„Santa Maria Maggiore-bazilika (Róma)” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: == ''' → == (11), ''' == → == (11) AWB
a (clean up, replaced: == ''' → == (11), ''' == → == (11) AWB)
}}
 
A '''Basilica Papale di Santa Maria Maggiore''' (latinul: ''Basilica Sanctae Mariae Maioris''), a Szűz Máriáról elnevezett legnagyobb római katolikus templom az [[Olaszország|olaszországiolaszország]]i [[Róma|Rómában]].
 
A XVIII. század pápai várospolitikája nem távolodott el a XVI. századi [[V. Szixtusz pápa]] akaratától, vagyis attól, hogy [[Róma]] ne csak a kereszténység szellemi központja legyen, hanem materiális értékeivel is a világ (hatalmi) centrumává váljon. Róma a század folyamán gazdagodott: nagy városfejlesztéseket hajtottak végre, és látványos kultikus építményeket fejeztek be, mint a Lateráni Szent János-bazilikát, amely új homlokzatot kapott. A Sant Ignazio-templom elé új teret terveztek, a San Giovanni dei Fiorentini, a Santa Maria dell' Orazione e della Morte-templom, valamint a Santa Maria Maggiore bazilika pedig új homlokzattal gazdagodtak.
 
== '''A főszékesegyház születése''' ==
[[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore2.JPG|thumb|right|220px|[[Torriti]]: Mária Megkoronázása (XIII. sz) ]] [[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore3.JPG|thumb|right|220px|A bazilika főhajójában ]] [[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore5.JPG|thumb|right|220px|A diadalív [[mozaik]]képe (V. sz.)]] [[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore6.JPG|thumb|right|220px|A főbejárat feletti belső faldíszítés]] [[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore7.JPG|thumb|right|220px|A főhajó aranyozott kazettás mennyezete)]]
A bazilika az V. században épült. Régi neve (Santa Maria ad Nives) körül a XIII. században legenda alakult ki, amely szerint [[Libériusz pápa|Libériusz pápát]] álmában felszólította a Madonna, hogy építtessen templomot azon a helyen, ahol a következő (augusztusi) nap reggelén friss hótakarót talál. Másnap valóban hó fedte az Esquilinus-dombnak ezt a helyét és a legenda szerint a pápa abba rajzolta botjával a bazilika tervét. (Ezt a legendát mondja el az előcsarnokbeli loggia lépcsőjénél levő, 1308-ból származó mozaik is).
 
== '''Története és kialakítása''' ==
 
A templom egyike a római négy [[patriarchális bazilika|patriarchális bazilikának]], illetve a hét [[főszékesegyház|főszékesegyháznak]]nak. Tulajdonképpen egyházpolitikai célból építtette [[III. Szixtusz pápa]] (432-440), ellenpontot képezve ahhoz, hogy a konstantinápolyi patriarcha nem ismerte el Máriának, mint istenanyának a tiszteletét. Valójába ezért és ekkor épült a templom, melyet a századok során többször átépítettek, de mindennek ellenére, belsejének jó része még őrzi az V. századi építészeti formákat.
 
=== Alaprajza és tér-rendszere ===
A főhajóból balra nyíló '''“Cappella Paolina Borghese”''' kápolnát [[V. Pál pápa]] megrendelésére [[Ponzio]]; építette (1611), azzal a céllal, hogy az előbbi kápolna márványpompáját is túlszárnyalja. A kápolnában helyezték el [[V. Pál pápa]] és [[VIII. Kelemen pápa]] síremlékét. (A falakon [[Guido Reni]] freskói láthatók.)
 
== '''Részletképzések''' ==
A kereszthajó és a főhajó tengelyébe helyezett, dúsan tagolt, baldachinos barokk pápai oltár alatti [[Confessio_Confessio (építészet)|confessióban]] [[IX. Piusz pápa]] térdelő szobra látható.
A templomban található sok síremlék közül [[Consalvo Rodriguez]] bíborosé (1299) az ismert legszebb [[cosmata]] munkák közé tartozik.
A teljes templomtér padozatát gyönyörű, finomművű [[cosmata]] márványmozaik burkolat fedi.
 
=== '''A templomtér épületdíszítése''' ===
 
A főszékesegyház belső terének legjelentősebb díszeit az V. és a XIII. századból származó mozaikképek jelentik. A szentély félkupola-boltozatán [[Torriti]] ragyogó színű mozaikja a XIII. századból származik - és a templom létesítésének egyházpolitikai célkitűzésével egyezően – a Mária-kultuszt megtestesítő „Mária megkoronázása” témát ábrázolja.
[[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore.JPG|200px|thumb|left|[[F. Fuga]]: Főhomlokzat]] [[Fájl:ROMA SantaMaria Maggiore.JPG|thumb|left|200px|[[G. B. Piranesi|Piranesi]] metszete (1764)]]
 
