„Schrödinger macskája” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A probléma gyökere: a szuperpozíció elve: a részecskét leíró hullámfüggvényt tudjuk, egy kevert állapotot leíró hullámfügv.
2. sor:
 
== A probléma gyökere: a szuperpozíció elve ==
A kvantummechanikában [[kvantum-szuperpozíció|szuperpozíció]]nak nevezik, amikor egy [[elemi részecske]] (vagy részecskékből álló rendszer) ún. kevert állapotban van, azaz bizonyos tulajdonságait (a részecskét leíró [[hullámfüggvény]]t) nem tudjuk egyértelműen. A részecske addig marad ebben, amíg valamilyen módon meg nem állapítjuk, hogy valójában hol és milyen állapotban van. A probléma ott kezdődik, hogy mérés (megfigyelés) hatására a részecske [[hullámfüggvény-összeomlás|hullámfüggvénye összeomlik]], és a részecske a lehetséges alap- vagy saját-állapotai egyikébe kerül, legalábbis minden általunk elvégezhető mérés azt mutatja, hogy a részecske egy bizonyos állapotban van.
 
Fontos megjegyezni, hogy a szuperpozíció (akár a hullámfüggvény) csakis abban az esetben omlik össze, ha mérést végzünk a rendszeren (vagy a rendszert valami külső behatáshatás éri). A mérés eredményének ismerete azonban kényszerűen valamelyik állapotba taszítja az anyagot, ami Schrödingernél döglött vagy élő macskát eredményez, de sosem egyszerre a kettőt.
:''Lásd még: [[Hullám-részecske kettősség]]''