„Hajdúhadház” változatai közötti eltérés

→‎Története: fésűcske. nem másolmányez valahonnan?
(→‎Története: fésűcske. nem másolmányez valahonnan?)
A városban talált gótikus templomot felújították és erős, lőrésekkel ellátott kőfallal vették körül, melyhez figyelőtornyot is építettek. Sokak szerint a térség legszebb, s védelmi feladatokat legjobban ellátó erődtemplomát sikerült megépíteniük. Az erődtemplom mellett pedig a település szélein körbe futó, hajdúpalánknak nevezett erődítmény biztosította a városban lakók védelmét.
 
A dualizmus időszakában (1867-1918) és a Horthy korszakban (1919-1945) Hadház nagyközségként, rendezett tanácsú városként és megyei városként élte életét. S ebben az időszakban több jelentős, ma is álló és a városképet meghatározó épülettel gazdagodott a település. 1872-ben épült fel a neoromán stílusú, kéttornyú református templom, mely napjainkban is a város jelképének tekinthető. A régi templomot ekkortól nem használták, hagyták pusztulni, majd a század végén le is bontották és a helyére 1896-ban református elemi iskolát építettek, melynek egyik épületszárnya ma is áll és iskolaként (Dr. Földi János Általános Iskola) működik.
Hadház 1872-ig volt szabad hajdúváros.
 
A dualizmus időszakában (1867-1918) és a Horthy korszakban (1919-1945) Hadház nagyközségként, rendezett tanácsú városként és megyei városként élte életét. S ebben az időszakban több jelentős, ma is álló és a városképet meghatározó épülettel gazdagodott. 1872-ben épült fel a neoromán stílusú, kéttornyú református templom, mely napjainkban is a város jelképének tekinthető. A régi templomot ekkortól nem használták, hagyták pusztulni, majd a század végén le is bontották és a helyére 1896-ban református elemi iskolát építettek, melynek egyik épületszárnya ma is áll és iskolaként (Dr. Földi János Általános Iskola) működik.
A főtéren 1912-ben épült fel a Bocskay Szálloda, melynek épülete napjainkban a Városházának ad otthont, s ugyanezen évben épült a a Kossuth utca elején a Gazdasági Bank épülete is, mely 1955-től Művelődési Házként működik.
 
Hajdúhadház 1872-ig volt szabad hajdúváros, az 1871-es községi törvény alapján [[rendezett tanácsú város]]sá alakult. 1876-ig a [[Hajdú kerület]] része, azután 1950-ig [[Hajdú vármegye|Hajdú vármegyéhez]] tartozott. [[1891]]-ben az azzal járó többlet adóterhek miatt a település önkormányzata feladta a városi rangot és [[nagyközség (polgári korszak)|nagyközséggé]] alakult. [[1924]]-ben a település ismét a várossá alakulás mellett döntött, de [[1934]]-ben megint nagyközséggé alakult.
 
A második világháborúban, a német megszállást követő szövetséges támadások Hajdúhadházon is nagy pusztítást okoztak, ekkor érte bombatalálat az új, kéttornyú templomot, mely ennek következtében teljesen kiégett, s melynek helyreállítása napjainkban is folyik.
A második világháborút követően Hajdúhadház is a “szocialista fejlődés” útjára lépett, minek következtében eltűntek tanyái és virágzó parasztgazdaságai, tönkrementek, eltűntek gyönyörű lakó- és középületei, és szinte teljesen megszűnt a társadalmi önszerveződés a lakosság körében.
 
[[1984]]-ben Hajdúhadház egyesült [[Téglás]]sal [[Hadháztéglás]] (1987-től Hajdúhadháztéglás) néven, és 1989. március 1-jén az így keletkezett közel húszezres lakosságú település városi rangot kapott. [[1991]]-ben Hajdúhadház és Téglás ismét különvált és mindkettő városi címet kapott.
Hadház, az 1936-ban elveszített városi rangját a rendszerváltás időszakában, 1989. március 1-én, a szomszéd településsel, Téglással történő egyesítést követően nyeri el újra, Hadháztéglás néven. A két település különválását követően, 1991. május 1-én Hajdúhadház önállóan is megkapta a városi címet.
 
Jelenleg Kelet-Magyarország, egyik leghátrányosabb helyzetű, de a múlt rendszer nyomasztó és visszahúzó öröksége ellenére dinamikusan fejlődő városa, a Hajdúhadházi Kistérségjárás központjaszékhelye.
 
{{horgony|Katonai gyakorlótér}}A rendszerváltás előtt a várostól keletre egy nagy sík területen helyezkedett el az egykori szovjet katonai bázis.