„Joseph Conrad” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Könyv- és elbeszéléscímek írásmódja
jegyzetek
42. sor:
 
==== Ifjú évek ====
''Jozef Teodor Konrad Nalecz Korzeniowski'' az orosz uralom alatt álló lengyel Berdyczówban született, 1857. december 3-án. Apja a 27 éves Apollo Korzeniowski, anyja a 26 esztendős Ewelina Bobrowska volt. 1862-ben apját [[Vologda|Vologdába]] száműzték, amiért tagja volt a titkos Lengyel Nemzeti Tanácsnak. Családja is vele tartott. Édesanyja egészsége megromlott a száműzetés nehézségei között, 1865. április 6-án meghalt. Ezt követően Conradot nagybátyjához, Tadeusz Bobrowskihoz küldték [[Kijev|Kijevbe]]. Apja 1868-ban térhetett vissza [[Lemberg|Lembergbe]], Conrad itt járt iskolába. Egy évvel később átköltöztek [[Krakkó|Krakkóba]]. Conrad a Szent Anna Gimnázium tanulója lett. Apja halála (1869. május 23.) után a következő években Pulman, a helyi egyetem tanulója felügyelte Conrad tanulmányait. 1872-ben nem sikerült megkapnia az osztrák állampolgárságot. Ekkor említette nagybátyjának először, hogy tengerészeti pályára állna. Egy évvel később Pulmannal [[Németország|Németországban]], [[Svájc|Svájcban]] és [[Olaszország|Olaszországban]] nyaralt, ekkor pillantotta meg először a tengert [[Velence (Olaszország)|Velencében]].<ref>{{cite book |first=Jeffrey |last=Meyers |title=Joseph Conrad:  A Biography |location=New York |publisher= Charles Scribner's Sons |year=1991 |id = ISBN 0-684-19230-6 |pages=27, 29 |language=angol}}</ref>
 
</ref>
 
==== Tengerész karrier ====
56 ⟶ 54 sor:
 
==== Írói karrier, magánélet, újabb utazások ====
1895-ben megjelent az ''Almayer légvára'' (Almayer's Folly) Londonban, mely 1889 és 1895 között a tengeren és a kikötőkben íródott. Ekkor Londonban élt. 1896. március 24-én feleségül vette Jessie George-ot. [[Bretagne]]-ba utaztak nászútra. Ebben az évben megjelent ''A szigetek száműzöttje'' (An Outcast of the Islands), a következő évben a ''Narcissus négere'' (The Nigger of the 'Narcissus'), majd 1898-ban első elbeszéléskötete ''Tales of Unrest'' címmel. 1898-ban, negyvenéves korában megszületett első fia, Borys. Családjával [[Kent|Kentbe]] költözött. 1899-ben Maurice Hewlett-tel és Sydney Lee-vel megosztva kapta a London Academy 150 guineás díját a ''Tales of Unrest ''cimu elbeszélés-kötetért.<ref>THREE{{cite BESTnews BOOKS.;|title=Three best books: Maurice Hewlett Among the Authors Crowned by the London Academy |url=http://query.nytimes.com/gst/abstract.html?res=FA0717F63D5911738DDDAC0994D9405B8985F0D3 |accessdate=2013-08-20 |date=1899-01-15 |publisher=New York Times |format=PDF |language=angol}}</ref> Sorra jelentek meg művei: 1899: ''[[A sötétség mélyén]]'' (Heart of Darkness), 1900: ''Lord Jim'', 1902: ''Tájfun'' (Typhoon), ''Ifjúság'' (Youth), ''Minden kötél szakad…'' (The End of the Tether). 1903: "Amy Foster", "Falk", "Holnap" (Tomorrow), 1904: ''Nostromo'', 1906: ''The Mirror of the Sea'', 1907: ''A titkosügynök'' (The Secret Agent), 1908: ''A Set of Six''. Közben 1905-től rendszeres nyugdíjat kapott William Rothenstein és Edmund Gosse közbenjárásának köszönhetően. Négy hónapig a kontinensen utazgatott. A következő évben két hónapot [[Franciaország|Franciaországban]] töltött [[Montpellier|Montpellierben]] és megszületett kisebbik fia, John Alexander. 1907-ben [[Luton]] mellé költözött, [[Bedfordshire]]-be. 1909-ben visszaköltözött Kentbe. 1911-től újabb művei jelentek meg: ''Nyugati szemmel'' (Under Western Eyes), 1912: ''Emlékképek'' (Some Reminiscences: A Personal Record). ''Twixt Land and Sea, ''1914: ''Véletlen'' (Chance). 1915: ''Within the Tides'', ''Győzelem'' (Victory).
 
