„Hajdúk” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
61. sor:
Létrejöttek a [[hajdúváros]]ok, melyek ma is jellegzetesek mértani, logikai elrendezésük miatt. Azt a régiót, ahol a hajdúvárosok létrejöttek, [[Hajdú-Bihar_megye#Hajdúság|Hajdúság]]nak nevezik. Az eredetileg több mint 9000 főnyi hajdú katona letelepedésével alakult ki 1608-1609-re a hét úgynevezett öreg vagy nagyhajdúváros: Böszörmény, Dorog, Hadház, Nánás, Polgár, Szoboszló és Vámospércs, ezek mindegyike az akkori Szabolcs vármegyében feküdt. A nagyhajdúvárosok a 17. század végén hozták létre a Hajdúkerületet, ami a vármegyékkel egyenrangú, önálló törvényhatóságként működött. A Hajdúkerület 1876-ig létezett, ekkor jött létre a hajdúvárosokat is magába foglaló Hajdú vármegye Debrecen székhellyel.
Néhány hajdú település: [[Hajdúbagos]], [[Hajdúböszörmény]], [[Hajdúdorog]], [[Polgár (település)|Polgár]], [[Hajdúhadház]], [[Hajdúnánás]], [[Hajdúsámson]], [[Hajdúszoboszló]], [[Hajdúszovát]], [[Hajdúvid]], [[Berettyóújfalu]], [[Nagyszalonta]], [[Harsány]], [[Komádi]], [[Derecske]], [[Konyár]], [[Álmosd]], [[Mikepércs]], [[Vámospércs]], [[Bocskaikert]], [[Nyíregyháza]], [[Újfehértó]].Téglás
== Érdekességek ==
| |||