„2001. szeptember 11-ei terrortámadások” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
223. sor:
Amerikának írt 2002 novemberi levelében bin Láden [[Izrael]] amerikai támogatását írta le motivációként: „Izrael létrehozása és támogatása az emberiség legnagyobb bűncselekménye, ti vagytok ennek a bűnténynek az elkövetői, és természetesen nincs szükség indokolni és bizonyítani segítségeteket Izraelnek. Izrael megteremtése egy bűn, melyet el kell törölni. Mindenkinek, akinek a keze Izrael támogatásától szennyeződött, meg kell fizetnie ennek a bűnnek az árát, méghozzá busásan.”<ref>{{cite web|url=http://www.guardian.co.uk/world/2002/nov/24/theobserver |title=Bin Láden teljes levele Amerikához|publisher=Guardian|date=|hozzáférés= 2010. november 9.}}</ref> 2004-ben és 2010-ben bin Láden újra ismételte a szeptember 11-ei terrorcselekmények és az USA Izraelt való támogatása közötti kapcsolatot.<ref>Bin Láden 2004-es videofelvétele a támadásokról, melyben elmondja a támadások motivációját: „Az események, melyek befolyásolták lelkemet, 1982-ben kezdődtek, mikor Amerika engedélyezte, valamint segítette Izraelnek [[Libanon]] megszállását. A bombázás elkezdődött és számos embert megölt, megsebesített, majd másokat terrorizáltak és elhurcoltak.” ([http://english.aljazeera.net/archive/2004/11/200849163336457223.html Idézet az Al Jazerraból]) {{halott link|dátum=March 2011}}</ref><ref>Bin Láden videofelvétele 2010. januárjából, melyben ezt mondta: „Az ellenetek (az Egyesül Államok) irányuló támadások addig folyatódnak, amíg támogatjátok Izraelt… Az üzenet, melyet nektek küldtünk a nigériai Umar Farouk Abdulmatallabbal, szeptember 11. hőseinek megerősítése volt [http://www.haaretz.com/news/bin-laden-attacks-on-u-s-to-go-on-as-long-as-it-supports-israel-1.265770 (Idézet a Haaretz.com-ról)] {{halott link|dátum= 2011 április}}</ref>
== Következmények ==
=== Azonnali következmények ===
A szeptember 11-ei terrortámadásoknak közvetlen és elsöprő hatásai voltak az amerikai emberekre.<ref>{{Cite journal|last=Stein |first=Howard F. |year=2003|title=2001. szeptember 11-ei támadások utáni napok félelemben |journal=Journal for the Psychoanalysis of Culture and Society |volume=8 |issue=2 |pages=187–199|publisher=Ohio State University Press |location=Columbus, OH |doi=10.1353/psy.2003.0047}}</ref> Több rendőr és mentőszolgálat is [[New York]] Citybe sietett a támadások után, hogy túlélőket keressen az ikertornyok romjai között.<ref>{{Cite news|title= |agency=Associated Press |publisher=CBS News |date=August 27, 2007|accessdate=May 3, 2008}}</ref> Szeptember 11-e után véradományok érkeztek az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] egész területéről.<ref>{{Cite journal|last=Glynn| first=Simone A.| title=A nemzeti tragédiát követő véradományok | url=http://jama.ama-assn.org/content/289/17/2246.long|year=2003| journal=Journal of the American Medical Association|volume=289| issue=17| pmid=12734136| doi=10.1001/jama.289.17.2246| pages=2246–2253| last2=Busch| first2=MP| last3=Schreiber| first3=GB|last4=Murphy| first4=EL| last5=Wright| first5=DJ| last6=Tu| first6=Y| last7=Kleinman| first7=SH}}</ref><ref>{{cite web| title=Red Cross Woes|url=http://www.pbs.org/newshour/bb/business/july-dec01/redcross_12-19.html| date=December 19, 2001|hozzáférés= 2011. szeptember 2.| publisher=PBS}}</ref>
A történelem során először a légiközlekedés biztonságáért felelős szervezet (SCATANA) repülési tilalmat vezetett be, mely lezárta a légteret az Egyesül Államokban,[[Kanada|Kanadában]] és más országokban a nem segélyszállító gépek számára.<ref>{{cite web|url =http://www.judicialwatch.org/archive/2007/Saudi%20Docs%202.pdf|format=PDF|title = Repülési tilalom|author = FDC|publisher = Federal Bureau of Investigation (hosted at[http://www.judicialwatch.org/jwnews/062207.htm JudicialWatch])|date=April 13, 2007|page = 15ff}}</ref><ref name="Commission">{{cite web| title = Háború| work = A Nemzeti Bizottság az amerikai terrortámadásokról |publisher = U.S.A. kongresszusa| url = http://www.9-11commission.gov/report/911Report_Ch10.htm|hozzáférés= 2011. szeptember 3.}}</ref> A Szövetségi Repülési Igazgatóság (FAA) lezárta az államok légterét a nemzetközi járatok számára, ezzel kb. 500 járatot fordítottak vissza, vagy irányítottak át más országokba. Kanada 226 ilyet fogadott és elindította a Sárga szalag műveletet, hogy megbirkózhassanak a nagy számú földre kényszerített géppel és a nehéz helyzetbe kerül utasokkal.<ref name="'canadaflights'">{{cite press release| title=A szeptember 11-ei terrortámadást követő akciók|date=December 11, 2001|publisher=Transport Canada |url=http://www.tc.gc.ca/mediaroom/releases/nat/2001/01_h152e.htm |hozzáférés=2011. szeptember 3.}}</ref>
===Katonai műveletek a támadások után===
[[Fájl:US 10th Mountain Division soldiers in Afghanistan.jpg|thumb|alt=Katonák sora cipeli felszerelését a hátán a szállító helikopterre a sivatagban|Amerikai katonák Afganisztánban]]
A [[NATO]] tanácsa kijelentette, hogy az Amerikát ért támadások az összes NATO tagállamot érinti, ezzel utalva a hidegháború során az 1980-as évek közepén írt ötödik cikkelyére (mely kijelentette, ha az egyik tagállamot támadás éri, a többi államnak segítséget kell nyújtania, valamint egy esetleges ellentámadás során támogatnia kell a hadműveleteket).
