„Zajzoni Rab István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
Az említett újságok prózai írásait közölték, mellyel a közvélemény figyelmét felhívta a Brassó melletti [[Hétfalu]]ra illetve annak szokásvilágára. Csak Rab István írásaiból ismerhetjük meg a hétfalusi kakas-ünnepet vagy a Gergely-járást. 1862-ben az ''Ország Tükre'' című lapban látott napvilágot egy írása, mely a boricatáncról szólt, s egyúttal a ma is élő hétfalusi férfitánc szakirodalmát is megalapozta.
Egészsége folyamatosan romlott, szándékában állt hogy segédlelkészi vagy segédtanítói állást elvállalva visszatérjen szülőföldjére. Brassóba érkezése után már csak két napot ért meg. 1862. május 13-án hunyt el, örök nyugalomra május 16-án helyezték a brassói evangélikus temetőben. Földi maradványait 1872-ben szülőfalujának sírkertjébe vitték át, itt egy zajzoni kőfaragó megalkotta brassói síremlékének mását. (Az [[1980-as
==Emlékezete==
| |||