16 bit (Glide és OpenGL alatt utószűréssel 22) volt, nem támogatta az AGP appertúra használatát, bár a sebességre így sem lehetett panasz. Ekkor a 3Dfx jelszava "a„a sebesség mindenek felett"felett” volt. Megcsonkított változata, a Velocity 100 (8 MB SG-RAM, 1×1 TMU) kis mennyiségben került kereskedelmi forgalomba. A 3Dfx mérnökei ekkortájt kezdtek elégedetlenkedni, és az nVidia tárt karjaiba vándorolni… (A képen egy Voodoo 3 3500TV látható, a család leggyorsabb tagja (a Falcon Northwest változatta 200 MHz-en üzemelt), amely egy [[Samsung]] tunert is kapott, ezt követően jelent meg az ATi kínálatában az All-In-Wonder család, később egyes gyártók az nVidia chipjeire is építettek tunerrel ellátott kártyákat, de azok nem lettek sikeresek.)
 
A 3dfx voodoo 3 3000 tuner nélküli változata akkora hőt generált, hogy külön ventillátort kellett rászerelni.
172. sor:
*Támogatott API-k: Glide, OpenGL, Direct3D, DirectDraw (DirectX 6)
 
A VSA-100 (kódneve Napalm) még mindig a Voodoo 2 továbbfejlesztésének tekinthető, kísérlet volt a cég életbentartására a Rampape piacrakerüléséig, de túl későn érkezett és túl drágán. Már támogatja 2048x2048 textúrákat, a 32 bites renderelést és a textúra tömörítésttextúratömörítést is (DXT1-5, FXT1), a chipenként 2× hardware-es Full-Scene Anti-aliasinget (ez Voodoo 4 4500 esetében így 2×, Voodoo 5 5500 esetében 4×, míg Voodoo 5 6000 esetében 8× FSAA-t jelent) és a hardveres MPEG2-gyorsítást. Továbbá megjelent a 3Dfx által fejlesztett T-Buffer Digital Cinematic Effects (Motion Blur, Depth of Field Blur, Soft Shadows, Soft Reflections), amik azonban csak a vállalat csődje után terjedtek el az nVidia által. Prototipusokon még megjelent a VSA-101 (Daytona), ami a VSA-100-tól a DDR-RAM-ot kezelő memóriavezérlőjében tér el.
 
===VSA-100 chipsettel készült kártyák===
180. sor:
*Csíkszélesség: 250 nm
*Futószalagok (TMU): 2×1
*Memória: 32 MB SD-RAM (128 bit, 2.66GB,66 GB/s)
*Támogatott API-k: Glide, OpenGL, Direct3D, DirectDraw (DirectX 6)
*Csatlakozás: PCI, AGP 4x