„Nvidia” változatai közötti eltérés

518 bájt hozzáadva ,  6 évvel ezelőtt
a
táblázat, hivatkozások javítása
a (Emailmumus átnevezte a(z) NVidia lapot a következő névre: NVIDIA)
a (táblázat, hivatkozások javítása)
{{kisbetűscím}}
{{Cég infobox
| név = nVIDIA Corporation
| logologó = [[Kép:NVIDIA logoNvidia.png|200px|NVIDIA logo]]
| képméret =
| típus = nyilvánosan működő [[részvénytársaság]] ({{NASDAQ|NVDA}})
| képaláírás =
| jelmondat = The Way It's Meant to Be Played
| típus = nyilvánosan működő [[részvénytársaság]] ({{NASDAQ|NVDA}})
| alapítás = [[1993]]
| jelmondat = ''The Way It's Meant to Be Played''
| székhely = {{Zászló|USA}} Santa Clara, [[Kalifornia]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]
| alapítás = [[1993]]
| vezetők = Jen-Hsun Huang, alapító, elnök és vezérigazgató
| megszűnt =
| alkalmazottak = 7133 fő ([[2012]])
| székhely = {{Zászló|USA}} [[Santa Clara]], [[Kalifornia]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]
| iparág = Félvezetők
| vezetők = Jen-Hsun Huang, (alapító, elnök és vezérigazgató)
| termékek = [[Graphics processing unit|GPU-k]] <br /> [[alaplap]]i chipkészletek
| alapító = [[Huang Zsen-hszün|Jen-Hsun Huang]]<br>[[Chris Malachowsky]]<br>[[Curtis Priem]]
| bevétel = {{profit}}$3.99 billió [[amerikai dollár|dollár]] ([[2012]])
| iparág = [[Félvezető]]k
| profit = {{profit}}$648 millió [[amerikai dollár|dollár]] ([[2012]])
| forma =
| honlap = [http://www.nvidia.com/ www.nvidia.com]
| termékek = [[Graphics processing unit|GPU-k]] <br /> [[alaplap]]i chipkészletek[[chipkészlet]]ek
| szolgáltatások =
| bevétel = {{profit}}$3.99 billiómilliárd [[amerikai dollár|dollár]] ([[2012]])
| profit = {{profit}}$648 millió [[amerikai dollár|dollár]] ([[2012]])
| alkalmazottak = 71338100 fő ([[20122013]])
| anyavállalata =
| leányvállalatai =
| nyelvek =
| székház =
| honlap = [http://www.nvidia.com/ www.nvidia.com]
| lábjegyzet =
}}
 
[[Kép:6600GT GPU.jpg|thumbbélyegkép|250px|Grafikus processzor az NvidianVIDIA GeForce 6600GT videokártyán]]
[[Kép:NVidia Riva 128.jpg|thumbbélyegkép|250px|NvidianVIDIA Riva 128 videokártya]]
Az '''nVIDIA Corporation''' egy [[kalifornia]]i székhelyű, elsősorban korszerű grafikus processzorai révén ismert számítástechnikai vállalat. Újabban több platformhoz ([[személyi számítógép|PC]], [[Macintosh]], [[Xbox (konzol)|Xbox]] és [[PlayStation 3]]) is gyárt perifériákat.
 
== Története ==
Az '''nVIDIA Corporation''' egy [[kalifornia]]i székhelyű, elsősorban korszerű grafikus processzorai révén ismert számítástechnikai vállalat. Újabban több platformhoz ([[személyi számítógép|PC]], [[Macintosh]], [[Xbox]] és [[PlayStation 3]]) is gyárt perifériákat.
A céget [[1993]]-ban alapította [[Huang Zsen-hszün|Jen-Hsun Huang]], a jelenlegi cégvezető, [[Curtis Priem]], és [[Chris Malachowsky]].
 
==Története==
A céget [[1993]]-ban alapította [[Jen-Hsun Huang]], a jelenlegi cégvezető, [[Curtis Priem]], és [[Chris Malachowsky]].
[[2000]]-ben felvásárolta riválisát a [[3dfx]]-et, az egyik legnagyobb céget az iparágban.
 
