„Georg Wilhelm Steller” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
8. sor:
Szeptemberben, az expedíció résztvevői elhajóztak Kamcsatkába. Steller [[Bolsheretsk]]ben töltötte a [[tél|telet]], ahol segített egy helybéli iskola létrehozásában. Aztán parancsot kapott, hogy Beringgel együtt utazzanak Amerikába. A csapat hétfőn, [[1741]]. [[július 20.|július 20]]-án érkezett meg Alaszkába, a [[Kayak-sziget]]re, de itt csak az édesvíz készlet beszerzéséig ültek. Ez idő alatt, Steller volt az első [[európa]]i aki leírt észak-amerikai állatokat és növényeket, köztük egy szajkót is, a [[bóbitás szajkó]]t.
 
A visszatérő úton hajótörést szenvedtek, egy szigeten amelynek neve később [[Bering-sziget]] lesz. Bering itt meghalt, és szinte a legénység fele [[skorbut]]ban halt meg. A megmaradt emberek megtelepedtek a szigeten a kis élelem- és vízkészletekkel, hogy átvészelhessék a telet. Leküzdve a hosszú tél nehézségeit, Steller tanulmányozta a sziget növényzetét és állatvilágát, és pontos térképet készített a felszínről. A tudós csak [[Steller -tengeri tehén|Steller -tengeri tehenének]] írta le alaposan az életmódjád és megjelenését. Az állat a [[tengeritehenek]] hatalmas képviselője, amely csak a [[Parancsnok-szigetek]] körüli sekély, hideg vizek lakója volt. Az állatot körülbelül 30 évre rá, teljesen kiirtották.
 
A szigeten összeszedett adatokkal, Steller megalkotta a „De Bestiis Marinis” című könyvét, amelyben a Bering-szigeten és környékén élő állatokat írja le, köztük: az [[északi medvefóka|északi medvefókát]], a [[tengeri vidra|tengeri vidrát]], a [[Steller-oroszlánfóka|Steller-oroszlánfókát]], a Steller tengeri tehenet, [[Steller-pehelyréce|Steller-pehelyrécét]] és a [[pápaszemes kormorán]]t. Ezeken kívül Steller azt állítja, hogy egyszer megpillantott egy állatot, a Steller tengeri majmát, de ezt az állatot azóta senki más nem vette észre.