„Hajdúhadház” változatai közötti eltérés

14 015 bájt törölve ,  6 évvel ezelőtt
dehogynem másolmány, innen: http://www.hajduhadhaz.hu/a-varosrol/varostortenet/
(→‎Története: fésűcske. nem másolmányez valahonnan?)
(dehogynem másolmány, innen: http://www.hajduhadhaz.hu/a-varosrol/varostortenet/)
{{Magyar település infobox
| név = Hajdúhadház
| címer = HajduhadhazHUN Hajdúhadház COA.jpg
| régió = Észak-Alföld
| megye = Hajdú-Bihar
| kistérség = Hajdúhadházi
| járás = Hajdúhadházi
| rang = [[város]]
| polgármester = Csáfordi Dénes ([[FIDESZ]])<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk3/09/tjk09032.htm |title=Hajdúhadház települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-06 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
== Fekvése ==
[[Debrecen]] felől a [[4-es főút (Magyarország)|4-es út]]on, illetve a [[Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza-vasútvonal]]on közelíthető meg.
[[Fájl:HhadhazfoterHajdúhadház1.jpg|300px|thumb|left|]]
 
== Története ==
Az ásatások tanúsága szerint a [[rézkor]] óta lakott. [[Népvándorláskor]]i [[szarmata]] leletek is előkerültek. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által [[324]] és [[337]] között épített, az [[Alföld]]et körbekerülő [[Csörsz árka|Csörsz-árok]] vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A [[honfoglalás]] idején a [[kabarok|kabar]] törzsek telepedtek meg itt. A települést először [[1312]]-ben említik. A területen kialakult falvak a [[török hódoltság]] alatt kihaltak.
Hajdúhadház területén már a prehisztorikus (történelem előtti) időszakban is éltek emberek. Réz- és bronzkori leletek sokaságát (kardok, csákányok, edények) tárták fel a város területén és közvetlen környékén.
 
[[Bocskai István]] ([[1605]]) december 12-i kiváltságlevele értelmében az őt támogató [[hajdúk]] letelepedhettek Hadházon. Az ekkor kapott szabadságjogaikat sikerült is megtartaniuk a következő századokban. [[1876]]-ban Hajdúhadház már rendezett tanácsú [[város]], ekkor lett [[Hajdú vármegye]] része. [[1891]]-ben elveszítette városi rangját, nagyközség lett, [[1924]] és [[1934]] között ismét város, majd ismét [[község]]. [[1984]]-ben egyesítették [[Téglás]]sal, és [[1989]]-ben a húszezres lakosságú település városi rangot kapott. [[1991]]-ben Téglás különvált tőle.
A középkori írásos forrásokban, a XII. századtól találkozunk a város nevével, mely Szabolcs Vármegyéhez tartozott. A XIV. században már templommal rendelkezett a település, melyet a középkor folyamán több nemesi család mellett Zsigmond király, Szilágyi Erzsébet, és a Hunyadiak is birtokoltak.
 
A település központjában lévő dombon 1437-ben egy egyhajós gótikus templomot építettek (nem elképzelhetetlen, hogy a régi romjain), melyet a későbbiekben toronnyal egészítettek ki és fallal vettek körül.
 
Hadház a XVI. században, a török hódítás és az ország részekre szakadásának időszakában sok pusztítást volt kénytelen elszenvedni. Szabolcs Vármegye, s így Hadház is a Magyar Királyság területéhez tartozott, s csak két rövid időszakra (1621 – 1629. és 1645 – 1648.) csatolták hat másik vármegye településeivel együtt az Erdélyi Fejedelemséghez A Török Hódoltsághoz soha nem tartozott, de határmenti fekvéséből adódón, gyakran érték támadások török, császári és magyar részről egyaránt.
 
A tizenötéves háború időszakában Hadház, sok más településhez hasonlóan szinte teljesen elnéptelenedett, és elpusztult.
 
Bocskai István, Magyarország választott fejedelme 1605-ben hajdúkat telepített le Hadházon is, s 1605. december 12-én, Korponán kelt oklevelében e településnek is városi rangot adományozott.
 
