Wikipédia

„Gyálarét” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Története: hivatkozás refbe
Infobox javítás
1. sor:
{{coor title d|46.2054|N|20.1087|E|type:city(1000)}}
{{Városrész infobox
| név = Gyálarét
6 ⟶ 5 sor:
| városhoz csatolás éve = [[1973]]
| távolság a központtól = 6
| térkép = MagyarországSzeged
| szélességi fok = 46.2054
| hosszúsági fok = 20.1087
| weboldal =
}}
'''Gyálarét''' (korábban ''Gyála'', [[szerb nyelv|szerbül:]] ''Đala'') [[Szeged]] [[Délikert]] nevű városrészének egyik települése, a városközponttól 6 km-re délre található. Ez az ország legmelegebb tája. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma. Itt található [[Magyarország]] legmélyebb pontja is.
 
== Története ==
Kép[[Fájl:Lúdvári_Vénusz.jpg|bélyegkép|balra|120px|Az 1970-es években [[Trogmayer Ottó,]] régész talált itt egy híressé vált újkőkori szobrocskát, melynek neve a Lúdvári Vénusz lett.]]▼
A mai Gyálarét területén már a [[kőkor]]ban is éltek emberek. Az [[1960]]-as (más források szerint az [[1970]]-es) években a szegedi [[Móra Ferenc Múzeum]] munkatársai ásatásokat folytattak [[Lúdvár]]on, ahol egy 7700-7800 éves település nyomaira bukkantak.<ref>A tudomány mai állása szerint a magyarországi s ezzel a Kárpát-medencei újkőkor (neolitikum) kezdetét, a korai újkőkort az Alföldön a Körös (Criš)-[[Starčevo kultúra]] megjelenése képviseli. C-14 dátuma az egyik korai telephely, ''Gyálarét-Szilágyi'' major mintája alapján 7090 ± 80 BP. A korszak korai, „népi” alapja a helyi mezolitikus előnép és a Körös-Starčevo kultúra népessége. Az újonnan kialakult egység kb. 500 évig létezhetett. Magyarország a XX. sz-ban. [{{MEK|02100/02185/html/1320.html}} Ősrégészet]</ref> A Körös-kultúra legkorábbi leletei Gyálaréten kerültek elő. Ezek Kr. e. 5140-ből valók.<ref>[{{MEK|02100/02187/02187.pdf}} Péter László, Röszke földje és népe. Szeged 1996. 20. o.]</ref> Többek között előkerült egy 4&nbsp;cm-es [[termékenység-szobor]] is, mely a kutatóktól a [[Lúdvári Vénusz]]<ref>Trogmayer Ottó, Élet és Tudomány, 1977. november 18., 1471-1472 o.</ref> nevet kapta. Jelenleg a hódmezővásárhelyi [[Tornyai János Múzeum]]ban látható.▼
 
▲A mai Gyálarét területén már a [[kőkor]]ban is éltek emberek. Az [[1960]]-as (más források szerint az [[1970]]-es) években a szegedi [[Móra Ferenc Múzeum]] munkatársai ásatásokat folytattak [[Lúdvár]]on, ahol egy 7700-7800 éves település nyomaira bukkantak.<ref>A tudomány mai állása szerint a magyarországi s ezzel a Kárpát-medencei újkőkor ([[neolitikum]]) kezdetét, a korai újkőkort az Alföldön a Körös (Criš)-[[Starčevo kultúra]] megjelenése képviseli. C-14 dátuma az egyik korai telephely, ''Gyálarét-Szilágyi'' major mintája alapján 7090 ± 80 BP. A korszak korai, „népi” alapja a helyi mezolitikus előnép és a Körös-Starčevo kultúra népessége. Az újonnan kialakult egység kb. 500 évig létezhetett. Magyarország a XX. sz-ban. [{{MEK|02100/02185/html/1320.html}} Ősrégészet]</ref> A Körös-kultúra legkorábbi leletei Gyálaréten kerültek elő. Ezek Kr. e. 5140-ből valók.<ref>[{{MEK|02100/02187/02187.pdf}} Péter László, Röszke földje és népe. Szeged 1996. 20. o.]</ref> Többek között előkerült egy 4&nbsp;cm-es [[termékenység-szobor]] is, mely a kutatóktól a [[Lúdvári Vénusz]]<ref>[[Trogmayer Ottó]], ''Élet és Tudomány'', 1977. november 18., 1471-1472 o.</ref> nevet kapta. Jelenleg a hódmezővásárhelyi [[Tornyai János Múzeum]]ban látható.
[[Fájl:Gyálarét az I. katonai felmérésen.jpg|bélyegkép|jobbra|230px|Gyálarét ábrázolása az I. katonai felmérés (1770) térképén, ''Insul Siladg'' ([[Szilágyi-sziget]]) néven]]▼
A Gyála nevű település első említése 1411-ből való. A XVI. században elpusztult, de [[1647]]-től ismét lakott. A török uralom alóli felszabadulás (1716-18) után kincstári birtok lett. Lakossága főleg szerbekből állt.▼
 
