„Vita:Schrödinger macskája” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→javaslat: a szuperpizíció = lineár kombináció |
|||
68. sor:
{{sz}}
:Véleményemet a teljesebb kontextusra alapozom: "Fontos megjegyezni, hogy a szuperpozíció (akár a hullám-függvény) csakis abban az esetben omlik össze, ha mérés révén tudomást szerzünk az anyag (elektron, atom, molekula) állapotáról. Közvetlenül maga a mérés nem omlasztja össze a szuperpozíciót (hullámfüggvényt), csakis az, ha a mérés eredményét megtudjuk." Az első mondat alapján szerintem azt mondja a cikk, hogy a szuperpozíció, ugyanúgy, mint a hullámfüggvény, rendelkezik valamilyen tulajdonsággal. Ez a mondat ugyan nem mondja ki, de azt sejteti, hogy ez két különböző dolog, csak ebben a tulajdonságukban hasonlóan viselkednek. A következő mondatban már nincs ott a zárójelben az akár, de ha az előző mondatban kiderült, hogy a szuperpozíció és a hullámfüggvény nem azonos, akkor az már itt sem értendő úgy, a zárójel itt egy vagylagos kifejezés lenne, nem túl szerencsés módon használva. Ezt egyértelműbb fogalmazással lehetne pontosítani.
:A hullámfüggvény összeroppan nekem tetszik, de egyéb változtatás nélkül a cikk említett helyén használni nem szerencsés, mert előtte nincs (még) szó hullámfüggvényről, csak szuperpozícióról. Ha valahogy bevezetnénk előtte a hullámfüggvény fogalmát, utána már lehetne következetesen annak az összeroppanásáról (összeomlásáról) beszélni, arról ráadásul van is cikkünk ([[hullámfüggvény-összeomlás]]). [[Szerkesztő:
Szia Szaszicska. Már majdnem azt írtam, hogy fogalmazd át eszerint. De rájöttem, hogy még beszélgetnünk kell, hogy jobban értsük mit mond a másik. Leginkább az a baj, hogy misztifikálva van az egész. El van ködösítve, össze van mosva a két dolog. És itt még csak nem is körte és alma probléma van. Hanem olyan mintha kígyóról és barackról lenne szó.
A [[szuperpozíció]] az egy elv a fizikában. A hullámfüggvény meg egy megoldása egy speciális egyenletnek. Tehát ahogy a szuperpozíció cikk is írja:
"''A szuperpozíció elve lineáris egyenletekkel leírható fizikai rendszerre vonatkozó általános elv. A klasszikus fizikában valamely fizikai mennyiségek független összegződésének elve.''"
Vagyis semmi más, mint egy lineáris egyenletnél (a fizikában), ha van két megoldás, akkor a két megoldás összege is megoldás, sőt a többszöröse is. Magyarán, ha A és B is megoldás, akkor bármely cA+dB lineár kombinációjuk is megoldás lesz. Most látom, hogy a szuperpozíció címszóban sincs ez explicite leírva. Tehát majd azt is át kell dolgozni.
Ez az elv nagyon hasznos, mert a fizikában, néhány kivételtől eltekintve, minden egyenlet ill. egyenletrendszer lineáris. Ilyen pl. az elektrodinamika. Azért hasznos ez az elv, mert pl. az elektrosztatikában, ha ismerjük egy töltés elrendezés esetén az elektromos teret, akkor ugyanezen töltés elrendezés többszörösére is ismerjük a megoldás. Ha van egy másik töltés elrendezésre ismert megoldásunk, akkor pedig mint már írtam, bármely cA+dB lineár kombinációjukra is ismert a megoldás.
A hullámfüggvényről most csak annyit, hogy most az időfüggetlen [[Schrödinger-egyenlet]] sajátfüggvényeiről kell beszélnünk. A szuperpozícióhoz ellenpélda az általános relativitáselmélet. Ebben az Einstein egyenletek nemlineárisak. Tehát, ha van két különböző megoldása az Einstein egyenleteknek, akkor a két megoldás cA+dB lineár kombinációja általában '''nem''' megoldása az elméletnek (az ált.rel.-nek).
Végül két megjegyzés. Az általad idézet mondatok: "Fontos megjegyezni, hogy a szuperpozíció (akár a hullám-függvény) csakis abban az esetben omlik össze, ha mérés révén tudomást szerzünk az anyag (elektron, atom, molekula) állapotáról. Közvetlenül maga a mérés nem omlasztja össze a szuperpozíciót (hullámfüggvényt), csakis az, ha a mérés eredményét megtudjuk." Amit most itt leírtam azt mutatja, hogy az a kifejezés, hogy a szuperpozíció abban az esetben omlik össze,
nem értelmes. Nem tud összeomlani a szuperpozíció. Összeomlani a hullámfüggvény tud. Az általad említett [[hullámfüggvény-összeomlás]] címszó írja: "Általában a kvantumrendszerek valamilyen sajátállapotok (bázisállapotok) szuperpozíciójában vannak". Tehát a hullámfüggvény a rendszer sajátfüggvényeinek lineár kombinációjával írható le. A '''hullámfüggvény''' összeomlása az, amikor a hullámfüggvény megszűnik több állapot lineár kombinációja lenni, és (a mérés hatására) "átalakul" egy sajátfüggvénnyé. Súlyos hiba az idézett rész vége. Igenis a mérés omlasztja össze a hullámfüggvényt. Legalábbis az egyetemeken ezt tanítják. Azt mondani, és amellett érvelni, hogy "csakis az omlasztja össze a hullámfüggvényt, ha a mérés eredményét megtudjuk", már filozófiai bűvészkedés. Aminek szerintem itt semmi helye.
Azt remélem, hogy ha minél többen szólnak, hozza, annál könnyebb lesz konszenzust kialakítani. Kevés hozzászóló estén van esély, hogy csak vita lesz az egészből. Szerintem ezen sok vitatni való nincs, mert standard egyetemi tananyag. [[Szerkesztő:Nyunyuc|Nyunyuc]] <sup>[[Szerkesztővita:Nyunyuc|vita]]</sup> 2013. augusztus 20., 08:25 (CEST)
| |||