A fejedelem halála (1606. Kassa) miatt a hajdúk még évekig nem tudtak érvényt szerezni kiváltságaiknak, s elfoglalni a számukra lakóhelyül kijelölt településeket. Hadházra is valószínűleg csak 1610. körül telepedtek le véglegesen. A letelepülés itt is tisztjeik vezetésével, tizedekben történt (Hadházon négy tizedben), a letelepedést követően pedig hozzáláttak a város meglévő védműveinek felújításához és újak kialakításához. Erre nagy szükségük volt, hiszen a béke még sokáig nem köszöntött az országra, s hajdúszabadságukat is igen gyakran meg kellett védeniük.
 
A városban talált gótikus templomot felújították és erős, lőrésekkel ellátott kőfallal vették körül, melyhez figyelőtornyot is építettek. Sokak szerint a térség legszebb, s védelmi feladatokat legjobban ellátó erődtemplomát sikerült megépíteniük. Az erődtemplom mellett pedig a település szélein körbe futó, hajdúpalánknak nevezett erődítmény biztosította a városban lakók védelmét.
 
A dualizmus időszakában több jelentős, ma is álló és a városképet meghatározó épülettel gazdagodott a település. 1872-ben épült fel a neoromán stílusú, kéttornyú református templom, mely napjainkban is a város jelképének tekinthető. A régi templomot ekkortól nem használták, hagyták pusztulni, majd a század végén le is bontották és a helyére 1896-ban református elemi iskolát építettek, melynek egyik épületszárnya ma is áll és iskolaként (Dr. Földi János Általános Iskola) működik.
A főtéren 1912-ben épült fel a Bocskay Szálloda, melynek épülete napjainkban a Városházának ad otthont, s ugyanezen évben épült a a Kossuth utca elején a Gazdasági Bank épülete is, mely 1955-től Művelődési Házként működik.
 
Hajdúhadház 1872-ig volt szabad hajdúváros, az 1871-es községi törvény alapján [[rendezett tanácsú város]]sá alakult. 1876-ig a [[Hajdú kerület]] része, azután 1950-ig [[Hajdú vármegye|Hajdú vármegyéhez]] tartozott. [[1891]]-ben az azzal járó többlet adóterhek miatt a település önkormányzata feladta a városi rangot és [[nagyközség (polgári korszak)|nagyközséggé]] alakult. [[1924]]-ben a település ismét a várossá alakulás mellett döntött, de [[1934]]-ben megint nagyközséggé alakult.
 
A második világháborúban, a német megszállást követő szövetséges támadások Hajdúhadházon is nagy pusztítást okoztak, ekkor érte bombatalálat az új, kéttornyú templomot, mely ennek következtében teljesen kiégett, s melynek helyreállítása napjainkban is folyik.
 
A második világháborút követően Hajdúhadház is a “szocialista fejlődés” útjára lépett, minek következtében eltűntek tanyái és virágzó parasztgazdaságai, tönkrementek, eltűntek gyönyörű lakó- és középületei, és szinte teljesen megszűnt a társadalmi önszerveződés a lakosság körében.
 
[[1984]]-ben Hajdúhadház egyesült [[Téglás]]sal [[Hadháztéglás]] (1987-től Hajdúhadháztéglás) néven, és 1989. március 1-jén az így keletkezett közel húszezres lakosságú település városi rangot kapott. [[1991]]-ben Hajdúhadház és Téglás ismét különvált és mindkettő városi címet kapott.
 
Jelenleg Kelet-Magyarország, egyik leghátrányosabb helyzetű, de a múlt rendszer nyomasztó és visszahúzó öröksége ellenére dinamikusan fejlődő városa, a Hajdúhadházi járás székhelye.
 
{{horgony|Katonai gyakorlótér}}A rendszerváltás előtt a várostól keletre egy nagy sík területen helyezkedett el az egykori szovjet katonai bázis.
 
