„Inês de Castro” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Legobot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 interwiki link migrálva a Wikidata d:q234022 adatába
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
'''Inês ("Ágnes") de Castro''' (1320/1325 – 1355) [[kasztíliai]] nemesasszony volt, Péter infánsinfánsnak, (a későbbi [[I. Péter portugál király]])nak a kedvese, akit utólag – a halála után – [[Portugália]] királynéjává nyilvánítottak.
 
==Származása==
Inês de Castro befolyásos kasztíliai családból származott, apja, Pedro Fernández de Castro gróf (?–1343), jelentős szerepet töltött be a kasztíliai királyi udvarban; anyja a gróf kedvese, Aldonza Suárez de Valladares (? - ?) volt,; Inês házasságon kívüli kapcsolatból született.
 
==Élete és halála==
Inês de Castro életében az 1340-es esztendő meghatározó volt. A korban szokásos dinasztikus egyeztetések eredményeképpen [[IV. Alfonz portugál király|IV. (Bátor) Alfonz]] (1291–13571291 – 1357), a [[Burgundiai-ház]]ból származó [[Portugália|portugál]] király fia és örököse, Péter infáns (1320–1367),1320 a későbbi [[I. Péter portugál király|I. (Kegyetlen, vagy Igazságos1367) Péter]] király, ekkor vette feleségül Konstancia Mánuelt (1316?–1345),. (A feleség apja egy kiemelkedő kasztíliai államférfi és jelentős író, az ''El Escritor'' („Az író”) néven emlegetett, János MánuelnekMánuel (1282–1348), Villena uránakura a lányátvolt, az [[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]ból származó [[III. Ferdinánd kasztíliai király|III. (Szent) Ferdinánd]] (1201?–1252 – 1252) kasztíliai és leóni királynak a dédunokáját, aki az infáns második felesége lettunokája.) <ref>A félreértések elkerülése végett meg kell említeni, hogy a portugál királyokat adó [[Burgundiai-ház]] nem azonos a Kasztília és León királyait adó [[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]zal. Ebben az időben ugyanis két [[Burgundia]] létezett: a [[Burgundi Hercegség|Burgundiai Hercegség]], amely a [[Franciaország|Francia Királyság]] hűbérese, valamint a [[Burgund Szabadgrófság]] (francia elnevezése szerint [[Franche-Comté]]), amely a [[Német-Római Császárság]]tól függő terület volt, mielőtt a [[17. század]] második felében véglegesen a Francia Királyság része lett, amelyhez ténylegesen már egyes, korábbi időszakokban is kapcsolódott. A portugál királyokat adó Burgundiai-ház a Burgund Hercegséget uraló első hercegi dinasztiából, a Capet hercegi dinasztiából eredt, amely az első francia királyi családnak, a [[Capeting-dinasztia|CapetingeknekCapetingnek]] az oldalága volt. Kasztília és León Burgundiai-házbeli uralkodói viszont a Burgund Grófságot uraló [[Ivreai-ház]]ból származtak, amelynek az őse, [[Ivreai Adalbert]] (?–973 – 973?) [[Itália]] királya volt, anyai ágon a [[Karoling-ház]]beli frank uralkodónak, [[I. Károly frank császár|I. (Nagy) Károly]] (742–814742 – 814) császárnak a leszármazottja.</ref>
 
A menyasszonyt kísérő kasztíliai küldöttséggel Portugáliába érkezett a nagyon kedves és feltűnően szép, „hattyúnyakú” Inês is. Közte és Péter trónörökös között hamarosan mély és őszinte szerelem bontakozott ki. IV. Alfonz király azonban ellenszenvvel figyelte a házasságon kívüli kapcsolatot, ugyanis – éppen saját fjúkoriifjúkori tapasztalatai alapján – tisztában volt azzal, hogy a „fattyú” gyermekek és a „törvényes” utódok ellentéte számtalan belső viszály forrása lehet., Ezértezért elküldte Inêst az udvartól, azonban a szerelmesek kapcsolata nem szakadt meg.
 
Péter és Konstancia Mánuel házasságából 1345-ben megszületett Ferdinánd infáns (1345–13831345 – 1383), a későbbi [[I. Ferdinánd portugál király|I. (Szép, vagy Állhatatlan) Ferdinánd]] király. Konstancia még ebben az évben elhunyt, vannak, akik azt állítják, hogy a férje és Inês szerelme miatti bánat vitte idő előtt sírba.
 