[[2005]]. december 14-én felvásárolta az [[Acer Laboratories Incorporated|ULI Electronics]] vállalatot.
[[2006]] márciusában felvásárolta a [[Hybrid Graphics]] vállalatot<ref>[[The Register]] Hardware news: [http://www.reghardware.co.uk/2006/03/22/nvidia_buys_hybrid/ ''NvidianVIDIA acquires Hybrid Graphics'']</ref> majd 2007. január 5-én bejelentették, hogy befejezték a PortalPlayer, Inc. akvizícióját.<ref>Press Release: [http://www.nvidia.com/object/portalplayer_acquisition.html ''NVIDIAnVIDIA acquires PortalPlayer''], dated January 5, 2007.</ref>
 
== Piaci története ==
1995-ben kiadták első [[NV1]] elnevezésű grafikus kártyájukat. [[quadratic surface]] technológiával, integrált audió kártyával és [[Sega Saturn]] porttal rendelkezett. Több Saturn játékot átportoltak PC-re az NV1 segítségével, ilyen volt a Panzer Dragoon és a Virtua Fighter.
 
A piaci érdekeltsége a [[Microsoft]] [[DirectX]] bejelentésével megszűnt. Következésképpen az NV1 fejlesztése folytatódott, de már egy új név alatt, ez volt az NV2 project, amibe dollármilliókat fektettek be. A Sega remélte, hogy az integrált audió és grafikus chip lefaragja a gyártási költségeket, így olcsóbban elő tudja állítani a következő konzolját. Hamarosan rá kellett azonban jönnie, hogy a ''quadratic surface'' technológia nem a járható út, így az NV2 fejlesztése sosem fejeződött be.
 
=== Egy friss start ===
Az NVIDIAnVIDIA cégvezetője, Jen-Hsun két sikertelen termék után rákényszerült, hogy változtasson valamin, hogy a céget életben tudja tartani. Felvette ezért [[David Kirk, Ph.D.]] tudományos szakembert, aki szoftverfejlesztőként dolgozott a [[Crystal Dynamics]] vállalatnál.
 
A cég átalakítása során a teljes DirectX támogatás mellett döntöttek, és lemondtak a multimédiás funkcionalitásról a költségek leszorítása érdekében. A vállalat bevezetésre hozott egy 6 havi termékkiadási ciklust. Egy termék jövőbeni kudarca ezáltal nem veszélyezteti a cég fennmaradását.
 
=== RIVA TNT befolyása ===
Miután elérték, hogy piacvezetőként integrált grafikus chipkészletet tudtak szállítani, az NVIDIAnVIDIA újabb célként tűzte ki, hogy megduplázzák a [[pixel pipeline]] számát a chipen, hogy újabb teljesítménynövekedést érjenek el.
 
Az új fejlesztés magával hozta a 24 bites [[Z-buffer]]-t a 8 bites [[Stencil buffer|stencil support]]-el, az [[anisotropic filtering]]-t, és a per-pixel [[MIP mapping]]-t.
A fordulat a [[RIVA TNT2]] megjelenésével esett meg. Végre elérték, hogy a termék gyorsabb legyen a többi piacon lévő más gyártók termékeinél, kitűnő tulajdonságokkal, erős 2D-s funkcionalitással, mindez belesűrítve egy önálló egységbe.
 
=== Piacvezető: GeForce ===
1999 őszén látott napvilágot a [[GeForce 256]] (NV10). 120 MHz-en futott és profi videógyorsítóval, mozgás kompenzációval, hardware-es alpha-blendig-el, és 4-pixeles pipeline-al látták el. A GeForce lesöpörte vetélytársait, köztük az ATI Rage 128-at, 3dfx Voodoo 3-at, Matrox G400 MAX-ot, és a RIVA TNT2-t.
 
