„Erdélyi Szemle” változatai közötti eltérés

1919-től az Erdélyi Szemle főmunkatársai közt van [[Reményik Sándor]], s megjelennek benne [[Áprily Lajos]], [[Berde Mária]], [[Franyó Zoltán]], [[Kádár Imre (író)|Kádár Imre]], [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]], [[Makkai Sándor]], [[Nyirő József]], [[Olosz Lajos]], [[Sipos Domokos]], [[Szentimrei Jenő]], [[Szombati-Szabó István]] versei, elbeszélései. A lap úttörő módon könyvkiadásra is vállalkozik: megjelenteti Reményik Sándor [[Rainer Maria Rilke|Rilke-fordításait]] (1919), s ''Erdélyi Évkönyv'' címen szerény gyűjteményt ad ki szerzőinek munkáiból (1920). Részben munkatársi gárdájából verbuválódott, a lap évfolyamszámozását folytatva, a ''[[Pásztortűz]],'' de 1921 januárjától Sütő Nagy László újrakezdett évfolyamjelzéssel, változó alcímmel, rendszertelen időközökben ismét megjelenteti lapját. Most már mint a szélesebb olvasórétegek felé tájékozódó "irodalmi, művészeti, közéleti figyelő" lép fel. 1933-tól [[Az Erdélyi Szemle Munkatársainak és Barátainak Irodalmi, Tudományos, Művészeti és Közművelődési Egyesülete]] (rövidítve ESZME) megalakításával történik kísérlet felelevenítésére, de eredeti jelentőségét így sem nyeri vissza.

 

 

==Forrás==