▲[[Fájl:Gyálarét az I. katonai felmérésen.jpg|bélyegkép|jobbra|230px250px|Gyálarét ábrázolása az I. katonai felmérés (1770) térképén, ''Insul Siladg'' ([[Szilágyi-sziget]]) néven]]
{{idézet|"A tanyák népének emlékezetében még élt a sikeres [[gyálaréti csata]] (1849. március 26.), amikor a magyarok a szerbekkel szemben kétórai heves harc után rengeteg fegyvert, társzekeret koboztak el és 30 foglyot is ejtettek. A magyar csapatokat Igmándy Sándor<ref>1848-49. honvédezredes, előbb cs. kir. főhadnagy volt; a szabadságharc után pedig somogymegyei főszámvevő. Meghalt 1877. július 13. Kaposvárt (Somogym.)</ref> alezredes vezette."<ref>[{{MEK|02100/02187/02187.pdf}} Péter László, Röszke földje és népe. Szeged 1996. 152. o.]</ref>}}▼
 
▲A Gyála nevű település első említése 1411-ből való. A XVI[[16. századbanszázad]]ban elpusztult, de [[1647]]-től ismét lakott. A török uralom alóli felszabadulás (1716-18) után kincstári birtok lett. Lakossága főleg szerbekből állt.
 
▲{{idézetidézet2|"A tanyák népének emlékezetében még élt a sikeres [[gyálaréti csata]] (1849. március 26.), amikor a magyarok a szerbekkel szemben kétórai heves harc után rengeteg fegyvert, társzekeret koboztak el és 30 foglyot is ejtettek. A magyar csapatokat Igmándy Sándor<ref>1848-49. honvédezredes, előbb cs. kir. főhadnagy volt; a szabadságharc után pedig somogymegyei főszámvevő. Meghalt 1877. július 13. Kaposvárt (Somogym.)</ref> alezredes vezette."<ref>[{{MEK|02100/02187/02187.pdf}} Péter László,: ''Röszke földje és népe.'' (Szeged, 1996.) 152. o.]<ref>[{{MEK|02100/02187/02187.pdf}}}}</ref>}}
 
Az [[1885]]-ben, a [[folyószabályozás]] során, átvágták a [[Tisza|Tiszát]], ami elszakította Gyálát a rétjétől (a mai Gyálarét területétől). A [[trianoni békeszerződés]] alapján a [[Tisza]] ezen a szakaszon országhatár lett, így Gyála belterülete [[Szerbia|Szerbiához]], a Tiszán inneni Nagyrét nevű határrésze (Fehérpart, Szilágy, Lúdvár) pedig [[Magyarország]]hoz került.
 
{{idézetidézet2|"Szeged városától délre telekkönyvileg régebben a jugoszláviai Gyálához tartozó, a Tisza keleti új és nyugati holt ága között elterülő rétségnek Gyálai rét a. neve, amely a szőregi kincstári uradalom megszűntével a Wiener-Bankverein, majd a gróf Szapáry család, utána Récsei Ede és Lichtenegger Gyula szegedi mérnök birtokába került. A század elején elárverezték. Szerette volna a Város megvásárolni és kisbérletekre osztani, de nagybirtokosok előzik meg. Több major: Fehérpart, Szilágy, Ludvár épült rajta. - írja |Bálint Sándor,: ''A szegedi nagytáj helységei c. művében.''}}
 
Ezt később földosztással felparcellázták, majd a Szilágyi-major helyén, szegedi és környékbeli szegényparasztok és munkások új települést kezdtek építeni. Az új [[község]] 1923-ban alakult Gyála néven, majd nevét 1946-ban Gyálarétre változtatták.<ref>[http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_history_goa?s=20315 Helységnévtár 2006, a KSH portálján]</ref>
26 ⟶ 31 sor:
1923 és 1945 között [[Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye]], majd 1945 és 1950 között [[Csanád vármegye]] Torontáli [[járás]]ához tartozott. Az [[1950-es megyerendezés]] során [[Csongrád megye|Csongrád megyéhez]] került, ahol a Szegedi járásba osztották be.
 
