„Karcfalva” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
54. sor:
A hagyomány szerint a falu eredetileg a mai Madicsa helyén feküdt és Nagymadicsa volt a neve. [[1566]]-ban ''Karchijfalva'' néven említik. [[1840]]-ben vásárjogot kapott. [[1853]]-ban a falu leégett. [[1910]]-ben 1245, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Csík vármegye]] [[Felcsíki járás]]ához tartozott. [[1992]]-ben 1291 magyar lakosa volt. Társközségeivel együtt 5785 lakosából 5736 [[magyarok|magyar]], 29 [[cigányok|cigány]] és 20 [[románok|román]] volt.
A közigazgatásilag Csíkkarcfalva községközponthoz tartozó [[Csíkjenőfalva]] és [[Csíkszenttamás]] a Hargita aljában még abban az időben települt, amikor a medence nagy része mocsaras volt. A község határában, a Csonkatoronynak nevezett rom Felcsík egyetlen templomának maradványa, ahová a hívek még csónakkal jártak misére.
A három falu közül Csíkkarcfalva lakossága a legkevesebb, mégis előnyös fekvése és fejlettsége a környék központjává tette. Egy időben járásszékhely is volt. A templom alatti tér ünnep- és vasárnapokon piactérré alakult, majd 1840-ben
Már az [[1800-as
Sokat mesélhetne a templomról, mely a Csíki-medence legszebb vártemploma. A székelység, a szászok mintájára, azután kezdte a templomokat fallal körülvenni, miután az 1396. évi nikápolyi csatavesztést követően a török betörések rendszeressé váltak Erdélyben. Karcfalva két önálló tízese, Ábrahámfalva és Tóthfalva is a 17. századi török dúlások nyomán néptelenedett el.
Nagy múltra tekint vissza az iskola, léte 1585-ig vezethető vissza. A 2000. augusztusi Nagyboldogasszony Napokon, amelyet a Nagyboldogasszony alapítvány szervezett, az iskolát a falu szülöttéről, [[Mártonffy György]] püspökről nevezték el. Ugyancsak Karcfalván tevékenykedett [[Léstyán Ferenc]] plébános, aki ''Megszentelt kövek'' címmel összeírta Erdély összes templomát.
A polgárosodás éveiben Karcfalva városias külsőt öltött. Előnyös fekvése a szűkebb vidék központjává tette. Az [[Olt]] vizén több malom működött, sok iparos dolgozott a faluban, a templom alatti tér pedig piactér volt.
== Látnivalók ==
|