„Fenyőfő” változatai közötti eltérés

A település az Öreg (vagy Magas) [[Bakony]] átlagosan 270 méteres magasságban lévő községe. Győr-Moson-Sopron megye legdélebbi csücskében található [[2002]]. október 20-a óta. A község azon hat település egyike, amelyekakik 1999 nyarán kezdeményezték a [[Veszprém megye|Veszprém megyétől]] való elszakadást a lakosság előzetes véleménynyilvánítása alapján.

A község közúton [[Győr]] felől a [[82-es főút|82-es út]]on [[Bakonypéterd]]ig, onnan [[Románd]]on át, [[Bakonygyirót]] és [[Bakonyszentlászló]] érintésével, közelíthető meg. [[Veszprém]] felől szintén a 82-es úton [[Bakonyszentkirály]]ig, majd Bakonyszentlászló érintésével, érhető el. A községet vasúton, a [[Győr–Veszprém-vasútvonal|Győr-Veszprém]] vonalon a tőle keletre 4&nbsp;km-re eső [[Vinye|Vinyétől]] lehet megközelíteni.<ref>Korábban a [[Tatabánya–Pápa-vasútvonal|Pápa–Tatabánya vonal]]ról, a tőle 5 km-re lévő [[Pápateszér]]ről is lehetettt, de itt [[2007]]-ben megszűnt a személyforgalom.</ref> Jellemző, hogy a tőle légvonalban 12&nbsp;km-re lévő [[Zirc]]et, közúton 30&nbsp;km-es úttal lehet elérni.

Elszigeteltsége ellenére a település 8 évszázados múlttal rendelkezik. Az első forrásokírások [[1230]] körül ''Feneufey'', ''Fenewfey'' módon írva említik, később (1557 körül) ''Fennyeewfel'' néven említikmódon. Az elnevezés kettős értelmű, de magyar eredetű,. Elsőként jelenthet „fenyővel benőtt magaslat alatti települést”település”t. ,vagyMásként lehet értelmezni „a „fenyvesselfenyvessel borított völgy kezdetét”kezdetének” is. A középkorban az [[ugod]]iugodi és a [[pápa]]ipápai várbirtok jobbágyfaluja volt. A [[török hódoltság|török idők]]ben elhagyott helyként szerepelt az adójegyzékben.

A falu elszigetelt fekvése a lakosság fokozatos elvándorlását okozta. A település lakossága 1829-ben még 529 fő volt, s ez a mai napig fokozatosan csökkent 100 fő körülire. A mezőgazdasági termeléshez aaz itteni viszonyok nem voltak megfelelőek, s az ipari tevékenység is csak kiegészítő tevékenységként funkcionált. A [[vinye]]i fafeldolgozófafeldolgozóüzem mellett a tájon az 1960-as évek elejétől napjainkig országos jelentőségű [[bauxitbányászat]] folyt a falutól 2–3&nbsp;km távolságra. Ez némi fellendülést hozott, mert 1961-ben valósult meg a vezetékes áramszolgáltatás,. majdEzt követően orvosi rendelőrendelője ésilletve kultúrházkultúrháza is épült. Sőt önálló postahivatala is volt az elmúlt évig, melyet a Magyar Posta megszüntetett. Helyette a sokat vitatott mobilposta szolgáltatást vezette be.

A község közös közigazgatássaltársadalmi és közöskulturális élete közoktatássalgyakran kapcsolódik Bakonyszentlászlóhoz. Ezt egyrészt a közös közigazgatás, másrészt a jegyzőiközös feladatotoktatás is indokolja. Önálló képviselő-testülettel rendelkezik a település, de a lakossági hatósági ügyeket a körjegyzőség látja el, melyhez 2004. január 1-énjétől csatlakozott Bakonygyirót község is. ÓvodaA napköziotthonos óvoda és az általános iskola Bakonyszentlászlón működik, azahová a községből járnak a gyerekek. Az egészségügyi ellátást is onnan biztosítják. A településen az idősek, a szociálisan rászorultak részére, falugondnoki szolgálatot vezettek be. Az időseket, betegeket, orvoshoz, kórházba szállítják. Részükre Bakonyszentlászlóról ebédet szállítanak ki. Kérésre a kisebb nagyobb bevásárlásokat is elintézik.

* A falu körül ''természetvédelmi terület'' húzódik. Megtekintésre felsorolhatatlan mennyiségű természeti érték látnivaló érdemes. A ''homoki ősfenyves'', melypáratlan szépségével, maradvány jellegével, hegyvidéki-alföldi keverék flórájával méltán hazánk egyik 1954 óta kiemelten védett területe. [[Kitaibel Pál]] európai hírű orvosból lett botanikus tudós 1799-ben hívta fel rá a figyelmet erre a különleges fenyves erdőre. A fenyves megőrizte hidegtűrő hegyvidéki és melegkedvelő alföldi növényeit. Előfordul itt [[homoki varjúháj]], [[fényes poloskamag]], [[fekete kökörcsin]], pázsitos és [[tarka nőszirom]]. Az [[ősfenyves]] keleti szélén a vasútvonal mellett áll Kitaibel Pál kopjafája.