=== Hajdúhadház és a káposzta ===
A város életében a legnagyobb szerepet évszázadok óta a káposzta termelése és feldolgozása jelenti így született meg "Hajdúhadház a káposzta fővárosa" elnevezés. A környező városiak a hadháziakat "Torzsások"-nak nevezik. Minden évben Októberben fesztivál emlékezik meg a hadháziak káposzta örökségéről. Hajdúhadház Magyarország egyik legnagyobb káposzta termelő vidéke.
=== Népcsoportok ===
[[2001]]-ben a város lakosságának 89%-a [[Magyarok|magyar]], 11%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/12/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> Itt él [[Hajdú-Bihar megye]] legnagyobb roma közössége.
== A város épületei ==
* '''Városháza''': Eredetileg szállodának szánták, a mai városháza épületét. 1912-ben épült és Bocskai szálló volt a neve. Kezdetben az elegáns épület korszerű berendezésével ígéretes vendéglátóhelynek látszott. Éttermében minden este cigányzene szólt. gyönyörű dísztermében nagy vacsorákat, fergeteges bálokat rendeztek. A földszinti részén az utcára nyíló elegáns, nagy kirakatos üzletek kínáltak portékáikat. Ám a szálloda bérlői a vendéglátást nem tudták megfizethetővé tenni a nagyközönség számára, ezért [[1915]]-ben az épület belső vendéglátó-és szállodai részét kereskedelmi célokra bérbe adta az elöljáróság. Többek között hentesüzletet, szabóságot, vaskereskedést nyitottak az épületben. [[1965]]-[[1973]]-ig a tanácsháza emeletén könyvtár is működött. Ez a kezdeményezés sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Az üzletek fokozatosan szűntek meg. A tanács határozata értelmében a szálloda épületébe az akkori városházáról hivatalokat költöztettek. Így vette át a városháza szerepet. A tanácsházát sokszor felújították. A felújítások során az épület fokozatosan elvesztette a jellegzetes díszítéseit. [[1998]]-ra a modernizálás jegyében új tetőt és nyílászárókat kapott. Új jellegzetessége lett, ma az élénk színeivel hívja fel magára a figyelmet. A Városháza belseje is teljesen megújult. Mai igényekhez igazodó helyiségeket, modern technikával felszerelt irodákat alakítottak ki. Egyedül a folyosói lépcsőház és a díszterem emlékeztetnek az régebbi időkre. Ma a tükrös díszteremben ülésezik az önkormányzati testület, illetve itt tartják a város reprezentatív ünnepségeit.
[[Fájl:HHVaroshaza.jpg|300px|thumb|left|]]
 
* '''Református Templom''': A főteret az impozáns megjelenésű [[neoromán]] stílusú [[református]] templom uralja. Skalnitzky Antal tervei szerint, 1872-ben építették. Eredetileg a hadháziak egytornyú templomot terveztek. Ennek [[1847]]-ben el is készült az alapja, de a szabadságharc bukása miatt a további építése abbamaradt. A reformátusok csak a kiegyezés után gondolhattak az elkezdett templom építésének folytatására. Az időközben összegyűlt pénz már egy igényesebb kéttornyú templom építésének lehetőségét vetette fel. [[1868]]-ban Skalnitzky és Koch műegyetemi építészek új, kéttornyú templom terveit készítették el. Az első istentiszteletet [[1872]]. január elsején tartották az új templomban. A templom három harangját Hilzer Ignác bécsújhelyi mester öntötte. Harminc regiszteres orgonáját pedig Kiszel István debreceni orgonaépítő készítette. Az első világháború időszakában elvitték és ágyúnak beöntötték a két legnagyobb harangot. 1922-ben a háború során elvitt harangokat adományokból sikerült újakkal pótolni. A [[második világháború]]ban a templom északi tornyát gyújtógránát találta el. Lángba borult a torony tetőszerkezete Egy nap alatt az egész templom teljes berendezésével együtt a tűz martaléka lett. 1948-ban Molnár Zoltán lelkipásztor az állam és a református gyülekezetek anyagi segítségét kérte a templom újjáépítéséhez. A tető elkészítéséhez éppen hozzá tudtak fogni, mert a pénz nem volt elegendő. A toronysisak magassága nyolc méterrel csökkent. A hatvanas évekig a templom teljes külső felújításával anyagiak hiányában várni kellett. Ekkor sárga színűre festették. A következő felújításkor, [[1986]]-ban a templom külső falait fehérre, a toronysisakot pedig előbb szürkére, majd sötétbarnára festették. A templom [[1982]]-ben egy három manuálos, harmincöt regiszteres orgonával gazdagodott. A templom fennállásának 130. évfordulójára megújult a templom belseje is. A templom mai színe sárga, szürke toronysisakkal.
[[Fájl:Reftemphh.jpg|300px|thumb|right|]]
 
