„Holics” változatai közötti eltérés

40 bájt hozzáadva ,  10 évvel ezelőtt
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
36. sor:
 
== Története ==
Már a [[tatárjárás]] előtt vízivár állt itt, ekkor ''Fejéregyház'' volt a neve. A település a [[11. század]]ban a vár körül alakult ki. Első említése [[1205]]-ben ''Wywar'' néven történik. [[1228]]-ban [[II. András magyar király|II. András]] király határállomást létesített itt. Új vára a [[Morva (folyó)|Morva]] partján a [[sasvár]]i határispánság váraként épült [[1256]] előtt [[Sasvár]] helyett. Kezdetben királyi birtok volt, de még [[1299]] előtt [[Csák Máté (trencséni tartományúr)|Csák Máté]] szerezte meg. [[1314]]-ben Luxemburgi János cseh király ostromolta a Csák Máté kezén levő várat, de a csehek csak ennek halála után [[1321]]-ben tudták elfoglalni. [[1332]]-ben békekötéssel került vissza [[Magyarország]]hoz. A település a [[14. század]] folyamán fontos határmenti kereskedelmi központtá fejlődött. [[1389]]-ben [[Zsigmond magyar király|Luxemburgi Zsigmond]] a [[Stiborici Stibor|Stíbor]] családnak adta. A vár uradalma ekkor már eléggé kiterjedt volt, északon a cseh határig, keleten [[Szenice|Szenicéig]], nyugaton a Morva folyóig ért. A várat [[16. század]]ban várkastéllyá építették át. A [[17. század|17]]. – [[18. század]]ban a [[Czobor]] és a Bakics családok birtoka volt. [[1736]]-ban a [[Habsburg-család|Habsburgok]]é lett, akik [[1749]] és [[1754]] között a várat kétemeletes nyaralónak építették ki, külső várárkát feltöltötték, ekkor kapta meg a település városi jogait. [[1746]]-ban [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc császár]] [[majolika]]gyárat alapított itt, melynek termékei híresek voltak.
 
Vályi András szerint ''"HOLICS. Mezõ Város Nyitra Várm. földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, és evangelikusok, ’s számos zsidók, fekszik Pozsonyhoz négy méntföldnyire. Nevezetesíti e’ Várost, a’ pompás Királyi Vár, melly kõ fallal, és sántzokkal vagyon körûl vétettetve, ’s az egész Városnak nagy díszt, és ékességet szolgáltat; híresítik egyszers’smind az egész Hazában esméretes holicsi fejér, és virágos asztali edények, mellyeknek készítõ mûhelyét Ferentz Tsászár 1746ban állíttattá fel, és azolta, mindenkor nagyobb tökélletességre emelkedik, ’s híresedik is. A’ Királyi kátsáknak vadászattyai is emlékezetet érdemlenek, mellyek itten leg inkább õsszel tartatnak, az ide való négy szegeletû tóban, nem puskával szokták vadászni a’ vad kátsákat, hanem mesterséges tõrös hállóval, mellyet a’ melly kátsák észre vesznek, és magokat repûlésekkel a’ veszedelembõl ki szabadítani akárják, éppen akkor fogattatnak meg; és így a’ vadászat mind mulatságosabb, mind pedig hasznosabb, mert puska por nélkül történik, és egyszerre igen nagy számmal akadnak a’ hálóba; a’ Tsászári ménes is különösen nevezetes, melly Koptsánhoz nem meszsze vagyon. Határja jó, fája tûzre, és épûletre van, dohányt is sokat termesztenek lakosai, és szép jövedelmek van belõle, azon kivül keresetre jó módgyok, réttyei jók, legelõje elég, piatza, malma helyben."'' <ref>{{Vályi}}</ref>