Sikerei révén, együttműködésre jutott a Microsoft-al, miszerint az NVIDIAnVIDIA fejleszti a [[GeForce 3]] grafikus kártyát az [[Xbox]] [[játék konzolhozkonzol]]hoz. A vállalat legjobb mérnökei minden idejüket a projectbe fektették.
 
A GTS megérte a fáradtságot és fontos tapasztalatot szereztek a jelentősen integrált magokból, így végeredményül képessé váltak arra, hogy optimalizálják a mag órajelét. A GTS 200 MHz-en futott. A pixel fill arány közel a duplájára ugrott. Új fejlesztések révén elérhetővé vált az [[S3TC]] tömörítés, az [[FSAA]], és a fejlesztett [[MPEG|MPEG-2]] mozgáskompenzáció.
 
Fontos lépésként útjára bocsátotta GeForce 2 MX grafikus kártyáját célbavéve az OEM piacot. Két pixel pipeline-al kevesebb volt benne, és 175 MHz-en futott, de később a 200 MHz is elérhetővé vált vele. Középkategóriás áron erős teljesítményével a [[GeForce2|GeForce 2MX]] minden idők legsikeresebb grafikus kártyája lett. A mobil gépekbe szánt változat GeForce2 Go néven 2000 végén került forgalomba.
 
Az NVIDIAnVIDIA sikerei bizonyították, hogy a [[3dfx]]-nek vissza kell szereznie a volt piaci pozícióját. A sokat váratott [[Voodoo 5]] végül nem hozta a beharangozott ígéretét, kudarcba fulladt. Nem lehetett összehasonlítani sem árban sem teljesítményben a GeForce 2-vel. A 3dfx a 2000. év végén csődközeli állapotba került, majd rövidesen az NVIDIAnVIDIA kezébe került heves vitákat kiváltva.<ref>http://www.google.ca/search?hl=en&q=NVIDIA+3dfx+lawsuit&meta=</ref>
 
Úttörőként a [[GeForce 3]]-al, kihasználták a DirectX 8 vertex és pixel shader technológiáját, majd finomra hangolták a [[GeForce 4]] Ti sorozattal. A GeForce 4 Ti, MX, és a Go 2002 januárjában lett bejelentve, az egyik legnagyobb "release" az NVIDIAnVIDIA történetében. A Ti és a Go sorozat mindössze a chip és memoria órajelben különböztek.
 
=== Az FX széria hiányosságai ===
Úgy tűnt az NVIDIAnVIDIA piaci pozíciója megtámadhatatlan, és az ipar megfigyelői a NVIDIAnVIDIA-ra úgy hivatkoztak, mint a „grafikus iparág Intel”-ére. Ettől függetlenül a fennmaradt legnagyobb rivális, az [[ATI Technologies]] versenyképességét megőrizte [[Radeon R200|Radeon]] grafikus kártyájával, amit leginkább a GeForce 2 GTS-hez lehet hasonlítani. Válaszuk a GeForce 3-ra a [[Radeon R300|Radeon 8500]] volt. A kezdeti driver gondokat leküzdve, a 8500 komoly versenytársat jelentett alacsony árával és komolyabb teljesítményével. Az NVIDIAnVIDIA a [[GeForce 4]] Ti sorozattal rászámolt az ATI-ra, mindenesetre a 4200-as sorozat késleltetett kiadása lehetővé tette a 8500-as kártya számára, hogy kifaragjon egy piaci szegmenst magának. Az ATI nekilátott a következő generációs kártyája fejlesztéséhez, ez volt a [[Radeon R300|Radeon 9700]].
 
Amíg a következő generációs [[GeForce FX]] fejlesztése tartott, a legjobb NVIDIAnVIDIA mérnökök közül sokan az [[Xbox]]-on dolgoztak, dolgoztak az alaplapon, beleértve azt az API-t is amit a [[SoundStorm]] platform része volt. Az NVIDIAnVIDIA mérnökei a megegyezéshez híven újabb chipen a [[GeForce 3|NV2A]] is dolgoztak. A kezdeti nagyon jó Microsoft-NVIDIAnVIDIA viszony megromlott, s az NVIDIAnVIDIA végül úgy döntött, hogy az a [[Sony Corporation|Sony]]-val dolgozik inkább a [[PlayStation 3]] játékgépen.
 
