„Húrelmélet” változatai közötti eltérés

A húrelmélet egyik furcsa tulajdonsága, hogy feltételezi, hogy az univerzumnak sok dimenziója van, és megjósolja a számukat. Sem [[James Clerk Maxwell|Maxwell]] elmélete az [[elektromágnesesség]]ről, sem [[Albert Einstein|Einstein]] [[relativitáselmélet]]e nem adja meg a dimenziószámot. A jól ismert 3 tér és egy idődimenziót "kézzel" helyezzük bele ezekbe az elméletekbe. Ezzel szemben a húrelméletben megjósolható a téridő dimenziószáma alapvető elvekből. (Adott dimenziószám szükséges ahhoz, hogy az elmélet [[Lorentz-invariáns]] legyen.) Az egyetlen probléma, hogyha kiszámoljuk a szükséges dimenziószámot, akkor nem négyet (3 tér + 1 idő), hanem ''26''-ot, ''10''-et illetve ''11''-et kapunk a bozonikus húrelméletben, a szuperhúr elméletben, illetve az M-elméletben.

 

Lényegében a hiányzó dimenziókat úgy teszik kicsivé, hogy azok magukba hurkolódnak. A szokásos hasonlat erre a locsolócső. Távolról nézve egydimenziós alakzatnak, vonalnak látszik, de ha közelebb megyünk, láthatóvá válik a második kiterjedése, amely kör keresztmetszetű. Ehhez hasonlóan úgy gondoljuk, hogy a hiányzó dimenziók csak közelről nézve láthatóak.