Antiokheia egyik külvárosában, Daphnében, valamint a közeli kikötővárosban, [[Seleucia Pieria|Seleucia Pieriában]] is omlottak össze épületek.{{refhely|Malalas 1986|241. o.}}{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}}
== A katasztrófa után ==
Malalasz szerint [[I. Justinianus bizánci császár|Justinianus császár]] a katasztrófa híre hallattánhallatán levette [[diadém]]ját és [[palást (ruhadarab)|palástját]], később pedig nyilvánosan is kimutatta gyászát: egy ünnepnapon diadémja és köpenye ([[klamisz]]) nélkül jelent meg a templomban, illetve nyilvános beszédben emlékezett meg a város pusztulásáról. A császár anyagi forrásokat is biztosított az újjáépítéshez.{{refhely|Malalas 1986|241-242. o.}}{{refhely|Meier 2007|257. o.}}
Euphrasius pátriárka utódjának a város lakosai [[Antiokheiai Ephraim]]ot választották, aki vonakodva fogadta el a posztot. Ő felügyelte a ''Domus Aurea'' és más épületek újjáépítését,{{refhely|Martindale 1980|395. o.}}{{refhely|Andrade 2009|225. o.}}, amelyet [[528]] novemberében egy újabb nagyobb erejű, de jóval kevesebb áldozatot követelő [[528-as antiokheiai földrengés|földrengés]] szakított meg.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|356. o.}}
Malalasz arról is beszámolbeszámolt, hogy az [[utórengés]]ek még másfél évig folytatódtak.{{refhely|Malalas 1986|241. o.}}{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}}
A Seleucia Pieria-i kikötő a földrengés után használhatatlanná vált: geológiai vizsgálatok szerint a parton 0,7-07–0,8 méteres szintváltozás történt, az öböl pedig egészen a bejáratáig eliszaposodott.{{refhely|Erol & Pirazzoli 1992}}
