„Józsa Béla” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
4. sor:
[[Székelyek|Székely]] földműves családból ered, [[Székelyudvarhely]]en elvégzi a kő- és agyagipari iskolát (1916), két évet tölt az [[első világháború]] frontján, az 1919-es [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Magyar Tanácsköztársaság]]ban vöröskatona; hadifogság után [[Kolozsvár]]on az épületasztalos szakmát tanulja ki, munkakeresés közben [[Galați|Galac]]on ismerkedik meg a kikötőmunkások szakszervezetével, s a [[kolozsvár]]i famunkások szakszervezetében válik [[marxizmus|marxistává]], egyben a proletárkultúra propagandistájává. 1928-tól a [[Munkássegély]] titkára, népkonyhát, sztrájktanyát szervez, ingyenes orvosi rendelőket és napközi otthonokat állít fel a külvárosokban. Művészi hajlamainak megfelelően ''szociofotó''-felvételeiből kiállításokat rendez (1928–30), egyben az [[1920-as évek]] agitációs költészetének hatására megverseli munkástársainak életét és harcát. [[1932]] tavaszától az őszi betiltásig a [[Szolidaritás (folyóirat)|Szolidaritás]] c. folyóirat szerkesztője; ebben az évben részt vesz a [[Nemzetközi Munkássegély]] [[berlin]]i kongresszusán.
 
A [[Gyár és Ucca]] munkatársa, majd sógorával, [[Nagy István (író)|Nagy István]] munkásíróval közösen ''[[Írjatok]]'' címmel illegális irodalmi folyóiratot ad ki. 1935-től a [[marosvásárhely]]i [[Új Szó (1935-1936)|Új Szó]] publicistája, majd a lap betiltása után a [[Brassói Lapok (napilap)|Brassói Lapok]], a szociáldemokrata [[Előre (hetilap, 1934–1939)|Előre]], a [[BányavidékNagybánya (hetilap)|Bányavidék]], a [[nagyvárad]]i [[Friss Újság]] s az [[Erdélyi Magyar Szó]] hasábjain szolgálja harcos írásaival a [[KRP]] politikáját. A [[Vásárhelyi Találkozó]]n a munkásegységfrontot képviseli, részt vesz a [[Munkás Athenaeum]] s a [[Forradalmi Írók Csoportja]] művelődési tevékenységében, kezdeményezéseire [[Petőfi Sándor]] emlékezete a demokratikus megmozdulások jelképévé válik. Antifasiszta harcát a [[bécs]]i diktátum után a [[budapest]]i [[Népszava]], [[Magyar Nemzet]], [[Független Magyarország]] és [[Szabad Szó]] hasábjain folytatja, munkások és parasztok összefogását hirdetve nemzetiségi különbség nélkül.
 
A szovjetellenes háború kitörése után két éven át mint a [[KRP]], ill. [[Békepárt]] szervezője illegálisan irányítja az [[Észak-Erdély|észak-erdélyi]] háborúellenes mozgalmakat, a [[48-as Erdély]] írói csoportosulásának névtelen vezetője, a népi írók határozott [[antifasizmus|antifasiszta]] magatartását sürgeti, az olasz fasizmus összeomlása után „Egy névtelen magyar munkás” aláírással levelekben fordul az erdélyi magyar közélet vezetőihez, és a Hitler-Németországgal való szakítást követeli; új Vásárhelyi Találkozót készít elő. 1943 novemberében a [[Horthy Miklós|Horthy]]-rendszer [[katona]]i hatóságai letartóztatták és halálra kínozták. Vértanúsága hírére a kommunisták vezette [[Békepárt]] [[Budapest]]en háborúellenes kiáltványt bocsátott ki.