„Magyarországi népszavazások” változatai közötti eltérés

→‎Tiltott tárgyak: kiegészítés a népszavazás tiltott témáihoz
(Szakaszcím a helyi népszavazásokhoz)
(→‎Tiltott tárgyak: kiegészítés a népszavazás tiltott témáihoz)
A köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelés alapján népszavazást rendelhet el. Népszavazást döntéshozatal vagy véleménynyilvánítás céljából lehet tartani. A véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést, de mindenképpen befolyásolja döntése tartalmát a választópolgárok azonosuló vagy elutasító véleménye. Kivételt képez az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősítésére elrendelt népszavazás, amely értelemszerűen ügydöntő. Ilyen esetben a törvény aláírásának feltétele, hogy a népszavazás megerősítse. Fakultatív népszavazás esetén az Országgyűlésnek 30 napon belül kell döntenie, hogy helyt ad-e a kezdeményezésnek. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatában fel kell tüntetni a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító jellegét, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezni kell a népszavazás költségvetéséről. Az alkotmány alapján országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
 
====Tiltott tárgyaktémák====
A Deák-féle 1867-es kiegyezéskor Magyarország függetlensége csak részlegesen valósult meg, a legfontosabbak: a külügy, a pénzügy és a hadügy nem került magyar döntési hatáskörbe.
A [[költségvetés]]sel, az [[adó]]kkal, illetékekkel, [[vám]]okkal kapcsolatos kérdések, a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések. Ezeken kívül nem bocsátható népszavazásra az Országgyűlés feloszlása, a kormányprogram, a népszavazás alkotmányos rendelkezései, a hadiállapot kinyilvánítása, a rendkívüli jogrend bevezetése, a fegyveres erők alkalmazása, a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása, a közkegyelem gyakorlása.
Jelenlegi Alkotmányunk ugyanezeket a jogokat vonja meg a néptől.
ANem bocsátható népszavazásra: a [[költségvetés]]sel, az [[adó]]kkal, illetékekkel, [[vám]]okkal kapcsolatos kérdések, a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdések. Ezeken kívül nem bocsátható népszavazásra az Országgyűlés feloszlása, a kormányprogram, a népszavazás alkotmányos rendelkezései, a hadiállapot kinyilvánítása, a rendkívüli jogrend bevezetése, a fegyveres erők alkalmazása, a helyi önkormányzati képviselő-testületek feloszlatása, a közkegyelem gyakorlása.
Az 1949-es Alkotmány szerint a képviselők visszahívhatók voltak (az elv a lényeg, nem az, hogy élt-e vele a választó).
(Demokrácia: görög szó, jelentése eredetileg népuralom volt, ma...)
 
====Folyamata, az OVB szerepe====
Névtelen felhasználó