„Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: wikilink azonos szöveggel és céllal |
|||
134. sor:
Mivel Litvánia határos volt a Moszkvai Nagyfejedelemséggel, mindenfelé területi összeütközés, amely kitört Litvánia és Moszkva között, most már Lengyelországot is érintette. Az első háború Öreg Zsigmond és Moszkva között, 1507 februárjában kezdődött meg, amikor az oroszok elutasították a litván ultimátumot, amely azt követelte, hogy Moszkva adja vissza az 1494 után megszerzett litván területeket. A Moszkvai Nagyfejedelemséget a krími tatárok - Litvánia szövetségesei - szintén megtámadták. 1508-ban a moszkvai hadsereg ostromolta többiek között [[Minszk]]ot és Słuckot. Az októberben a felek megkötötték a békét, aminek értelmében Oroszország lemondott [[Dnyeper]] mentén fekvő területekről, de megtartotta minden további zsákmányát, amelyet 1494-1503 között szerzett meg.
A második háború 1512 novemberében tört ki, amikor a lengyelek sugalmazására a tatárok betörtek a Moszkvai Nagyfejedelemségbe. A háborúk főként [[Szmolenszk]]ért folytak. 1514 februárjában az oroszok
1515-ben az oroszok elterelő hadmozdulatokat hajtottak végre, amelyeknek következtében többek között elpusztították [[Varsó]] egy részét. 1517 márciusában szerződést kötöttek a Lovagrend államával a lengyel-litván állam ellen. [[III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem]] kötelezte magát, hogy saját pártfogásába veszi a Lovagrendet.
| |||