„Advanced Micro Devices” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Sola86 (vitalap | szerkesztései)
Sola86 (vitalap | szerkesztései)
143. sor:
 
Ismételten Athlon de már 64 biten! Az AMD 2003-ban megjelenítette a K8 processzor architectúrát amely a K7 komoly továbbfejlesztése, a következő figyelemreméltó újdonságokkal: az utasításkészlet kiterjesztése az x86-64 64 bites utasításkészletre ([[AMD64]]), egy processzorra integrált memóriavezérlő, és egy igen nagy teljesítményű pont-pont összeköttetésű multiprocesszor-képes busz megvalósítása, amit [[HyperTransport]]nak hívnak. A K8-at kezdetben 130nm gyártástechnológiával (akárcsak elődjét a K7-et) szerverek és munkaállomásokban láthattuk először Socket 940 -es foglalattal: Opteron és Athlon 64 FX néven.
Pár hónappal később megjelentek az asztali számítógépekbe szánt példányok is Socket 754 -es foglalattal Athlon 64 néven. Az x86 64 bitesre való kibővítése fontos volt az AMD számára, mert ez egy komoly próbálkozás volt a részéről, hogy az x86 szabvány irányítását kiragadja az Intel kezéből. Az AMD-nek ez a lépése igen jól lett időzítve ahhoz, hogy kihasználjon egy rést az Intel termékskálájában illetve útitervében (nevén nevezve, hiányzott egy Pentium-kompatibilis CPU, ami elindíthatja az úgyis elkerülhetetlen migrációt a 64 bit irányába). Az AMD-szabványhoz igazodott a Microsoft, a Linux és még a Sun Microsystems is. Ez az Intelt arra kényszerítette, hogy visszafejtsék az AMD specifikációját, és elkészítsék a saját klónozott változatukat ([[EM64T]] néven). A nagyobb (Socket 940-es) processzorok integrált memóriavezérlői kétcsatornás memóriatámogatással rendelkeztek, míg az asztali számítógépekbe szánt (socket 754-es) megoldásokban egycsatornás memória támogatásra csonkították az AMD mérnökei. Ez később sok vita tárgya volt, a felhasználók körében hiszen hiába az integrált memóriavezérlő ha az ezzel párhuzamosan futó Pentium processzorok kétcsatornás támogatással érkeztek és rendre maguk mögé utasították az Athlon 64-et memória írás/olvasás sebességben. A csonkításoknak ezzel még nem volt vége hiszen a szervereke szánt Opteron processzorok rendelkeztek csak több pont-pont összeköttetésű multiprocesszor-képes busszal, HyperTransport-al. Ebből adódóan sajnos több processzoros asztali gépet sajnos nem lehetett építeni sem Athlon FX sem Athlon 64-el. A K8 sem tudott lépést tartani az Intel Netburst architectúrájú processzorainak névleges sebességével ezért továbbvitték az Athlon XP -nél megszokott számozást. Nem meglepő módon hasonló névvel illették az AMD asztali szegmensbe szánt processzorait mint a konkurenciáét. A legkisebb Athlon 64 2800+ néven és 1800Mhz -n üzemelt.
Az AMD mérnökei mégis majdnem tiszavirág életűvé tették a Socket 754 -et, hiszen 2004 nyrán kevesebb mint egy éven beblül megjelentették a legújabb K8 architectúrára épülő processzort a Socket 939 -et. A kisebb Socket 754 -hez képest kétcsatornás memóriavezérlőt tartalmazott és némileg megnövelték a HyperTransport órajelét is 800mhz-ról 1000mhz-re. Az AMD fokozatosan áttért a 90nm gyártástechnológiára ezzel olcsóbbá tudta tenni a Socket 939 árát és jóval többet is tudott gyártani belőle mint elődjéből. A Socket 939 már egy időt állóbb megoldásnak született ezért a felhasználók körében is népszerűbb lett hiszen olcsóbban vehettek FX szintű processzorokat(kétcsatornás memória vezérlővel). A Socket 939 és a Socket 940 ugyan csak 1 lábbal tér elegymástól fizikailag teljesen máshogy helyezkedtek el azok így nem voltak kompatíbilisak egymással.
 
A K8 jellemzője még a ''Direct Connect Architecture'' nevű I/O architektúra.