„Zabar” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: 1 link korr.+1 elütés jav. |
Honlap |
||
5. sor:
| kistérség = Salgótarjáni
| rang = [[község]]
| polgármester = Nagy Tamás ([[
| irányítószám = 3124
| körzethívószám = 32
14. sor:
| hosszúsági fok = 20.05
| szöveg pozíciója megyei = fent
| weboldal = www.zabar.hu/
| KSH kód = 21661
}}
22 ⟶ 23 sor:
[[Nógrád megye]] északkeleti határán, a Medves-fennsík peremén, a [[Tarna (patak)|Tarna]] folyó (ami itt még patak) völgyében fekszik, közel a [[Szlovákia|szlovák]] határhoz, [[Salgótarján]]tól közúton 30 km-re, [[Ózd]]tól 24,5 km-re. Szomszédos települések: [[Cered]] (7,5 km), [[Istenmezeje]] (8 km), [[Domaháza]] (8 km).
Nógrád megye legkeletibb pontja.
== Éghajlat ==▼
Zabar és környéke [[Magyarország]] leghidegebb téli középhőmérsékletű területe.▼
== Története ==
28 ⟶ 32 sor:
Először, ''Sobur'' néven [[1332]]-ben említik.
A [[trianoni békeszerződés]] előtt [[Gömör és Kis-Hont vármegye]] [[Feledi járás]]ához tartozott, melynek neve 1912-ig [[Rimaszécsi járás]] volt. Ezt követően – mivel [[Putnok]], az új járás- és [[megyeszékhely]] megközelítése szinte lehetetlen volt – közigazgatásilag [[Nógrád megye|Nógrád megyéhez]] tartozott, amit 1928-ban törvény tett véglegessé.
<!--
40 ⟶ 44 sor:
A források tanúsága szerint a terület eredetileg királyi birtok volt. A tatárjárás után a környező települések templomos helyeként tartják számon a dézsmajegyzékek. 1359-től Bebek és a Zabary család birtoka. A falu az Ajnácskő vára felé vezető út mellett fekszik, ezért megsínylette a török hódoltság évtizedeit. A Medves-hegység és a Heves-Borsodi-dombság határvidékére települt községen keresztül folyik a Tarna, itt még csak szerény patakocskaként. A trianoni békeszerződés előtt Zabar Gömör vármegyéhez tartozott, s csak a határok átrajzolása után került Nógrádba. Cseszlovákiába az átjárást határátkelőhely biztosította még az 1950-es években is. A 13. században román stílusban épült római katolikus temploma értékes műemlék. Síkmennyezetes hajója gótikusra formált, a 15. századból való. 1932-ben főképp a homlokzat felújítására került sor. Az építménynek két tornya is van: egy hegyes sisakú és egy kisebb huszártorony, hozzávetőleg a román dongás szentély felett. A főhomlokzatba a középkori templom részeiből, beépítették a halhólyagos kerek ablakokat és a késő gótikus ajtókeretet.Az 1725-ben épült kúria ma plébániaház. A környék egyetlen benzinkútja működik a településen.
-->
A településen [[2004]]-től Teleház működik, alapszintű szolgáltatásokkal.
[[2001]]-ben a település lakosságának 93%-a [[Magyarok|magyar]], 7%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
== Természeti értékek ==
A község természeti adottságai, klímája jó lehetőséget nyújt a
== Látnivalók ==
*
* [[1725]]-ben épült kúria, amely [[1814]]-től [[római katolikus]] [[plébánia]]. (A lakosok többsége rk., anyakönyvezés [[1807]]-től van)
<!--
59 ⟶ 63 sor:
-->
<!-- TODO: http://portal.jobbik.net/modules.php?name=News&file=article&sid=5024 -->
▲== Éghajlat ==
▲Zabar és környéke [[Magyarország]] leghidegebb téli középhőmérsékletű területe.
== Jegyzetek ==
{{
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.zabar.hu/ Zabar község hivatalos honlapja]
* [http://utazom.com/vendegvaro/zabar Zabar település az utazom.com honlapján]
* [http://www.gyaloglo.hu/telep.cgi?t=3208 Gyalogló]
| |||