Wikipédia

„Fenyőfő” változatai közötti eltérés

Szócikk Vitalap

Fenyőfő (szerkesztés)

A lap 2013. augusztus 15., 20:36-kori változata

69 bájt törölve ,  8 évvel ezelőtt
a
nincs szerkesztési összefoglaló
(német név)
aNincs szerkesztési összefoglaló
}}
 
'''Fenyőfő''' ({{németül|Fichtenhöh}}<ref>http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)</ref>) [[község]] [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron megyében]], a [[Pannonhalmai kistérség]]ben található.
 
== Fekvése ==
 
A község közúton [[Győr]] felől a [[82-es főút|82-es út]]on [[Bakonypéterd]]ig, onnan [[Románd]]on át, [[Bakonygyirót]] és [[Bakonyszentlászló]] érintésével közelíthető meg. [[Veszprém]] felől szintén a 82-es úton [[Bakonyszentkirály]]ig, majd Bakonyszentlászló érintésével érhető el. A községet vasúton, a [[Győr–Veszprém-vasútvonal|Győr-Veszprém]] vonalon a tőle keletre 4&nbsp;km-re eső [[Vinye|Vinyétől]] lehet megközelíteni.<ref>Korábban a [[Tatabánya–Pápa-vasútvonal|Pápa–Tatabánya vonal]]ról, a tőle 5 km-re lévő [[Pápateszér]]ről is lehetettt, de itt [[2007]]-ben megszűnt a személyforgalom.</ref> Jellemző, hogy a tőle légvonalban 12&nbsp;km-re lévő [[Zirc]]et, közúton 30&nbsp;km-es úttal lehet elérni.
{{források}}
 
== Története és mai élete ==
[[Fájl:Fenyőfő ősfenyves.jpg|250px|right|thumb|Az ősfenyves]]
Elszigeteltsége ellenére a település 8 évszázados múlttal rendelkezik. Az első írások [[1230]] körül '''Feneufey''', '''Fenewfey''' helynevekenmódon írva említik., Későbbkésőbb (1557 körül) '''Fennyeewfel''' névenmódon. Az elnevezés kettős értelmű, de magyar eredetű. Elsőként jelenthet „fenyővel benőtt magaslat alatti település”t. Másként lehet értelmezni „a fenyvessel borított völgy kezdetének” is. A középkorban az ugodi és a pápai várbirtok jobbágyfaluja volt. A [[török hódoltság|török idők]]ben elhagyott helyként szerepelt az adójegyzékben.
 
[[Fájl:Fenyőfő Bűnbánó Magdolna templom.jpg|200px|left|thumb|A római katolikus templom]]
A falu elszigetelt fekvése a lakosság fokozatos elvándorlását okozta. A település lakossága 1829-ben 529 fő volt, s ez a mai napig fokozatosan csökkent 200100 fő alákörülire. A mezőgazdasági termeléshez az itteni viszonyok nem voltak megfelelőek, s az ipari tevékenység is csak kiegészítő tevékenységként funkcionált. A [[vinye]]i fafeldolgozóüzem mellett a tájon az 1960-as évek elejétől napjainkig országos jelentőségű [[bauxitbányászat]] folyt a falutól 2–3&nbsp;km távolságra. Ez némi fellendülést hozott, mert 1961-ben valósult meg a vezetékes áramszolgáltatás. Ezt követően orvosi rendelője illetve kultúrháza is épült. Sőt önálló postahivatala is volt az elmúlt évig, melyet a Magyar Posta megszüntetett. Helyette a sokat vitatott mobilposta szolgáltatást vezette be.
 
A község társadalmi és kulturális élete gyakran kapcsolódik Bakonyszentlászlóhoz. Ezt egyrészt a közös közigazgatás, másrészt a közös oktatás is indokolja. Önálló képviselő-testülettel rendelkezik a település, de a lakossági hatósági ügyeket a körjegyzőség látja el, melyhez 2004. január 1-jétől csatlakozott Bakonygyirót község is. A napköziotthonos óvoda és az általános iskola Bakonyszentlászlón működik, ahová a községből járnak a gyerekek. Az egészségügyi ellátást is onnan biztosítják. A településen az idősek, a szociálisan rászorultak részére, falugondnoki szolgálatot vezettek be. Az időseket, betegeket, orvoshoz, kórházba szállítják. Részükre Bakonyszentlászlóról ebédet szállítanak ki. Kérésre a kisebb nagyobb bevásárlásokat is elintézik.
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Fenyőfő ősborókás.jpg|200px|right|thumb|Az ősborókás]]
* A falu körül '''természetvédelmi terület''' húzódik. Megtekintésre felsorolhatatlan mennyiségű természeti érték látnivaló érdemes. A '''A homoki ősfenyves''' páratlan szépségével, maradvány jellegével, hegyvidéki-alföldi keverék flórájával méltán hazánk egyik 1954 óta kiemelten védett területe. [[Kitaibel Pál]] európai hírű orvosból lett botanikus tudós 1799-ben hívta fel a figyelmet erre a különleges fenyves erdőre. A fenyves megőrizte hidegtűrő hegyvidéki és melegkedvelő alföldi növényeit. Előfordul itt [[homoki varjúháj]], [[fényes poloskamag]], [[fekete kökörcsin]], pázsitos és [[tarka nőszirom]]. Az [[ősfenyves]] keleti szélén a vasútvonal mellett áll Kitaibel Pál kopjafája.
* A falu határában, [[1812]]-ben emelt '''kőkereszt''' található.
* A környéken a fődolomit töbreiben alakult ki Európa legvastagabb, 60 &nbsp;m-es bauxit lencséje, melyet külszíni fejtéssel termeltek ki, sajnos az ősfenyvest megbontva. Az [[ősfenyves]] mellett a Bakony felé húzódó '''ősborókást''' is érdemes megtekinteni. A környékbeli kirándulások, gyalogtúrák során számos botanikai, geológiai látnivalóban lehet gyönyörködni. Túrázni lehet a [[Cuha-patak]] szurdokvölgyében, a Hódos ér völgyében, a környező hegyek erdőségeiben (barlangok, források, emlékművek, kilátók, romok)
* Bakonyszentlászlóról Zircre illetve Veszprémbe az [[1896]]-ban épített nagyvasúton, melyen 40&nbsp;km/ó sebességgel kanyarogva, alagutakon keresztül halad a vonat, különleges utazásban vehetnek részt a turisták.
* A település önkormányzata ''Ősfenyves'' nevű vendégházat üzemeltet a községbe látogatóknak. A családoknak nyugodt pihenést, igény szerinti ellátást, jó levegőt, falusi turisztikai programokat (disznóölés, szántúra, nyáron kerékpárkölcsönzés, illetve lovaskocsikáztatás) biztosítanak.
* '''Római katolikus templom'''
 
== Hivatkozások ==
==További információk==
{{commonskat|Fenyőfő}}
 
<!--* [ Fenyőfő Önkormányzatának honlapja]-->
* [http://www.fenyofo.hu/ Fenyőfő honlapja]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2011 A templom fényképe]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Speciális:MobileDiff/13858665”