„Zsidó Jövő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
Az első szám vezércikke leszögezi: „A zsidó jövőhöz az út az ősi hiten keresztül vezet! Ha meg akarjuk menteni a zsidó jövőt, térjünk vissza az ősi, hamisítatlan zsidósághoz!”, majd így folytatja: „Irodalmi programunk hozzá alkalmazkodik eszmei célkitűzéseinkhez. A ''Zsidó Jövő'' emelkedett szellemű cikkek tárháza akar lenni. Konstruktív irodalmat akarunk adni, zsidó szellemiséggel átitatott ünnepi írásokat, melyeknek minden sorából kicsendüljön a Tanítás és az anyag bilincseiben vergődő lélek magasság-keresése.” A lap szellemi irányítója eleinte [[Krausz Mór]] [[gyergyószentmiklós]]i főrabbi, s ennek megfelelően az ortodox irányzathoz állnak közel. Az első évfolyam az akkoriban fellendülő „Somré Sábbósz” (''Őrizzétek a szombatot'') mozgalom erdélyi szócsöve: egyes neológ körök vasárnap-ünneplése ellen és a szombat-szentség állami elismeréséért küzdöttek. A későbbi évfolyamokban a vallásos-ortodox jelleg háttérbe szorult.
A két szerkesztő szabad [[Költészet|vers]]eket, [[Próza|prózát]] is ír és fordít. Az erdélyi–bánáti munkatársak ortodox szellemiségű zsidó értelmiségiek, írók s néhány rabbi: szépirodalmat közöl Balkányi Kohn Jicchák, [[Fekete Tivadar]], Markovits Rodion, [[Szabó Imre (újságíró)|Szabó Imre]]. A legszorgalmasabb fordító Löwnkopf Kálmán [[orsova]]i rabbi; Feldmann Sámuel [[nagyszent
A szerkesztők állandó kapcsolatban állottak a
A világirodalom legnagyobb zsidó származású vagy éppen héber-jiddis írói fordítások révén szerepelnek a lapban: Sömuel Joszéf Ágnon, Schalom Asch, Slomo Askenázi, Hájim Nahmán Bialik, Lion Feuchtwanger, Jichak Lejb Perec, Morris Rosenfeld, Sólem Aléhém, Jehuda Steinberg, Joseph Tunkel[er], Franz Werfel, [[Arnold Zweig]].
A lapnak többé-kevésbé rendszeresen jelentkező rovatai: Könyvek birodalma (könyvismertetések), Gyermekrovat, Zsidó ifjúság, Zsidó nő, Fejek. Ez utóbbi jeles zsidó személyiségek életpályáját idézi fel, a Zsidó világ híranyagot, érdekességeket közöl.
Folytatásos
Mind a magyarországi, mind pedig az erdélyi zsidóság kiemelkedő személyiségeinek s különösen a lap munkatársainak a haláláról megemlékeznek, 1933 nyarától pedig egyre többet foglalkoznak a németországi, majd az európai zsidóság sorsával. 1939-ben már ''Letelepülési lehetőségek a zsidóság számára'' címmel azt mutatják be, hogy 14 Európán kívüli országban hogyan viszonyulnak a zsidók befogadásához. Az utolsó előtti szám vezércikkében a szerkesztő, Frischmann Henrik ''Meddig tarthat még az éjszaka?'' címmel buzdít kitartásra.
| |||