„Ürmény” változatai közötti eltérés

145 bájt hozzáadva ,  7 évvel ezelőtt
jav
(→‎Külső hivatkozások: eltévedt, forrás nélküli állítás kikommentelve.)
(jav)
Az itt feltárt, a [[laténi kultúra|laténi kultúrá]]hoz tartozó csontvázas temető azt bizonyítja, hogy területén már a [[vaskor]]ban is település állt. A mai település első írásos említése ''"Ylmer"'' alakban az [[esztergom]]i káptalan oklevelében található, mely [[1156]]-ból származik.<ref>[http://www.pht.eoldal.hu/fotoalbum/elso-irasos-emlek---1156/dokumentumok A dokumentum fordítása és képe a Palásti Honismereti Társaság lapján]</ref> [[1275]]-ben ''"Ilmur"'', [[1277]]-ben ''"terra Illmer"'' alakban említik. A helyi nemes Ürményi család birtoka volt, majd a [[16. század]]ban a Ghyczy és Révay családok, a [[19. század]]ban a Bossányi, Tarnóczy és Aldobrandini családok voltak a birtokosai. A 16. században török és császári csapatok is feldúlták. 1599-ben a helyi Török-dombon táborozott a Nyitra vidékét feldúló török sereg. A lakosság, hogy megvédje magát a támadásoktól föld alatti búvóhelyeket, alagutakat épített. Egy alagút a közeli szőlőhegyre vezetett. A [[17. század]]ban magyar kálvinisták települtek le a községben. [[1698]]-tól Ürmény vásártartási joggal rendelkező mezőváros.
 
A Hunyadi család [[1675]]-ben szerzett birtokot a településen és a [[18. század]]ban Ürmény a család birtokközpontja lett. Gróf [[Hunyadi József]] [[1814]]-ben messze földön híres merinói juh és lótenyészetet alapított itt, 1814 és 1821 között pedig a birtokához tartozó keszi síkon országos hírű lóversenyeket rendezett. Gróf [[Széchenyi István]] [[1828]]-ban „A Lovakrul” című könyvét, mely a magyar lótenyésztés alapműve gróf [[Hunyadi József]] emlékének ajánlotta. [[Csekonics József]] munkásságára is döntő hatással volt az akkori idők legkorszerűbb lótenyésztési tudományának megismerése gróf Hunyadi József ürményi ménesében.
 
1711 után Ürményből is, [[Beleznay János]] szerződéses úton tömegesen telepíti újra a Pest megyei [[Pilis]] községet. A 18. század elején Nyitra és Bars vármegye a török és kuruc harcok során elnéptelenedett déli falvait és városait, északabbról volt szükség újratelepíteni, majd a 20-as évektől kezdődően több természeti csapás (például állatpestis) is gazdasági csapást mért az itt lakókra, aminek következménye az újabb elvándorlási hullám volt.
 
A [[19. század]] elején zsidók telepedtek le a községben és [[1820]]-ban felépítették zsinagógájukat, mely ma már nem működik. A kézművesség is gyorsan fejlődött, [[1871]]-ben már 44 kézműves, főleg csizmadia tevékenykedett itt. [[1874]]-ben gróf Hunyadi Imre kolostort alapított itt a vincés nővérek számára. [[1883]]-ban a községben fúvószenekart alapítottak, mely a mai napig is fennáll. Hitelszövetkezet, pincészet, sörfőzde és téglagyár is létesült itt a század végén.
{{DEFAULTSORT:U~rmeny}}
[[Kategória:A Nyitrai járás települései|Urmeny]]
 
 
<!---A Dél-Pest megyei Pilis településen 1711 után a hatalmas földterületet Beleznay János szerzi meg. A Beleznay család tevékenysége, elsősorban az újratelepítés a törökök kivonulása után. A Nyitra megyei Ürmény községben Beleznay aláírt egy szerződést, melynek nyomán tömegesen érkeztek a szlovák betelepülők Pilisre.--->
42 619

szerkesztés