„Az olvasás neuroanatómiája” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
69. sor:
==Lexikális feldolgozás neurológiai korrelátumai==
 
A lexikális feldolgozás neurális jelzőivel kapcsolatban kisebb az egyetértés a szakirodalomban. Általában a gyakoriságot és a lexikális hatásokat (nagyobb az aktiváció valódi szavaknál, mint nem valódi szavaknál) véli a lexikális feldolgozás jeleinek. Érdekes módon képalkotó eljárásokkal még kevesen vizsgálták csak a [[szógyakoriság]] hatását. Az irodalom szerint jobban aktiválódik a kis gyakoriságú szavaknál a bal temporális régió (BA 22 közelében) és a szupplementer motoros área (BA 6) felgyorsított nevezési helyzetben (Fiez és munkatársai, 1999). Szintén jobban aktiválódik a bal inferior frontális gyrus (BA 44/45) és számos szubkortikális struktúra lexikális döntéskor (Fiebach, Friederici, Muller & von Cramon, 2002).
Más kutatásokban a lexikalitás hatást (nagyobb aktiváció valódi szavak esetében, mint nem valódi szavak esetében) a lexikális feldolgozás jelének tekintik. Elképzelhető, hogy a valódi szavakra kapott nagyobb aktiváció a valóban a nyelvi információhoz való hozzáférést jelzi, ami lehet ortografikus, fonlógiai vagy szemantikai (Fiez és mtsai., 1999). Sajnos nincs egyetértés abban, hogy melyek azok a területek, amelyek aktiválódnak szavak esetében. Lexikális döntési vizsgálatok különféle területeket azonosítottak: anguláris gyrus (BA 39), bal dorzális prefrontális kéreg (BA 32/24), bal posterior cinguláris gyrus, precuneus ( BA 23/29-31/7) és a bal poszterior középső temporális és inferior temporális gyrusok (BA 21/37). Nehezíti a helyzetet, hogy gyors megnevezési helyzetben viszonylag nehéz találni olyan területet, ami aktívabb valódi szavak, mint nem valódi szavak esetében. Ischebeck és munkatársai (2004) a módszertanilag érzékenyebb eseményhez kötött paradigmát használták és azt találták, hogy jobban aktiválódik valódi szavak esetében a bal és jobb oldali temporo-parietális áreák (BA 39/40), a középső/inferior temporális gyrus középső része (BA 21/21) és a posterior cinguláris gyrus (BA 31).
 
A különféle kutatások eltérő eredményei ellenére úgy tűnik mégis van két két régió, ami konzisztensen a lexikális feldolgozáshoz kötheti: az bal anguláris gyrus (BA 39) és a bal középső-temporális gyrus (BA 21). A bal középső-temporális gyrus sokáig a nyelvi feldolgozásával azonosították (Fiebach és mtsai., 2002); mások a lexikai-szemantikai reprezentációt és feldolgozást (Pugh és mtsai., 1996) és a fonológiai szó létrejöttét (Cohen és mtsai., 2000) is ennek a területnek az aktivációjával azonosították. A bal anguláris gyrus valószínűleg ugyancsak szerepet játszik a modalitásfüggetlen szemantikus feldolgozásban (Binder és mtsai., 2003).
 
==Hivatkozások==