* '''Csokonai Művelődési Ház''': Egykor a Gazdasági Bank épülete volt. A városházával egy időben, [[1912]]-ben építették. A háború után a bank egy ideig begyűjtőhely, raktár volt, majd az ötvenes évek elején közcélra kezdték használni. Legelőször az egykori irodában népkönyvtárat rendeztek be. [[1954]]-ben hozzákezdtek a nagyterem átalakításához. A pénztárteremből színházterem lett. A Kultúrotthont [[1955]] februárjában nyitották meg hivatalosan a nagyközönség számára. A Csokonai Művelődési Ház sok színvonalas ismeretterjesztő és művészeti előadásnak, önképző körnek, kiállításnak, politikai rendezvénynek adott helyet.
 
*'''[[Szilágyi Dániel]] Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola''': Valamikor a Bocskai téren a zsidóknak rituális fürdőjük volt. Erre a helyre építették az iskolát. [[1996]] szeptemberében adták át az iskolát.
 
*'''Hajdúhadházi Református Óvoda és Általános Iskola''': Hajdúhadházon a református elemi iskolai oktatás kezdete a reformáció elterjedésének idejére tehető. A XVI. században csupán pár száz lakosa volt a településnek. Az iskoláskorúak rendszeres oktatása az „oskolamester” lakásán történt. Abban az időben a fiúk oktatására sokkal nagyobb gondot fordítottak, mint a lányokéra. Amíg a fiúk az írás és olvasás megtanulásán túl mennyiségtant és latin nyelvet is tanulhattak, addig a lányoknak az írás és olvasás alapjait, és a háztartás praktikus ismereteit tanították. A hajdúk letelepítése után, a lakosság fokozott gyarapodása állandó iskolaház építését tette szükségessé. Az első református fiúiskolát a XVIII. század közepén az akkori templom közvetlen közelébe építették. A fennmaradt feljegyzések szerint jelentős iskolaépület lehetett, mert a negyvenméternyi hosszúságú téglaépületben négy osztályterem, tanítói lakás és szertárhelyiség kapott helyet. Ez az iskola egyik partikulája volt a Debreceni Kollégiumnak, az iskolamesterek is onnan érkeztek. A rektori feladatokat általában a mindenkori prédikátor látta el, aki egyben a latin nyelvet és a felsőbb osztályokat tanította. Az iskolát kezdetektől fogva az iskolaszék testülete irányította. Az elnöki tisztséget a mindenkori prédikátor töltötte be, tagjai pedig a város megbecsült polgárai közül kerültek ki. Ez a grémium vitatta meg az iskola dolgait, és hozta meg az iskola fenntartásával kapcsolatos legfontosabb döntéseket. A református elemi iskola életében jelentős fordulatot hozott a millennium időszaka, amikor a leromlott állagú fiúiskola helyett a régi templom helyére, köveinek felhasználásával jól felszerelt hat-hat tantermes fiú- és leányiskolát építettek. Az iskola felépítésének és működtetésének anyagi hátterét a református egyházközség és a város Közbirtokossági Testülete közösen teremtette elő. Az impozáns iskolaépületet új iskolabútorokkal és korszerű szemléltetőeszközökkel szerelték fel. A református iskolát 1948. július 1-vel államosították. A rendszerváltozás után az egyház visszaigényelhette volna korábbi iskolaépületét, de helyette inkább a pénzbeli járadékot választotta, mert az anyagiak fontosabbnak bizonyultak a második világháborúban kiégett templom helyreállításához és az egyházközség fenntartásához. 2009-ben a Református Egyház vissza igényelte az épületet és Általános iskolát alapított. Óvoda a régi "Kecskés" óvoda helyén található ami a református iskolához tartozik.
 