[[John Howard]] ausztrál miniszterelnök beiktatta az [[ANZUS]]-paktum negyedik cikkelyét. [[George W. Bush]] meghirdette a terrorizmus elleni háborút, melyben több célt is megjelölt, ezek között a legfontosabbak bin Láden és az al-Káida törvény elé állítása, ezzel megelőzve számos más terrorszervezet fejlődését.
2001. október 7-én amerikai és brit erők részvételével megkezdődött az [[Afganisztáni háború|afganisztáni háború]] tálib és al-Káida táborok bombázásával, majd később földi egységekkel [[Afganisztán]] megszállásával folyatódott. A [[Tálibok|tálib]] rezsim megdöntésével egy, az USA által vezetett koalíció jött létre, mely a második legnagyobb művelet a terrorizmus ellen Amerika határain kívül. A [[Fülöp-szigetek]] és [[Indonézia]] több más nemzettel együtt növelték katonai készenlétüket, hiszen belső konfliktusok volt az iszlám terroristákkal.<ref>{{Cite journal|author = C. S. Kuppuswamy |title= Terrorizmus Indonéziában: Egy vallási szervezet feladata|publisher = South Asia Analysis Group |dátum= 2005. november 2.|url = http://www.saag.org/%5Cpapers16%5Cpaper1596.html |hozzáférés: 2011. szeptember 11.|archiveurl =http://web.archive.org/web/20070611032357/http://www.saag.org/papers16/paper1596.html |archivedate=June 11, 2007}}</ref><ref>{{Cite book|last=Banlaoi |first=Rommel|contribution=Radikális muszlim terrorizmus a Fülöp-szigeteken |year=2006 |title=A terrorizmus kézikönyve |editor-last=Tan |editor-first=Andrew |place=London|publisher=Edward Elgar Publishing}}</ref>
=== Belföldi reakciók ===
A támadásokat követően Bush elnök népszerűsége 90%-ra nőtt.<ref>{{Cite news|url=http://www.gallup.com/poll/116500/Presidential-Approval-Ratings-George-Bush.aspx|title=Presidential Approval Ratings – George W. Bush |publisher=Gallup |accessdate=2011-09-04}}</ref> 2001. szeptember 20-án a Kongresszus ülésén összefoglalta az azt megelőző 9 nap eseményeit, kitérve a mentési-, és helyreállítási munkákra, valamint az esetleges későbbi reakciókra.
Számos segélyszervezet azonnali pénzügyi segítségét ajánlotta fel az áldozatok hozzátartozóinak, valamint a túlélőknek, hiszen a 2003. szeptember 11-ei határidőig 2833 kártérítési kérelmet nyújtottak be.<ref>{{Cite news|last = Barrett|first = Devlin |title = 9/11 Fund Deadline Passes |publisher =CBS News |date=December 23, 2003
Az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb átszervezése következett, mikor törvénybe iktatták a Homeland Security Actet (vészforgatókönyv nukleáris támadás, vagy egyéb katasztrófák esetére), mellyel egy időben a Department of Homeland Security (belbiztonsági szervezet) felállítása is megtörtént. A Kongresszus a USA PATRIOT Actet is ekkor fogadta el, melynek célja a jövőbeli terrorcselekmények megelőzése és kivédése.<ref name="lifeandliberty.gov">{{cite web|url=http://www.lifeandliberty.gov/highlights.htm |title=The USA PATRIOT Act: Preserving Life and Liberty |accessdate=2013.08.28. |publisher=[[United States Department of Justice]]|archiveurl=http://web.archive.org/web/20100102035036/http://www.justice.gov/archive/ll/highlights.htm|archivedate=2010-01-02|deadurl=yes}}</ref> Civil csoportok kritizálták a PATRIOT Actet, azt állítva, hogy a rendelet lehetőséget ad a rendfenntartó szerveknek az állampolgárok magánéletébe férkőzését.
== Források ==
| |||