Főmenü megnyitása

Módosítások

[[Öreg Zsigmond]] uralkodása elején már csak Mazóvia keleti része, [[Varsó]] fővárossal, nem tartozott Lengyel Királysághoz. 1524-ben meghalt Szaniszló (''Stanisław'') fejedelem és 1526-ban – az öccse, III. Janusz. Ők a Piastok utolsó sarjai voltak Mazoviában – az ősük [[Konrád lengyel fejedelem|Mazóviai Konrád]] fejedelem volt. Többeknek gyanús volt, hogy Bona királyné mergézte meg, de erre egyértelmű bizonyíték nem volt. 1529-ben a tartomány [[mazóviai vajdaság]]ként lett a lengyel állam része.
 
=== Háborúk a Moszkvai Nagyfejedelemség ellen ===
Mivel Litvánia határos volt a Moszkvai Nagyfejedelemséggel, mindenfelé területi összeütközés, amely kitört Litvánia és Moszkva között, most már Lengyelországot is érintette. Az első háború Öreg Zsigmond és Moszkva között, 1507 februárjában kezdődött meg, amikor az oroszok elutasították a litván ultimátumot, amely azt követelte, hogy Moszkva adja vissza az 1494 után megszerzett litván területeket. A Moszkvai Nagyfejedelemséget a krími tatárok - Litvánia szövetségesei - szintén megtámadták. 1508-ban a moszkvai hadsereg ostromolta többiektöbbek között [[Minszk]]otet és Słuckot. Az októberbenOktóberben a felek megkötöttékbékét a békétkötöttek, aminek értelmében Oroszország lemondott [[Dnyeper]] mentén fekvő területekről, de megtartotta minden további zsákmányát, amelyet 1494-1503 között szerzett meg.
 
A második háború 1512 novemberében tört ki, amikor a lengyelek sugalmazására a tatárok betörtek a Moszkvai Nagyfejedelemségbe. A háborúkHarcok főként [[Szmolenszk]]ért folytak. 1514 februárjában az oroszok szövetséget kötöttek [[I. Miksa német-római császár|I. Miksa]] császárral. Júliusban Szmolenszk megadta magát az oroszoknak, ami a vajdaság népessége deportálását okoztaeredményezte Oroszország belsejébe. Szeptemberben a lengyelek győztek az [[Orsa (Fehéroroszország)|orsai]] csatában, amelynek célja volt a közeledés Szmolenszkhez. A várost nem sikerült visszaszerezniük a lengyeleknek, de a csata olyan benyomást tett Miksa császárra, hogy megszakította a szövetséget Oroszországgal és közelített a Jagellók államaihoz, amit a [[Habsburg-Jagelló házassági szerződés|bécsi kongresszuson]], 1515-ben kötött szerződéssel erősített meg.
 
1515-ben az oroszok elterelő hadmozdulatokat hajtottak végre, amelyeknekennek következtében többek között elpusztították [[Varsó]] egy részét. 1517 márciusában szerződést kötöttek a Lovagrend államával a lengyel-litván állam ellen. [[III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem]] kötelezte magát, hogy saját pártfogásába veszi a Lovagrendet.
 
1522 szeptemberében aza összeütközőszembenálló felek aláírták Moszkvában az ötéves fegyverszünetet, amelyami fejében Litvánia elvesztette a szmolenszki vajdaságot.
 
A hármadik háború kitörtakkor tört ki, amikor III. Vaszilij fejedelem halála után (1533) a moszkvai trónt a hároméves [[IV. Iván orosz cár|IV. Iván]] vette át. Litvánia kihasználva a cár kiskorúságát, támadott, de a litván hadjárat csak 1534 májusában indult el, amikor a helyzet Moszkvában már a cár hívei ellenőrzése alatt volt. Moszkva ellentámadása egészen [[Vilna|Vilnáig]] jutott el. 1534-ben Lengyelországból kiindult a litván kincsből pénzelt zsoldoshadsereg, de sikereksikerei ellenére hazatért, amikor kifogyottelfogyott a pénz. 1536-ban Moszkva elfoglalt minden várost, amelyetamit előzőleg a lengyelek szereztek meg. 1537-ben a felek aláírták a békeszerződést.
 
=== Kapcsolatok a Német-római császársággal ===