„526-os antiokheiai földrengés” változatai közötti eltérés

a
→‎A földrengés pontos dátuma: ismétlés miatt átfogalmazás
a (→‎A térség szeizmológiája: inkább arab számok)
a (→‎A földrengés pontos dátuma: ismétlés miatt átfogalmazás)
Az 526-os antiokheiai földrengés pontos dátumaként a történeti és szeizmológiai szakirodalomban két május végi nap szerepel: 20.{{refhely|McBeath & Gheorghe 2007|140. o.}} és 29.{{refhely|NGDC}} Salamon és munkatársai mindkét napot közlik (20. vagy 29.),{{refhely|Salamon et al. 2007}} Sbeinati, Darawcheh és Mouty egy 20. és 29. közötti napról beszél.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}}
 
A földrengés egyik fő történeti forrása a tanulmányait Antiokheiában végző és ekkor még valószínűleg ott is élő [[Malalasz János]] történetíró ''Krónikájának (Chronographia)'' 17. könyve. Malalasz megjegyziutal rá, hogy a katasztrófa azért követelt olyan sok áldozatot, mert a város utcái az [[áldozócsütörtök]] ünnepéreünnepén érkezett vidékiekkel voltak tele. („Ebben a rémületben nem kevesebb, mint 250 ezer ember pusztult el. Mivelhogy ekkor volt Krisztus mennybemenetelének nagy ünnepe, és látogatók nagy tömege jött a városbalehetett.”){{refhely|Malalas 1986|239. o.}} A szerző ugyanBár nem állítja, hogy maga a földrengés is áldozócsütörtökön lett volna – amely abban az évben május 28-ra esett –, egy másik ponton az egyik szövegváltozat azonban talán erre utal. Malalasz szerint a túlélők pár nappal a katasztrófa után egy csodás égi jelnek voltak tanúi: „Az összeomlás utáni harmadik napon a [[Szent Kereszt]] jelent meg az égen a felhők között a város északi kerülete felett…”{{refhely|Malalas 1986|241. o.}}{{refhely|Meier 2007|256. o.}} A napjainkig fennmaradt egyetlen kéziratban{{jegyzet|Baroccianus, 128, c. 12, Oxford, Bodleian Library}} csupán ennyi szerepel, a ''Chronographia'' elveszett, de későbbi művekből rekonstruált [[óegyházi szláv nyelv|egyházi szláv nyelvű]] fordítása{{refhely|The Catholic Encyclopedia}} azonban „az összeomlás utáni harmadik nap”-ot vasárnapnak mondja („azazhogy vasárnap a nyolcadik órában”).{{refhely|Malalas 1986|241. o.}}{{jegyzet|A szláv szövegváltozat egy másik ponton is eltér a vonatkozó mondatokban: a Szent Kereszt nem északon, hanem nyugaton tűnik fel benne.}}
 
A 6. századi, [[szír nyelv]]en író történész, Epheszoszi János szerint a földrengés a hetedik órában, vagyis dél körül tört ki.{{refhely|Sbeinati, Darawcheh & Mouty 2005|355. o.}}