http://query.nytimes.com/gst/abstract.html?res=FA0717F63D5911738DDDAC0994D9405B8985F0D3
 
New York Times Published: January 15, 1899</ref> Sorra jelentek meg művei: 1899: ''[[A sötétség mélyén]]'' (Heart of Darkness), 1900: ''Lord Jim'', 1902: ''Tájfun'' (Typhoon), ''Ifjúság'' (Youth), ''Minden kötél szakad…'' (The End of the Tether). 1903: "Amy Foster", "Falk", "Holnap" (Tomorrow), 1904: ''Nostromo'', 1906: ''The Mirror of the Sea'', 1907: ''A titkosügynök'' (The Secret Agent), 1908: ''A Set of Six''. Közben 1905-től rendszeres nyugdíjat kapott William Rothenstein és Edmund Gosse közbenjárásának köszönhetően. Négy hónapig a kontinensen utazgatott. A következő évben két hónapot [[Franciaország|Franciaországban]] töltött [[Montpellier|Montpellierben]] és megszületett kisebbik fia, John Alexander. 1907-ben [[Luton]] mellé költözött, [[Bedfordshire]]-be. 1909-ben visszaköltözött Kentbe. 1911-től újabb művei jelentek meg: ''Nyugati szemmel'' (Under Western Eyes), 1912: ''Emlékképek'' (Some Reminiscences: A Personal Record). ''Twixt Land and Sea, ''1914: ''Véletlen'' (Chance). 1915: ''Within the Tides'', ''Győzelem'' (Victory).
 
1914-ben Lengyelországba utazott családjával, és az első világháború kitörése miatt csak Frederic Courtland Penfield, az ausztriai amerikai nagykövet segítségével jutottak vissza Angliába az év novemberében. 1916-ban tengerészeti támaszpontokat látogatott meg az Északi-tengeren a minisztérium meghívására. 1917-ben készült el ''Az árnyéksáv'' (The Shadow-Line). A következő években (1917—1920) előszavakat írt összegyűjtött műveihez. Közben elkészült több új műve, 1919: The Arrow of Gold, 1920: The Rescue. Megírta ''A titkosügynök'' dramatizált változatát, melyet 1922. novemberében Londonban mutattak be. 1921: Notes on Life and Letters, 1923: The Rover.
 
1919-ben egy Oswalds nevű házba költözött Bishopsbourne-ben, közel [[Canterbury|Canterburyhez]]. 1921-ben [[Korzika|Korzikár]]a utazott feleségével. Hatvanhat évesen, 1923. áprilisától júniusig az Egyesült Államokban tett látogatást. Ekkor utazott a tengeren utoljára. Május 10-én felolvasást tartott a Győzelemből''Győzelem''ből New Yorkban, Mrs. Arthur Curtiss James házában. 1924-ben visszautasította a lovagi címet. [[Augusztus 3]]-án váratlanul életét veszti szívinfarktus következtében Bishopsbourne-ben. Canterburyben helyezik végső nyugalomba.
 
Halála után megjelent művei: 1925: ''Suspense'' (befejezetlen). ''Tales of Hearsay'' 1926: ''Last Essays''.
131 ⟶ 125 sor:
 
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
 
== Irodalom ==
* Sarbu Aladár, ''Joseph Conrad világa'', Budapest, Európa Könyvkiadó, 1974.