„Maus (képregény)” változatai közötti eltérés

[[Art Spiegelman]] érdeklődését a képregények, mint művészeti forma iránt először az [[EC Comics]] kiadványai, valamint a [[Harvey Kurtzman]] által létrehozott ''[[Mad (magazin)|Mad]]'' magazin keltette fel.<ref>Pachter, 9. o.</ref> Nyilatkozata szerint élete és pályafutása során számos mű és alkotás volt rá hatással. Ezek közül többségük nem is tudatosan, így például olyan képregényszereplők vagy emblémák, amikre már nem is emlékszik. A beazonosítható hatások között [[George Herriman]] ''[[Krazy Kat]]'', [[Winsor McCay]] ''[[Kis Némó]]'' és ''[[Dream of the Rarebit Fiend]]'' című képsorait és [[Milt Gross]] munkáit, [[Jack Cole]] [[Plastic Man]]-történeteit, [[Charles Chaplin|Charlie Chaplin]] filmjeit és [[Franz Kafka]] írásait tartja számon.<ref>Witek, 154. o.</ref> A ''Maus'' esetében látványos és érezhető hatással volt rá Kurtzman, McCay, [[Bernard Krigstein]], [[Robert Crumb]], [[Justin Green (képregényalkotó)|Justin Green]], [[Chester Gould]], [[Carl Barks]], [[Will Eisner]] és [[Lyonel Feininger]] munkássága is.<ref>Pachter, 5. o.</ref> Bevallása szerint a képregény megalkotása során rengeteg tapasztalattal gazdagodott, és emellett megtanult tisztelni olyan alkotókat is, akiket ugyan korábban is kedvelt, de művészetüket soha nem figyelte meg közelebbről. Közéjük tartozik például Barks [[Donald kacsa]]- és [[Dagobert McCsip|Dagobert bácsi]]-történetei, melyek egyre érdekesebbé váltak számára, miközben a ''Maus''on dolgozott. A szó mélyebb értelmében nem tanulmányozta ezeknek az alkotóknak a munkásságukat, inkább csak nézegette és tanult belőlük, mint például a szöveg panelekre és mondatokra való tagolásának technikáját Kurtzmantől. „…minden oldal egy egység információ és minden sor ennek az információnak egy alegysége…” – foglalta össze tapasztalatait Spiegelman ezzel kapcsolatban.<ref>Witek, 61. o.</ref>