Főmenü megnyitása

Módosítások

 
==Története==
[[Kép:Konrad Kyeser, Bellifortis, Clm 30150, Tafel 09, Blatt 38v (Ausschnitt).jpg|thumbbélyegkép|leftbalra|150px|Konrad Kyeser terve (1405)]]
A felvonó első említése a római építész, [[Marcus Vitruvius Pollio|Vitruvius]] könyvében található, aki megemlíti, hogy [[Arkhimédész]] első felvonóját valószínűleg i.e. 236-ban építette. A 17. században angol és francia palotákban építettek felvonókat. Az első felvonók mozgatását kötéldobokkal és csigákkal oldották meg. Ivan Kulibin 1793-ban a [[Téli Palota|Téli Palotában]] csavarorsó mozgatású felvonót épített. Néhány évvel később Kulibin egy másik felvonót épített a Moszkva környéki Archangelszkojében. 1823-ban Londonban "emelő szobát" helyezett üzembe két építész, Burton és Hormer. A szerkezet a turisták számára épült fizetős látványosság volt a város panorámájának bemutatására.
1835-ben egy szíjhajtású, ellensúlyos felvonó épült Angliában. A 19. század közepétől gőzgéppel hajtott felvonókat kezdtek alkalmazni először a bányákban, majd ipari üzemekben is. 1846-ban Sir William Armstrong feltalálta a hidraulikus darut, melyet eredetileg a londoni dokkokban teherhajók rakodására szántak, majd felvonókat is építettek az elv alapján. A járószéket emelő hosszú, függőleges hidraulikus munkahenger beépítése azonban magasabb épületekben nem volt célszerű, mert a henger igen mélyre nyúlt volna a talajba, ezért később csigasorral hajtott emelőgépeket kezdtek alkalmazni.
 
[[Kép:ElevatorPatentOtis1861.jpg|thumbbélyegkép|Elisha Otis felvonóra beadott szabadalmi rajza 1861. január 15-én]]
1952-ben Elisha Otis feltalálta a biztonságos felvonót, mely lefékezi a járószéket a kötél esetleges elszakadásakor. A konstrukció nagyon hasonló volt ahhoz, amit ma is alkalmaznak. A szerkezet lényege az volt, hogy a felfüggesztő kötél egy rúgóval terhelt féket lazított. A rugó a féket a felvonó vezetősínjéhez szorította, ha a kötél elszakadt, így a járószéket megállította. Otis szabadalma szerint a fogazott fék a vezetősín fogaiba akadt meg, ma [[önzárás|önzáró]] fékszerkezeteket használnak. A berendezés működéséről életveszélyes bemutatót tartott a new yorki Kristály Palotában az 1854. évi [[világkiállítás]]on. 1857-ben szerelték fel az első Otis felvonót a Broadway 488. sz. házába. Az által alapított Otis Elevator Company ma is a világ legnagyobb felvonó gyártó vállalata. Az első elektromos hajtású felvonót Werner von Siemens építette 1880-ban Németországban.
 
Frank Sprague amerikai feltaláló, az elektromos hajtás egyik nagy fejlesztője és elterjesztője vállalkozást alapított elektromos hajtású felvonók gyártására. A vállalat 584 felvonót gyártott, melyek lényegesen biztonságosabbak, gyorsabbak és terhelhetőbbek voltak, mint gőzgép hajtású vagy hidraulikus versenytársaik. 1895-ben a vállalkozást eladta az Otis cégnek.
Anton Freissler feltaláló továbbfejlesztette Siemens elveit és sikeres vállalkozást indított az [[Osztrák-MagyarOsztrák–Magyar Monarchia|Osztrák-MagyarOsztrák–Magyar Monarchiában]].
1874-ben J.W. Meaker szabadalmaztatta a felvonó ajtajának biztonságos nyitását és zárását biztosító szerkezetet. 1882-ben, amikorra a hidraulikus hajtás már megbízható technikának számított, egy vállalt született, mely később a "London Hydraulic Power Company" nevet vette fel. Ez a társaság 184 mérföld (~395 km) hosszú nagynyomású hidraulikus csőhálózatot hozott létre Londonban a [[Temze]] mindkét oldalán. A hálózat mintegy 8000 gépet működtetett, többnyire felvonókat és darukat.
 
</gallery>
</center>
 
== Köteles felvonók ==
[[Kép:Lift elrendezés.svg|thumb|Felvonó elrendezések
37 723

szerkesztés