Az Xbox vita során az NVIDIAnVIDIA nem konzultált amikor a DirectX 9 specifikációját kihirdették, s az ATI eközben a [[Radeon 9700]] kártyáját elkészítette. Az NVIDIAnVIDIA lebecsülte a Microsoft szabványát és ezért kemény árat fizetett: amint egyre több és több játék kezdte használni a DirectX 9 tudását, a gyenge shader teljesítmény a GeForce FX sorozatú kártyákban egyre nyilvánvalóbbá vált.
 
Az NVIDIAnVIDIA kétségbeesetten próbálta eltüntetni a GeForce FX sorozat hiányosságait. Az optimalizált driver ([[meghajtóprogram]]) frissítésekkel próbálta a teljesítményt növelni. Néhány felhasználó vitatni kezdte, hogy a megnövelt teljesítmény ténylegesen megállja-e a helyét. A hardver teszteléssel foglalkozó oldalak jelentették meg a cikküket, miszerint az „optimalizált” driverek mesterségesen befolyásolják a teljesítménymérő programok eredményeit, tehát nem a valós eredményeket mutatják. A driverek legendás stabilitása és kompatibilitása hitelét vesztette. Az NVIDIAnVIDIA elvesztette piacvezető pozícióját az ATI-val szemben.
 
=== GeForce 6 sorozat és a továbbiak ===
A [[GeForce 6]] sorozatban az NVIDIAnVIDIA elmélyedt a DX9 teljesítmény problémájában, ami aláásta az előző generáció sikerét. A GeForce 6 sorozat nem csak a Direct 3D shader-t, de a DirectX Shader Model 3.0-t is támogatta, amíg az ATI X800-as sorozata csak az előző 2.0-s verziót támogatta. Ez egy jelentéktelen erőfeszítésnek tűnt, ugyanis az akkori játékok nem támogatták. Ennek ellenére bemutatta, hogy az NVIDIAnVIDIA újra felveszi a harcot és újabb fejlesztéseket tervez. Ami szemmel láthatóan feltűnt az az volt, hogy a két cég termékei ugyanolyan teljesítményt nyújtottak. A közép-kategóriás kártyák a két cégtől demonstrálták a fogyasztók étvágyát egy megfizethető, magas-teljesítményű grafikus kártyára. A GeForce 6 sorozat egy nagyon érdekes periódusban került forgalomba: a ''Doom 3'' játék megjelenésekor az ATI Radeon 9700 gondokkal küzdött az [[OpenGL]] teljesítményben. A GeForce 6600GT elérhetővé tette a játékosok számára, hogy a ''Doom 3''-at nagyon magas felbontásban tudják élvezni. Az [[SLI]] technológia és a teljesítmény tuning révén az NVIDIAnVIDIA újra piacvezető szerepbe küzdötte fel magát.
 
A [[GeForce 7]] széria egy erőteljesen feljavított 6-os sorozatnak tekinthető. Az iparági [[PCI Express]] szabvány bejelentésével elérhetővé tette az NVIDIAnVIDIA számára, hogy útjára engedje az „SLI” megoldást, ami két hasonló kártya teljesítményét egyesíti egy rendering egységbe. Ezek a megoldások azonban nem duplázták meg a teljesítményt, és több elektronikára volt szükség hozzá. Az ATI válasza az X1000 sorozat volt, amit „Crossfire”-nek nevez. A Sony az NVIDIAnVIDIA-t választotta, hogy kifejlessze az "RSX" chipet, amit a PlayStation 3-ban használ. Tulajdonképpen ez egy módosított 7800 GPU.
 
2006 végén forgalomba hozta a 8800 sorozatot, ami elsőként támogatja a Microsoft [[DirectX 10]] specifikációját.
 