== Szobrok ==
*Testvérvárosi kapcsolat emlékoszlop
*Múzsaszobor
*Pély Nagy Gábor síremlékköve
*Földi Obeliszk
*Trianoni emlékpark (Klapka utca - Dobó utca)
[[Fájl:Hhtrianon.jpg|300px|thumb|right|]]
*Trianoni emlékmű
*Bocskai István lovasszobor
[[Fájl:Bocskailovashhadhaz.png|300px|thumb|right|]]
 
== Hajdúhadház és Téglás egyesülése, szétválása ==
 
== Nevezetességei ==
* [[Földi János (orvos)|Földi János]] KÖNYVTÁR, EMLÉKHÁZ, HAJDÚHADHÁZI GALÉRIAEmlékkiállítás
* Liget
* Református Templom
* Városháza
* [[Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek listája|Védett természeti értékei]]: az Emlék[[tölgy]] és a
Nagy [[nyárfa]].
 
== Kiállítások ==
* [[Földi János (orvos)|Földi János]] KÖNYVTÁR, EMLÉKHÁZ, HAJDÚHADHÁZI GALÉRIA
A városban szintén a századfordulón úri kaszinó működött, lebontását követően új tiszti kaszinót építettek helyébe, melyben később a város híres szülöttének Dr. Földi Jánosnak az emlékháza volt található. Az emlékház helyén 2005-ben készült el a Földi János Könyvtár, Emlékház, Hajdúhadházi Galéria, melyben a hajdúhadházi helytörténeti kiállítás (ahol a város híres szülötteinek, É. Kiss Sándornak, valamint. dr. Nagy Sándornak az életműanyagai tekinthetők meg), és Dr. Földi János életművét bemutató kiállítási anyag, valamint a könyvtár és a hortobágyi alkotótábor művészeinek kiállítási anyaga látható.
 
*ÉGERHÁZI IMRE ALKOTÓHÁZ
A Földi János u. 23. sz. alatti helyen található Égerházi Imrének, a város szülöttének, és díszpolgárának az alkotóháza. Égerházi Imre (1925 – 2001) Hajdúhadházon született, a XVI. századi freskófestő, Egerházi Képíró János kései leszármazottaként. Képzőművészeti szabadiskolában tanult Debrecenben, mestere Menyhárt József festőművész volt. 1962-től több mint 100 egyéni és 400 csoportos kiállításon vett részt, az Egyesült Államoktól egész Európán és Magyarországon át Japánig. 1964-ben alapító tagja volt a Hajdúböszörményi Nemzetközi Művésztelepnek, ahol 30 éven át dolgozott. A hetvenes évek elejétől 20 évig vett részt és 10 évig irányította az Üzemi Tárlatokat. 1982-től újraszervezte és haláláig vezette a Hortobágyi Alkotótábort. A határon túli magyar művészek legkiemelkedőbb magyarországi patrónusaként tartják számon a 60-as évek végétől 2001-ig. A kilencvenes években a franciaországi St. Michel-i művésztelep tiszteletbeli elnökévé választották.
Élete végéig töretlen lendülettel dolgozott, kezdetben hivatalnoki állása mellett, otthoni műtermében és a hazai, illetve külföldi művésztelepeken. A nyolcvanas évek közepén szülővárosától alkotóházat kapott, ahol nyugodt körülmények között tökéletesíthette tovább nemzetközi szinten is egyre jobban elismert, teljesen egyéni, csak rá jellemző festészeti stílusát. Az alkotóház Hajdúhadházon ma emlékház, ahová feltétlen érdemes betérni, és az általa összeállított életművi kiállítását megtekinteni. Égerházi Imre nem csak saját művészeti boldogulását menedzselte sikeresen, hanem sokat tett művészközösségekért, kollégákért is. Ezért tisztelték és szerették az átlagosnál jobban.
Képei megtalálhatók a hazai és nemzetközi múzeumokban, közintézményekben és gyűjtőknél.
 