Péter ekkor, apja akarata ellenére, újra személyes kapcsolatot alakított ki szerelmével. Inêst egy portugáliai kisváros, [[Coimbra]] mellett, a Szent Klára-kolostorban helyezte el, ahol nyíltan és boldogan együtt élt kedvesével, kapcsolatukból négy gyermek jött a világra.
 
A köztudomású kapcsolat azonban a portugál arisztokrácia jelentő részében ellenérzéseket váltott ki. Egyes előkelőségek – mintegy féltve Portugália függetlenségét – nehezményezték a kasztíliai befolyás növekedését, hiszen Inêsszel Portugáliába érkeztek a rokonai is, akik a trónörökös környezetébe kerültek. 1354-ben pedig Inês féltesvérét, Juana de Castrót (?–1374 – 1374), Pedro Fernández de Castro grófnak a házasságából született lányátleányát, feleségül vette az [[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]ból származó kasztíliai és leóni király, [[I. (Kegyetlen, vagy Igazságos) Péter kasztíliai király|I. (Kegyetlen, vagy Igazságos) Péter]] (1334–13691334 – 1369). (AzA kasztíliai uralkodónak egyébként ez egyébként a harmadik házassága volt, amit a klérus jelentős része – az előző házasságainak rendezetlensége miatt – bigámiának tartott.)
 
Az Inêsszel szembenálló nemesek szinte rendszeresen azzal érveltek IV. Alfonz előtt, hogy Inês gyermekei veszélyeztetni fogják Ferdinánd infáns örökségét. Ez a nemesi csoport végül elérte célját. IV. Alfonz összehívta a Koronatanácsot, amelynek ülésén Inêst felségárulással vádolta, és ő maga mondta ki rá a [[halálbüntetés|halálos ítélet]]et. A könnyelmű Pétert egyes udvarbeli hívei hiába figyelmeztették az Inêsre leselkedő veszélyre, nem rejtette el Inêst. Három nemes, Pêro Coelho (? - 1361), Álvaro Gonçalves (? - 1361) és Diogo Lopes Pacheco (1304 - 1385 után), kihasználva az alkalmat, hogy Péter vadászat miatt távol volt, Inês pedig védtelen maradt, végrehajtották a [[halálbüntetés|halálos ítélet]]et, és; 1355. január 7-én megölték Inêst.
 
Péter infáns kegyetlen haragra gerjedt Inês megölése miatt. Fellázadt az apja ellen, Portugáliábanaz országban polgárháború tört ki. Egyikük sem tudott azonban a másik fölé kerekedni, végül – úgy-ahogy – kibékültek.
 
1357-ben IV. Alfonz meghalt, és Péter – I. Péter néven – Portugália királya lett. 1360-ban I. Péter a kasztíliai-leóni királynál,király I. Péternél, elérte azt, hogy a Kasztíliába menekült gyilkosok közül Pêro Coelhót és Álvaro Gonçalvest kiadták neki. Őket – a hagyomány szerint – kíméletlen módon kivégeztette (1361), ezért kapta a „Kegyetlen” előnevet a portugál uralkodó. A harmadik gyilkos, Diogo Lopes Pacheco, kellő időben továbbmenekült Kasztíliából, később azonban elnyerte I. Péter bocsánatát, hazatérhetett Portugáliába, ott is halt meg.
 
A bosszúállás után I. Péter ünnepélyesen eltemettette Inês de Castrót, mint Portugália királynéját, és egyúttal kijelentette azt, hogy 1354-ben – titokban – feleségül vette Inêst, aki így a harmadik felesége lett.; Azonban,a mindházasság amegkötését maiazonban napigtöbb kortárs vitatta, ebbenés az utókor többenis kételkednekvitatja. Tény azonban az, hogy Péter és Inês de Castro gyermekeit 1361-ben törvényesítették, és I. Péter már nem nősült meg újra, sőt végakaratában azt kérte, Inês mellé temessék el, ami meg is történt.
 
I. Péternek – Inês halála után – volt még egy kedvese, Teresa Lourenço (? - ?). Kapcsolatukból született ''János'' infáns (1357 – 1433), az Avis Lovagrend Nagymestere, aki I. Ferdinánd halála után az első portugál király lett az [[Avis-ház]]ból, ő '''[[I. János portugál király|I. ''(Nagy, vagy Jó)'' János]]''' király.
 
Inês de Castro tragikus sorsa több irodalmi és képzőművészeti alkotást ihletett.
29. sor:
==Gyermekei==
 
* Alfonz infáns (? – ?), aki fiatalon meghalt.
 
