„Nazarénusok (festők)” változatai közötti eltérés

összeolvasztva a Nazarénusok#Nazarénus festők szakasszal; nevek javítása; egri freskó
a (Milei.vencel átnevezte a(z) Nazarénusok lapot a következő névre: Nazarénusok (festők): a nazarénusok egy vallás is)
(összeolvasztva a Nazarénusok#Nazarénus festők szakasszal; nevek javítása; egri freskó)
{{egyért2|a művészekről|Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete}}
[[Kép:Friedrich Overbeck 002.jpg|bélyegkép|Overbeck festménye]]
A '''nazarénusok''' (magukat '''Lukács Testvérek Egyesületének nevezték''') fiatal német festők csoportja a [[romantika]] korában, akik el akarták kerülni a romantikus formalitást, megújhodást kerestek a [[középkor]] szellemében. Új, hazafias-vallásos festészetet akartak létrehozni. A csoport vezéregyéniségei [[Friedrich Overbeck]] és [[Franz Pforr]] voltak, tagok: [[Friedrich Wilhelm von Schadow]], Peter Cornelius, Ph. Veit, Julius Schnorr von Carolsfeld, B. Gennelli, J. Fühlich. Ábrázolásuk személytelen, visszafogott, tartózkodó, de visszakanyarodik a [[klasszicizmus]]hoz is. 1810-ben Rómában az elhagyott Saint Isidoro kolostorban telepedtek le. Az iskola fő művei a Casa Bartholdy és a Villa Massimi freskóciklusai. A csoportból csak Overbeck és Fühlich tartott ki eredeti célkitűzéseik mellett, a többiek elhagyták a közösséget. A csoport hatása megmutatkozott a [[preraffaeliták]] mozgalmában.
 
A csoportot [[Johann Friedrich Overbeck]] és [[Franz Pforr]] alapította, akik 1810-ben egy használatlan [[róma]]i kolostorban telepedtek le, és társaságukat '''Lukács Testvérek Egyesületének''' nevezték. Követőik voltak: [[Friedrich Wilhelm von Schadow]], [[Peter von Cornelius]], [[Philipp Veit]], [[Julius Schnorr von Carolsfeld]], [[Bonaventura Gennelli]], [[Joseph von Führich]]. Hozzájuk tartoztak [[Melegh Gábor]] és [[Szoldatits Ferenc]] magyar festők is. Ábrázolásuk személytelen, visszafogott, tartózkodó, de visszakanyarodik a [[klasszicizmus]]hoz is. Az iskola fő művei a római [[Casa Bartholdy]] (1816–17, ma [[Berlin]]ben látható) és a Villa Massimi (1822–32) freskóciklusai. A csoportból csak Overbeck és Führich tartott ki eredeti célkitűzéseik mellett, a többiek elhagyták a közösséget. A csoport hatása megmutatkozott az angol [[preraffaeliták]] mozgalmában.
 
[[Magyarország]]on többek között az [[egri főszékesegyház]] Mária-kápolnájának freskódísze (1881) és az [[újkígyós]]i templom mennyezeti freskói készültek nazarénus stílusban.
 
==Forrás==