2008-ban jelent meg a 9000 sorozat, többek közt a dupla GPU-val rendelkező 9800GX2.
Majd hosszas várakozás után 2010 tavaszán fél éves lemaradással adta ki a Fermit azaz a GT400 családot.
A fermi két nagyágyúja a GTX480/470 videokártyái, megosztották a fogyasztókat, de mindenki beszámolt a sok fogyasztásról, és a nagy melegedésről. Mivel az ATI 5000 sorozat akkor már fél éve kijött, a zöldek nagy lemaradásban voltak.
És ha ez még nem volt elég, 2010 őszén megérkeztek a HD 6000 Radeonok, de az nVidianVIDIA tanulva az esetből kidobta a GTX500
sorozatok ami a 'Fermi újratöltve' címszó alatt jelent meg, Orvosolni tudták a problémákat, és a GTX580 felülhetett ismét a leggyorsabb egy GPU-s videokártyák trónjára.
 
2011 március 24-én jelent meg a 2 db csökkentett órajelű GF110-es GPU-val ellátott GTX590, ami az Antilles kódnevű AMD Radeon HD 6990 ellen volt hivatott versenyezni. A Radeon ugyan egy nagyon picikét erősebbnek bizonyult a tesztekben, mégis kicsit többet fogyasztott és több hőt is termelt mint a GeForce (referencia hűtésen), így a kettőt egyenlő félnek tekinthetjük.
 
A GTX600-as modellekre ismét többet kellett várni. Az AMD már 2011 decemberében bemutatta, új generációs GCN (Graphics Core Next)architektúrára épülő HD7970-et, ám az nVidianVIDIA csak jó pár hónappal később tudott válaszolni. Ekkor már kint volt az AMD felső, és közép kategóriába szánt kártyái is.
Kepler architektúrára épült a GTX600 sorozat, melynek jelenlegi tagjai GTX690, 680, és 670 modellekkel száll harcba. Sajnos innen nagy a szakadék, hiszen a 640 eléggé gyengére sikerült. Így az AMD 7700, 7800-as termékeire ez idáig nem érkezett ellenfél.
 
A mai helyzet nem éppen jó,a vásárlók szemszögéből. A kártyák egyre gyorsabbak, és ez lehetővé tette a két gyártónak, hogy feljebb tolja az árakat. Nos, ez annyit jelent, hogy míg régebben 70-100 000 Ft között lehetett venni csúcs kártyákat (1 GPU pl: HD5870) most ez inkább 110 és 130 000 Ft között mozog. Árversenyre csak akkor lehet számítani, ha az nVidianVIDIA tud válaszolni az AMD termékeire. GTX660 Ti, GTX 660, és 650 modellek várhatóak még.
 
=== Jelenlegi piaci megosztottság ===
A tanulmány szerint<ref>[http://www.xbitlabs.com/news/video/display/20070205075010.html X-bit labs - Shipments of Graphics Adapters Flat – Jon Peddie Research<!-- Robot generálta cím -->]</ref> amit a Jon Peddie Research piackutató cég készített, az NVIDIAnVIDIA piaci megosztottsága a 4. negyedévben finoman esett, viszont a mobil grafikus piacban növekedett a részesedése. Összegezve az NVIDIAnVIDIA a második legnagyobb grafikus eszköz kibocsátó 28.5%-os részesedéssel. Az NVIDIAnVIDIA még mindig a legnagyobb "különálló grafikus eszköz" ("discrete graphic device")-gyártó, 53,8%-os részesedéssel.
 
== Termékek ==
Az NVIDIAnVIDIA termék portfóliója tartalmaz grafikus processzorokat, vezetéknélküli kommunikációs processzorokat, PC platformokat, és digitális média lejátszókat. A Mac/PC fogyasztók körében az NVIDIAnVIDIA a "GeForce" termék alapján ismert leginkább, ami nem a teljes sorozata a "discreete" grafikus chipeknek, de alapvetően a technológiai alapja a Microsoft Xbox játék-konzol és az [[nForce]] alaplapnak.
 