*EGYHÁZ -ISKOLA ÉS HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS
A műemléktemplom emeleti termében, valamint két újjáépített karzatán egyház-, iskola- és helytörténeti állandó kiállítás várja a látogatókat. Hatvan tárlónyi anyaga elsősorban a Hajdúhadházhoz kötődő tárgyi és írásos emlékeket mutatja be.
Belépve a templom főbejáratán balra a régi templom 1654-ből származó kőtábláját, makettjét és képi ábrázolásait láthatjuk. Az északi torony bejárata mögött a XIX. századra emlékeztető néprajzi enteriőr fogadja a látogatót. A csigalépcsőn felfelé haladva, a lépcsőház falán eredeti egy- és kéttornyú templomterv-variációkat láthatunk. Az emeleti terem elsősorban helytörténeti anyagot mutat be. Innen ajtó nyílik a karzatra, és elénk tárul a főhajó impozáns belső tere. A karzat padsoraiban helyet foglalva videofelvételről megtekinthetjük városunk rövid történetét, vagy diasorozatokat láthatunk az egyházközség életéből.
A karzat jobb oldali részén a templom egykori lelkipásztorainak személyes tárgyai, fotói láthatók. Az egyháztörténeti gyűjtemény tárlóiban a XVII. századtól a XX. század közepéig egyházi könyvek, bibliák, énekes- és imakönyvek, régi egyházi kiadványok mellett helyet kaptak a templomra vonatkozó írásos- és tárgyi emlékek, a keresztelés, a konfirmáció, a házasságkötés és a gyászszertartás, valamint az egyházhoz kapcsolódó cserkészmozgalom dokumentumai, valamint Nagy József lelkész-vallástanár művészi kidolgozású plakettjei is.
A bal oldali karzaton iskolatörténeti kiállítás tekinthető meg. A neves hajdúhadházi pedagógusok kiállított emlékei mellett a tárgyak és dokumentumok elsősorban az egykori református elemi iskola és a polgári iskola életét idézik. A tárlókban palatáblák, palavessző, míves kalamárisok, irkák, tankönyvek, iskolaszerek és bizonyítványok sorakoznak. A természettani szertárszekrényben korabeli földrajzi, biológiai és fizikai szemléltetőeszközök sorakoznak. Végül néhány tárlóban helyi óvodatörténeti anyagot és az ország első gyermekvárosának tárgyi emlékeit tekintheti meg az érdeklődő.
A kiállítás munkaidőben az 52/583 106-os telefonon történő előzetes egyeztetés után látogatható.
 
*NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
A Városháza épületében egy szépen berendezett néprajzi állandó kiállítás vonja magára az érdeklődők figyelmét. Az előtérben Erdei Imréné Bódán Katalin textilgyűjteménye, valamint a helyi kézimunkaszakkör munkái láthatók. Innen lépcső vezet le a picébe. Az egyik pincerészben a szántás-vetés-aratás régi eszközei után az állattartás, a terményes- és éléskamra, valamint az egykori lakótér jellegzetes tárgyaival ismerkedhet a látogató. A másik pincerész a kismesterségek bemutatóhelye. A kerékgyártó- és kádárműhely szerszámai, a cipész- és csizmadiamesterség eszközei mellett helyet kaptak itt a kenderfeldolgozás, a fonás, a szövés, a káposzta-feldolgozás és a kenyérsütés tárgyi emlékei is.
A tárlat kedden 9-12 óráig, csütörtökön 15-18 óráig tart nyitva, de munkaidőben az 52/384-559-es telefonon történő előzetes bejelentéssel más időpontban is látogatható.
 
== Turisztikai események ==
* Szüreti felvonulás (Szeptember)
[[Fájl:Hhszureti.jpg|300px|thumb|right|]]
* Káposztás napok (Október)
[[Fájl:Kaposztashh.jpg|300px|thumb|right|]]
 
== Testvérvárosa ==
== Források ==
{{források}}
*Hadházy Jenő: Hajdúhadház egykor és ma (Kiadja: a hajdúhadházi Önkormányzati Hivatal egyetértésével az Élmény '94. Bt., Hajdúhadház/ készült a Start Vállalat Nyírségi Nyomda üzemében 2005-ben)
*Hajdúhadház Város Weboldala http://www.hajduhadhaz.hu/
*Református Általános Iskola Weboldala http://www.iskola.reformatus-hadhaz.hu
*Hadházy Jenő: Hajdúhadház egykor és ma (Kiadja: a hajdúhadházi Önkormányzati Hivatal egyetértésével az Élmény '94. Bt., Hajdúhadház/ készült a Start Vállalat Nyírségi Nyomda üzemében 2005-ben)
 
== További információk ==