* [[Portugáliai Beatrix alburquerquei grófné|Beatrix]] (1347 – 1381). Őt 1373-ban feleségül vette ''Sancho'' (1342 – 1374), ''Alburquerque'' grófja, az '''[[Burgundiai-ház|Ivreai-Burgundiai ház]]ból''' származó '''[[XI. (Bosszúálló, vagy Igazságos) Alfonz kasztíliai király|XI. ''(Bosszúálló, vagy Igazságos)'' Alfonz]]''' (1311 – 1350) kasztíliai és leóni királynak a házasságon kívül született fia;. Sancho '''[[II. (Trastámarai) Henrik kasztíliai király|II. '''(TrastámaraiTrastámara)''' Henrik]]''' (1333 – 1379) kasztíliai és leóni királynak az öccse. A házasságkötés I. Ferdinánd király és II. Henrik békekötését volt hivatott megerősíteni: II. Henrik ugyanis – hosszú polgárháború után –, 1369-ben megdöntötte féltestvérének, XI. Alfonz király házasságból született fiának és utódának, '''[[I. (Kegyetlen, vagy Igazságos) Péter kasztíliai király|''I. (Kegyetlen, vagy Igazságos)'' Péter]]''' királynak az uralmát, szóváltás után sajátkezűleg megölve elődjét. II. Henrikkel a [[Trastámara-ház]] került Kasztília és León trónjára; azonban – rokoni kapcsolatra hivatkozással –, I. Ferdinánd is igényt tartott a trónra. A portugál uralkodóval kialakult háborút zárta le 1373-ban a a Beatrix és Sancho házasságkötésével megpecsételt békeszerződés. Egyik gyermekük:
**'''[[Alburquerquei Eleonóra aragóniai királyné|Eleonóra]]''' (1374 – 1435), Alburquerque grófnője, akinek a férje '''[[I. Ferdinánd aragóniai király|I. Ferdinánd]]''' (1380 – 1416) '''[[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]]''' ('''[[Trastámara-ház]]''').
 
**''' [[Alburquerquei Eleonóra aragóniai királyné|Eleonóra]]''' (1374 – 1435), Alburquerque grófnője, akinek a férje '''[[I. Ferdinánd aragóniai király|I. Ferdinánd]]''' (1380 – 1416) '''[[Aragónia uralkodóinak listája|aragón király]]''', az első aragóniai uralkodó a ('''[[Trastámara-ház]]''')ból.
* János infáns (1349 – 1387). Első feleségét, ''Maria Teles de Menezest'' (1337? – 1379), akinek a második férje volt, saját kezűleg ölte meg, a sógornője felbújtására. A sógornőjének, '''[[Teles–Meneses Eleonóra portugál királyné|Leonor (Eleonóra) Teles de Menezes]]''' (1345? – 1386) királynének, '''[[I. Ferdinánd portugál király|I. Ferdinánd]]''' [[Portugália uralkodóinak listája|portugál király]] a második férje volt. A királyné azonban attól tartott, hogy az első férjével kötött házasságának érvénytelenítését törvénytelennek fogják tartani. Ebben az esetben pedig a gyermekük, '''[[I. Beatrix portugál királynő|Beatrix]]''' (1372 - 1409?, 1412 után?, 1420 körül?) is törvénytelennek minősül, nem örökölheti a trónt, ami viszont János infáns esetleges trónigényének az esélyeit növelheti. A királyné a nővérével egyébként birtokviszályba is keveredett. Leonor ezért a hiszékeny sógorát felbújtotta a felesége ellen, ölje meg, mivel megcsalja. Az infáns így is tett, azonban nem maradt más választása, mint az, hogy a felesége rokonainak bosszúja elől Kasztíliába kellett szöknie, ott is halt meg. Második felesége ''Konstancia'' (? -?) volt, '''[[II. (Trastámarai) Henrik kasztíliai király|II. '''(Trastámarai)''' Henrik]]''' király házasságon kívüli leánya, akit még 1379-ben vett el, és ekkor János infánst az uralkodó Valencia del Campos hercegévé tette. János első házasságából az ''Eça – család'', házasságon kívüli kapcsolatából a ''Vasconcelhos e Menezes – család'' származott; a második házasságából pedig csak lányok születtek.
 