Az NVIDIAnVIDIA, hasonlóan versenytársához az [[ATI]]-hoz, a PC piacot vette célpontba, később azonban kiterjesztette érdekeltségét a nem PC alapú applikációkhoz való chipek készítésére. Az NVIDIAnVIDIA nem ad el grafikus kártyákat a "retail" piacra, inkább a GPU fejlesztésre koncentrál. Az ATI és az NVIDIAnVIDIA referencia tervet készítenek (board schematics) és ezt továbbítják a partnereiknek, mint például az [[ASUS]].
 
2004 decemberében, bejelentették, hogy az NVIDIAnVIDIA szeretne közreműködni a a Sony [[PlayStation 3]] játék-konzol grafikus processzorának tervezésében. Ahogy 2006. márciusában megtudtuk, az NVIDIAnVIDIA fogja szállítani az RSX-et a Sony-nak.
 
Az nVidianVIDIA Tegra néven ARM alapú SoC-k gyártásába is belefogott. Igen nagy sikerrel teszi ezt. Tegra 2, és 3 modellek mobil, Android alapú készülékekben található meg.
 
=== Grafikus chipszetek ===
* [[NV1]] – az NVIDIAnVIDIA első terméke
* [[RIVA 128|RIVA 128 és RIVA 128ZX]] – [[DirectX]] 5 támogatás, [[OpenGL]] 1 támogatás, az NVIDIAnVIDIA első DirectX-re kész terméke
* [[RIVA TNT]], [[RIVA TNT2]] – DirectX 6 támogatás, OpenGL 1 támogatás; a sorozat ami piacvezetővé tette az NVIDIAnVIDIA-t
* [[GeForce|NVIDIAnVIDIA GeForce]] - asztali GPU megoldások
* [[NVIDIAnVIDIA Quadro]] – nagy teljesítményű munkaállomásokba szánt megoldás
* [[NVIDIAnVIDIA Tesla]] - dedikált [[GPGPU]] feldolgozás [[High Performance Computing]] systems számára
* [[GoForce|NVIDIAnVIDIA GoForce]] – Media processzorok PDA-hoz, [[okostelefon]]-hoz, és mobiltelefonokhoz (nPower technológia)
*GPU játék-konzolokhoz
** [[Xbox]] GeForce 3 -
** [[PlayStation 3]] - [[RSX 'Reality Synthesizer']]
 
=== PC platformok és chipszetek ===
* NVIDIAnVIDIA nForce
** nForce
** nForce2
** nForce 700
 
=== Dokumentáció és driverek ===
Az NVIDIAnVIDIA nem ad dokumentációt a termékeihez, ami fontos lehet egy programozónak, inkább felkínálja a saját driver-ét.
 
=== Videokártya-gyártók ===
Az NVIDIAnVIDIA elsősorban chipseteket, nem videokártyákat gyárt. Meghatározzák a chipek és a videomemória sebességét, amit a külső eszközöknek követni kell. A kártyákat a következő gyártók szerelik össze:
* Albatron
 
* AOpen
*Albatron
* ASUS
*AOpen
* BFG
*ASUS
* BIG
*BFG
* Biostar
*BIG
* Chaintech
*Biostar
* Club 3D
*Chaintech
* Creative
*Club 3D
* ELSA
*Creative
* eVGA
*ELSA
* Foxconn
*eVGA
* Gainward
*Foxconn
* GALAXY Technology
*Gainward
* Gigabyte
*GALAXY Technology
* Inno3D
*Gigabyte
* Jaton
*Inno3D
*Jaton
* [[Leadtek]]
* Mad Dog Multimedia
* Micro-Star International (MSI)
* OCZ
* [[Palit]]
* Point of View
* PNY
* Sparkle Computer
* TwinTech
* XFX
* Zebronics
* Zogis
* Zotac
 
== További információk ==
* [[ATI Technologies]]
 
==Hivatkozások Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.nvidia.com/ NVIDIA.comAz - az NVIDIAnVIDIA hivatalos oldala] {{en}}
* [http://www.nzone.com/ nZone.com] {{en}}
 
{{Főbb informatikai cégek}}
{{coor title dms|37|22|14|N|121|57|49|W|forma:landmark}}