=== '''A templom főhomlokzata''' ===
[[XIV. Benedek pápa]] megrendelésére [[Ferdinando Fuga]] firenzei építész 1741-ben belefogott a Santa Maria Maggiore-bazilika új homlokzatának építészeti kialakításába. Kezdetben a terv csupán az oszlopcsarnok rendbehozatalára korlátozódott volna, amely - akárcsak a [[Santa Maria in Trastevere]] - templom esetében - lehetővé tette a homlokzatot már a korábbi időkben is díszítő, XIII. századi mozaikok megtekintését. Később azonban - a lateráni Szent János-bazilika (S. Giovanni in Laterano)példáján fellelkesülve - mégis arra a döntésre jutottak, hogy új és hatalmas, kettős árkádsoros homlokzatot hoznak létre. A földszinten elegáns kapuk által lezárt, széles, ötös árkádsor képezi a bejáratot az oszlopcsarnokba. Az emeleti loggia háromárkádos homlokzata a térre néző ikergalériával indul: a pápa innen mondta el az „urbi et orbi” áldást. A homlokzatot szentek és pápák szobrai koronázzák; a legjelesebb XVIII. századi római szobrászok készítették őket: [[Filippo Della Vallé]]ig, [[Giovan Battista Maini]]től [[Carlo Marchionni]]-ig. Középütt, legfölül, a ticinói [[Giutii-Lironi]] alkotása, "Madonna a kisdeddel" magasodik. A munka 1743-ban fejeződött be: az eredmény könnyed, kecses későbarokk építmény lett.
 
=== '''A harangtorony (campanile)''' ===
A székesegyház bejárata előtti térről szépen tárul fel a templom középkori harangtornya, amely Rómában a legmagasabbra nyúlik fel (1376). A harangtorony markáns, barnásvörös felülete a bejárati galéria világos kőelemeinek kontrasztjaként jelenik meg, az alsó tömör, csak vakablak-imitációval díszített tömege felfelé kétíves árkádokkal könnyített. A torony súlyosságát a rajta elhelyezett díszítmények és párkányelemek világos kőanyaga játékos mozgalmassággal oldja fel.
 
== '''A templom környezete''' ==
A templomot és környezetét Róma egyik legjelentősebb művészeti hatást keltő városépítészeti együttesének tartják. A templomtól keletre húzódik a széles „Via Merulana”, mely a S. Maria Maggiore - bazilikát [[a lateráni egyházi épületegyüttes]]sel köti össze. Az útról jobbra nyíló Via di S. Vitóban van [[Publius Licinius Egnatius Gallienus római császár|Gallienus császár]] 262-ben emelt egyszerű, de hatásos méretű [[Gallienus diadalíve|diadalíve]]. A közeli Piazza Vittorio Emanuele parkjából, a buja növényzet közül hegyoromként magasodik ki egy antik rom ([[Trofei di Marin]]), feltehetőleg egy [[Farnese-kert|nimpheum]] maradványa a [[Flaviusok]] korából. A Via Merulana a S. Maria Maggiore bazilika déli főhomlokzatának nagy terére vezet. Közepén óriás méretű vájatos (kannelurás) korinthoszi oszlop áll, melyet [[Maxentius baziliká]]jából hoztak ide, csúcsán bronz Madonna. És mögötte - a nagy barokk épülettömbből - válik ki a S. Maria Maggiore emeletes loggiás főhomlokzata, [[F. Fuga]] műve (1750); fölötte pedig az előzőkben leírt - Róma legmagasabb - harangtornya (1376).
 
A templom északnyugati, szentély felőli oldalán másik nagy tér tárul ki, a “Piazza dell' Esquilino”, egy obeliszkkel. Korunkbeli városismertetőkben méltánytalan mellőzésének oka feltehetően abban kereshető, hogy keresztbe szeli a Via Cavour; továbbá innen indul a Quirinalén át a barokk korban megnyitott Via Sistina (mai nevén Via Depretis) – mindkettő jelentős mű - és városépítészeti területek megismerésére csábítva. A térről feltáruló S. Maria Maggiore és körítő épülettömbjét már [[Piranesi]] egyik ismert [[veduta|vedutája]] is (tav.39.) hatásosan mutatta be (1764).
 
== '''A bazilika napjainkban''' ==
A főszékesegyház a Vatikán-állam területen kívüli tulajdonában levő létesítmény. Egyházi szertartások és rendezvények célját szolgálja. Továbbá - Róma egyik legértékesebb műemlékeként - a művészetkedvelő turisták és szakemberek városlátogató célpontja, nyilvánosan látogatható. Mindemellett, környezetével együtt – területi elhelyezkedéséből adódóan is - Róma Város kulturális világörökségi értékei közé sorolt területe (nyilvántartásba vétel időpontja: ).
 
== '''Galéria''' ==
 
== '''Adatforrás és irodalom''' ==
[[Fájl:Basilica di Santa Maria Maggiore8.JPG|thumb|right|150px|Főhomlokzat]]
* ''Carlotta Lenzi Iacometti'': A rokokótól a XVIII. század végéig (A művészet története 11. k.) - Bp. 2008. Corvina - ISBN 978-963-13-5660-1
* ''Szerk.: Művészlexikon'': Corvina K. Bp.1994. - ISBN 963-13-3967-X
 
== '''További információk''' ==
{{commonskat|Basilica di Santa Maria Maggiore}}
* [http://www.vatican.va/various/basiliche/sm_maggiore/index_en.html A bazilika a Vatikán honlapján]
264 542

szerkesztés