* János infáns (1349 – 1387). Első feleségét, ''Maria Teles de MenezestMenesest'' (1337? – 1379), akinek a második férje volt, saját kezűleg ölte meg, a sógornője felbújtására. A sógornőjének, '''Maria húgának, [[Teles–Meneses Eleonóra portugál királyné|Leonor (Eleonóra) Teles de MenezesMeneses]]''' (1345? – 1386) királynének, '''[[I. Ferdinánd portugál király|I. Ferdinánd]]''' [[Portugália uralkodóinak listája|portugál király]] a második férje volt. A királyné azonban attól tartott, hogy a Ferdinánddal kötött házasságát ellenző nemesek az első férjével kötött házasságának az érvénytelenítését törvénytelennek fogják tartani. Ebben az esetben pedig a gyermekükleányuk, '''[[I. Beatrix portugál királynő|Beatrix]]''' (1372 - 1409?, 1412 után?, 1420 körül?), istörvénytelen törvénytelennekgyermeknek minősül, nem örökölheti a trónt, ami viszont János infáns esetleges trónigényének az esélyeit növelheti. A királyné a nővérével egyébként birtokviszályba is keveredett. Leonor ezért a hiszékeny sógorát felbújtotta a felesége ellen, hogy ölje meg, mivel megcsalja. Az infáns így is tett, azonban nem maradt más választása, mint az, hogy a felesége rokonainak bosszúja elől Kasztíliába kellett szöknie, ott is halt meg. Második felesége ''Konstancia'' (? -?) volt, '''[[II. (Trastámarai) Henrik kasztíliai király|II. '''(Trastámarai)''' Henrik]]'''] kasztíliai király házasságon kívüli leánya, akit még 1379-ben vett el, és ekkor János infánst aza uralkodókirály Valencia del Campos hercegévé tette. János első házasságából az ''Eça – család'', házasságon kívüli kapcsolatábólkívülikapcsolatából a ''Vasconcelhos e MenezesMeneses – család'' származott; a második házasságából pedig csak lányok születtek.
* Dénes infáns (1354 – 1397), Cifuentes ura. 1373-ban, amikor I. Ferdinándnak és Leonor Teles de Menezesnek a frigyét ellenzők megmozdulását leverték, nem volt hajlandó az uralkodói pár által elvárt módon a hódolatát kifejezni a királyné felé, nem csókolt neki kezet. Állítólag a király a kardjával emiatt le is akarta szúrni. Dénes az esetleges megtorlás elől Kasztíliába távozott (ott is halt meg). Saját magát 1383-ban, I. Ferdinánd király halálakor, ''II. Dénes'' néven Portugália királyává nyilvánította, azonban a portugál nép és a nemesség túlnyomó többsége I. Péternek a házasságon kívüli fiát, Dénesnek és testvéreinek – valamint I. Ferdinándnak – a féltestvérét, János infánst emelte Portugália trónjára, ő '''[[I. János portugál király|I. ''(Nagy, vagy Jó)'' János]]''' király, az [[Avis-ház]] megalapítója. Dénes még 1376-ban feleségül vette ''Johannát'' (? – ?), '''[[II. (Trastámarai) Henrik kasztíliai király|II. '''(Trastámarai)''' Henrik]]''' király házasságon kívüli leányát; e házasságból származott a ''Torres e Portugal – család''.
 
* Dénes infáns (1354 – 1397), Cifuentes ura. 1373-ban, amikor I. Ferdinándnak és Leonor Teles de MenezesnekMenesesnek a frigyét ellenzők megmozdulását leverték, nem volt hajlandó az uralkodói pár által elvárt módon a hódolatát kifejezni a királyné felé, nem csókolt neki kezet. Állítólag a király a kardjával emiatt le is akarta szúrni. Dénes az esetleges megtorlás elől Kasztíliába távozott (ott is halt meg). SajátDénes magát 1383-ban, I. Ferdinánd király halálakor, ''II. Dénes'' néven Portugália királyávákirályának nyilvánította, azonban a portugál nép és a nemesség túlnyomó többsége I. Péternek a házasságon kívüli fiát, Dénesnek és testvéreinek – valamint I. Ferdinándnak – a féltestvérét, János infánst emelte Portugália trónjára, ő '''[[I. János portugál király|I. ''(Nagy, vagy Jó)'' János]]''' király, az [[Avis-ház]] megalapítójaalapítója. Dénes még 1376-ban feleségül vette ''Johannát'' (? – ?), '''[[II. (Trastámarai) Henrik kasztíliai király|II. '''(Trastámarai)''' Henrik]]''' kasztíliai király házasságon kívülikívül született leányát; e házasságból származott a ''Torres e Portugal – család''.
 
==Megjegyzések==