„Felvonó” változatai közötti eltérés

A '''felvonó''' vagy köznapi nevén '''lift''' az [[emelő|emelőgépek]] egyike, mely embereket vagy tárgyakat szállít épületek, hajók, bányák vagy más szerkezetek emeletei, szintjei vagy fedélzetei között 30°-nál meredekebb pályán rögzített vezetősínek között mozgó járószéken vagy lapon. A felvonókat általában [[villanymotor|elektromotorral]] hajtják, mely energiáját ellensúlyokkal kombinált kötélrendszer vagy [[hidrosztatikus hajtás]] közvetíti a felvonó felé. Ez utóbbinál a motor közvetlenül szivattyút hajt, az ezzel szolgáltatott nagynyomású folyadékáram munkahenger dugattyúját mozgatja. Az építészeti előírások bizonyos emeletmagasság felett előírják felvonó(k) beépítését. Magyarországon az ÉMI 1913. évi nyilvántartása szerint összesen 37 120 lift és mozgólépcső üzemel, ebből csak Budapesten 20 640.

 

[[Kép:Konrad Kyeser, Bellifortis, Clm 30150, Tafel 09, Blatt 38v (Ausschnitt).jpg|bélyegkép|balra|150px|Konrad Kyeser terve (1405)]]

A felvonó első említése a római építész, [[Marcus Vitruvius Pollio|Vitruvius]] könyvében található, aki megemlíti, hogy [[Arkhimédész]] első felvonóját valószínűleg i.e. 236-ban építette. A 17. században angol és francia palotákban építettek felvonókat. Az első felvonók mozgatását kötéldobokkal és csigákkal oldották meg. Ivan Kulibin 1793-ban a [[Téli Palota|Téli Palotában]] csavarorsó mozgatású felvonót épített. Néhány évvel később Kulibin egy másik felvonót épített a Moszkva környéki Archangelszkojében. 1823-ban Londonban „emelő szobát” helyezett üzembe két építész, Burton és Hormer. A szerkezet a turisták számára épült fizetős látványosság volt a város panorámájának bemutatására.

 

== Köteles felvonók ==

a-felsőgépes,<br>b-alsógépes, c-oldalgépes, d-csigás (kötélkorongos), e-alsócsigás,<br>f-ikerjárószékes, g-kettős felfüggesztésű.<br>1-járószék, 2-hajtótárcsa, 3-terelőkorong, 4-ellensúly, 5-kötél, 6-épület fala]]

 

Ma legelterjedtebbek a [[kötél|köteles]] hajtású felvonók. A kötelet nagy átmérőjű, megfelelő horonnyal ellátott hajtótárcsába fektetik, melynek egyik vége legtöbbször magát a járószéket tartja, másik vége pedig vagy az álló tartószerkezethez vagy egy ellensúlyhoz van kikötve. Az ellensúly alkalmazása az emelendő teher csökkentését célozza. A hajtótárcsát többnyire [[csigahajtás|csigahajtóművön]] keresztül háromfázisú [[villanymotor]] hajtja, de vannak egyenáramú motorral hajtott felvonók is, melyek fordulatszám szabályozása könnyebben megoldható. Gyorsabb felvonóknál a szintbeállítás pontosságának növelése érdekében háromfázisú kétsebességes vagy egyenáramú motort alkalmaznak. Vannak [[kötéldob]]os felvonók is, ahol a kötél egyik végét a dobhoz erősítik. Ilyen esetben az ellensúly külön kötélágat használnak, mely szintén a dobhoz van erősítve. A hajtótárcsa a motor nyomatékát súrlódás útján adja át a kötélnek. A súrlódás növelése érdekében a kúpos horonyba illeszkedő kötél a kötelet húzó terhelésnél nagyobb normális erővel feszül a falnak. A hajtómű gyors tengelyére kötelezően önműködő elektromágneses féket építenek, mely a motor indításakor nyit és kikapcsoláskor súly vagy rúgó hatására zár. A féknek a járószék lassításában van szerepe, de álló helyzetben is meg kell hogy tartsa a berendezést. A hajtómű gyors tengelyén kézikereket alkalmaznak, mellyel üzemzavar (például feszültségkimaradás) esetén a járószéket kézi erővel valamelyik emeletre mozgatják.

Az ellensúly tömege általában a járószék és a teher felének összege szokott lenni, ekkor kell ugyanis a legkisebb teljesítményű motort beépíteni.

 

<!--

-->

 

== Hidraulikus felvonók ==

Teherfelvonóknál kis emelési magasság esetén alkalmaznak [[csavar]]orsós hajtást és [[ollós asztal]]okat is. Ilyenekre példa egyes garázsokban a gépkocsik felemelésére szolgáló felvonó illetve a szervizállomások autóemelői.

 

A biztonsági berendezések legfontosabbika a kötélszakadás elleni védelmet jelentő önműködő fogókészülék. Személyszállító felvonók aknája zárt, régebben a lépcsőház közepén dróthálóval védett volt, ma lakóépületekben fallal körülhatárolt cső, de építenek panorámalifteket, melyek épületek külső falán kívül közlekednek és csak az épület belseje felé zártak. A járószék (felvonó fülke) is zárt. A felvonó ajtaja és az akna ajtajai csak akkor nyithatók (vagy önműködően kinyílnak) ha a járószék pontosan szinthez ért. Ilyenkor a többi szint ajtaját nem lehet kinyitni. Nagyobb sebességű felvonókba sebességhatároló szerkezetet kell beépíteni, mely a tervezett sebesség adott értékkel való túllépése esetén fékezi a járószéket. A sebességhatárolót a tehetetlenségi vagy centrifugális erő működteti. A személyfelvonók fülkéit villamos vészjelző csengővel kell felszerelni, amellyel a bennrekedt utasok jelezni tudják az üzemzavart. A mechanikus biztonsági berendezéseken kívül villamos biztonsági érintkezőkkel is felszerelik a felvonókat, amelyek a hibás működés esetén leállítják a berendezést illetve nem engedik elindítani.

 

* Repülőgép felvonók. A [[repülőgéphordozó]]k hangáraiból a repülőfedélzetre emelik a felszállásra készülő repülőgépeket.

 

{| {{table}}

| align="center" style="background:#f0f0f0;"|'''Név'''

|}

 

{{Commonskat|Elevators}}

* [[Révai nagy lexikona]]