„Zsírszövet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
18. sor:
A sárga zsírszövet '''zsírsejt'''jei ([[latin nyelv|latinul]] ''adipocyta'' vagy ''steatocyta'') kb. 50–100 [[Méter#A_m.C3.A9ter_t.C3.B6bbsz.C3.B6r.C3.B6sei_.C3.A9s_t.C3.B6rtr.C3.A9szei|µm]] átmérőjű [[sejt]]ek. Önállóan gömbölyű vagy ovoid alakúak, csoportosan előfordulva viszont inkább sokszögletűek. Szinte teljes térfogatukat egyetlen nagy zsírcsepp tölti ki, mely a sejtalkotókat a sejt széléhez szorítja ki, beleértve a [[sejtmag]]ot és a keskeny [[sejtplazma]]szegélyt is. Emiatt unilokuláris (''unilocularis'' = egyrekeszű) zsírsejtnek is nevezik. Minden egyes adipocitát alaphártya ''([[lamina basalis]])'' vesz körül, ettől kijjebb [[fibrocita|fibrocitákat]] is tartalmazó [[rácsrost]]hálózat található, mely a mechanikai károsodástól védi a sejtet. A zsírsejteket [[kapilláris (anatómia)|kapillárishálózat]] szövi körül. Az adipociták gyakran csoportokba, lebenyekbe rendeződnek, melyeket [[kollagénrost|kollagén-]] és [[elasztikus rost]]okban gazdag kötőszövetes sövények választanak el egymástól.
A sárga zsírsejtek nem csak unilokulárisak, hanem multilokulárisak (''mulilocularis'' = többrekeszű) is lehetnek, fejlődésük korai szakaszában ('''szteatoblaszt''', ''steatoblast'') vagy éppen hosszú [[éhezés]] során. Ezek a sejtek habosnak tűnnek a sejtplazmával elválasztott több különálló zsírcsepp következtében, és a sejtmag sincs a szélre nyomódva.
A hagyományos szövettani preparálás ([[formalin]]os [[Fixálás (szövettan)|fixálás]]) során a zsírcsepp kioldódik a zsírsejtből. [[Fagyasztás|Fagyasztott]] anyagban viszont megmarad, és [[zsírfestés]]sel láthatóvá tehető. Ilyen festék a [[Sudan III]], mely a zsírcseppeket [[narancssárga|narancssárgává]] színezi.▼
▲A hagyományos szövettani preparálás ([[formalin]]os [[Fixálás (szövettan)|fixálás]]) során a zsírcsepp kioldódik a zsírsejtből. [[Fagyasztás|Fagyasztott]] anyagban viszont megmarad, és [[zsírfestés]]sel láthatóvá tehető. Ilyen festék a [[
=== Barna zsírszövet ===
A barna zsírsejt a sárga zsírsejtnél kisebb méretű, szögletes sejt; benne több kis zsírcsepp látható, s a [[sejtmag]] középen vagy a szélen helyezkedik el
== Funkciók ==
118 ⟶ 120 sor:
* Gyires K., Fürst Zs. (szerk.): ''Farmakológia és farmakoterápia I. Farmakológia.'' Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2007. ISBN 978-963-226-137-9
* G. Herold: ''Belgyógyászat. Orvosoknak - medikusoknak.'' 5. bőv. átd. kiadás. (Magyar kiadás főszerkesztője: Romics L.) B+V (medical&technical) Lap- és Könyvkiadó, 2007. ISBN 978-963-9536-34-0
* Kálmán M., Patonay L.: ''A szövettan multimédiás atlasza.'' Nessie Multimédia, 1998. (CD)
* Kopper L., Schaff Zs. (szerk.): ''Patológia.'' 2., jav. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006. ISBN 963-226-075-9
*Maródi L. (szerk.): ''Gyermekgyógyászat.'' 2. bőv., átd. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 963-242-689-4
| |||