„Észak Dél ellen (regény)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Padiiiman (vitalap | szerkesztései)
Padiiiman (vitalap | szerkesztései)
46. sor:
[[Kép:CSA FLAG 4.3.1861-21.5.1861.svg|thumb|right|200px| A szecesszionisták, (''déliek; fővárosuk: [[Montgomery]] (1861. február 8.–1861. május 29.)
[[Richmond (Virginia)|Richmond]] (1861. május 29.–1865. május 5.) '')vagyis az [[Amerikai Konföderációs Államok]] zászlaja.]]
(''A könyv két részből áll, így a cikk is így mutatja be.'')
 
===1.rész===
 
James Burbank, az egyik gazdag földbirtokos Floridában, a feketéket, és a fehéreket, egyenlő jogú embereknek tekinti. És ezeket az elveket saját birtokán is érvényesíti. Korát messze megelőzően, Néhány hasonló felfogású emberrel együttműködve próbálja á<a class="ktg6us78hf8vdu7" href="javascript:void(0)">tv</a>észelniátvészelni azokat a napokat, melyek folyamatos fenyegetettségben tartják Texar és a helyi csőcselék jóvoltából, akik mint ahogy a déliek nagy része, szakadár vagyis rabszolgatartó elveket táplálnak. Értelemszerűen a két ellentétes csoport konfliktusairól szól leginkább a történet. Texar rejtélyes ember volt, állandó lakcíme nincs, általában a Fekete-öbölben lakik, egy eldugott helyen, akitaminek pontos helyét a lagúna mélyén csak hű szolgája Squambo ismert.
Egy idő után Burbank úr úgy dönt, hogy a feketéket nem tartja tovább úgy őket mintha "rabszolgák" lennének, és ezért mindenkinek, aki a birtokon dolgozik, egy nyilatkozatot írat alá, amely azt a gondolatát támogatja, hogy minden feketét szabadon bocsát. Eközben Texar és hívei a ''Jacksonville-i'' hatóságok főbb embereit és a város vezetését megbuktatják. Ez valójában egy csapda, melyre Texar már réges-régen készült, és amellyel a bíróság előtt akarta bebizonyítani vádját, hogy Burbank úr fia az unionistáknak dolgozik. Mikor ezt az ügyet is elintézte, rendeletett hozott miképenn a James Burbank úr által felszabadított feketéknek 48 óra alatt el kell hagyniuk Camdles-Bay-t. Csakhogy, ezek az emberek nem hagyták el a birtokot, Burbank hűségének záloga jeléül. Ez persze csak ürügy volt arra a büntető akcióra, melyre maga Texar adott parancsot. Így a birtokot megtámadták Texar hívei, akik fosztogatták, gyújtogatták, törtek-zúztak. A birtokos, hogy megvédje családja női tagjait, elküldte őket egy titkos alagúton keresztül egy helyre, ahol a tervek szerint két néger átvitte volna egy eldugott szigetre, a Saint-John folyó torkolatánál. Mikor kiértek az alagútból, Texar várta őket, majd ezután Zermah-t és a kis Dy-t elrabolta.<ref>http://fr.wikipedia.org/wiki/Nord_contre_sud|Az Észak Dél ellen című mű cikkjeencikplopédiai amegfogalmazása francia Wikipédiában</ref>
===2.rész===
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„A kivégzéshez kirendelt tengerészek vállhoz emelték a puskát, céloztak. A két testvér még egyszer megölelhette egymást. A sortűz eldördült. A két elítélt, kéz a kézben, holtan rogyott össze.”
 
„Így haltak meg a Texar fivérek, akik bámulatos hasonlatosságukat használták fel, hogy hosszú éveken át súlyos bűnöket kövessenek el büntetlenül. Szívükben csak egy emberi érzés élt: a szenvedélyes testvéri szeretet; s ezt haláluk órájában sem tagadták meg.”<ref>Verne: 1958: 365.; 360-361.;</ref>}}
 
Texar, foglyait az első részben megismert lakhelyére hurcolta, majd mikor rájött, hogy a keresők jó nyomon haladnak felé, elhagyta bunkerét, és egy másik törzshelyére hurcolta át foglyait, amely Florida legeldugottabb helyén van, ahol még senki sem járt.
 
A Burbak-család tagjai elindultak Texar és a foglyok felderítésére. Akkor tudták, hosszú út lesz Camdless-Bay-től egészen a Washington-tóig. Aztán váratlan segítség érkezett közel száz katona és egy északi tábornok képében. Ők együtt találtták meg Zermah-ékat, és megtalálták Texart, jobban mondva a Texar testvéreket, akiket ott a mocsárban ítéltek halálra többek között emberrablás sikeres kísérlete, a Camdless-Bay-i birtokra való betörés, és a kissimmee-i vérengzésben való részvételért.
 
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„A kivégzéshez kirendelt tengerészek vállhoz emelték a puskát, céloztak. A két testvér még egyszer megölelhette egymást. A sortűz eldördült. A két elítélt, kéz a kézben, holtan rogyott össze.”
 
„Így haltak meg a Texar fivérek, akik bámulatos hasonlatosságukat használták fel, hogy hosszú éveken át súlyos bűnöket kövessenek el büntetlenül. Szívükben csak egy emberi érzés élt: a szenvedélyes testvéri szeretet; s ezt haláluk órájában sem tagadták meg.”<ref>Verne: 1958: 365.; 360-361.;</ref>}}
Egy részlet a könyvből...
 
Miután a Texar testvérek hivatalosan is halára ítéltek, a rend lassan helyreáll, és a háború is végetért. És Amerika ismét csendes...{{idézet2|''Négy évig folyt az elkeseredett harc Észak és Dél között. A polgárháborúnak több mint félmillió halottja volt. Ezenfelül kétmilliárd hétszázmillió dollárba került. De a rabszolgaságot egész Észak-Amerikában eltörölték. Így vívták ki az amerikaiak óriási áldozattal az [[Egyesült Államok]] egységét. Követték őseik példáját, akik egy évszázaddal ezelőtt a függetlenségi háborúban ontották vérüket hazájuk önállóságáért.''|részlet a könyv utolsó néhány befejező sorából}}
 
==A Shannon==