[[1972]]. július 16-án [[Röszke|Röszkével]] együtt határőrközséggé avatták.<ref>(Délmagyarország, 1972. július 18., 3. o.)</ref>
 
Gyálarétet – több más községgel együtt – 1973-ban [[Szeged]]hez csatolták, ezzel önállósága megszűnt.
82 ⟶ 87 sor:
 
== Az első gyümölcsösök ==
[[Péter László]] szegedkutató fentebb hivatkozott Röszkéről szóló művében említi az első gyümölcstelepítéseket.
 
{{idézetidézet2|Az [[1920-as évek]] első felében több fiatal gazdálkodó telepített szőlőtől különálló gyümölcsöst.
Az indítást - a gyümölcs szegedi értékesítési lehetőségén kívül - minden bizonnyal az alsótanyai, feketeszéli gazdasági egyesületekben rendezett előadások adták. Ezeken [[Kogutowicz Károly]] egyetemi tanár és munkatársai terjesztették a korszerű szőlészeti, kertészeti ismereteket. Bende Pál példáját említem: „1924-ben telepítöttem egy kataszteri hold gyümölcsöst a Gyálai-rétön. Több fajtát: fontosalmát, véralmát, jonatánt, körtét, szilvát. A csemetéket Újszögedön vöttem, abban az évben száz csemetét. Magam metszöttem mindet, a család segítött, de csak a gallyat összetakarítani /…/ A permetözés az időjárástól függött. Mikó száraz idő vót, sűrűbben köllött permetözni, erősebb a molyrajzás. Mikó esős idő vót, /…/ akkó húsz napra permetöztem. Kitöttem a lámpát este, mikó mögjelöntek a molyok, ott keringtek a lámpás körű, mán tudtam, hogy hónap permetözni köll.” 1936-ban az almafák közé őszibarack-csemetéket telepített. „Negyvenkettőben gyütt a vizesség,
Az indítást - a gyümölcs szegedi értékesítési lehetőségén kívül - minden bizonnyal az
akkó vót ötszáz őszibarackfám termőképességben. Lött volna másfél vagyon őszibarackom, és lött néhány kiló. Az összes fa kipusztút, a vizesség mögölte.” Az almafákat úgy mentette meg, hogy a fatörzsek körül kiásta, kihányta a földet, és a helyére friss istállótrágyát terített. Kocsiszámra hordatta a trágyát az almafák koronája alá, s ezután fordultak termőre. Az őszibarack-termesztést sem adta föl. Maga hozott nemes vesszőt Szatymazról, szemzett és csemetéket nevelt. Bende Páltól és több más röszkei gyümölcstermelőtől szívesen vásároltak a szegedi nagykereskedők.
alsótanyai, feketeszéli gazdasági egyesületekben rendezett előadások adták. Ezeken
Kogutowicz Károly egyetemi tanár és munkatársai terjesztették a korszerű szőlészeti,
kertészeti ismereteket. Bende Pál példáját említem: „1924-ben telepítöttem egy kataszteri hold
gyümölcsöst a Gyálai-rétön. Több fajtát: fontosalmát, véralmát, jonatánt, körtét, szilvát. A
csemetéket Újszögedön vöttem, abban az évben száz csemetét. Magam metszöttem mindet, a
család segítött, de csak a gallyat összetakarítani /…/ A permetözés az időjárástól függött. Mikó
száraz idő vót, sűrűbben köllött permetözni, erősebb a molyrajzás. Mikó esős idő vót, /…/
akkó húsz napra permetöztem. Kitöttem a lámpát este, mikó mögjelöntek a molyok, ott
keringtek a lámpás körű, mán tudtam, hogy hónap permetözni köll.”
1936-ban az almafák közé őszibarack-csemetéket telepített. „Negyvenkettőben gyütt a vizesség,
akkó vót ötszáz őszibarackfám termőképességben. Lött volna másfél vagyon őszibarackom,
és lött néhány kiló. Az összes fa kipusztút, a vizesség mögölte.” Az almafákat úgy
mentette meg, hogy a fatörzsek körül kiásta, kihányta a földet, és a helyére friss istállótrágyát
terített. Kocsiszámra hordatta a trágyát az almafák koronája alá, s ezután fordultak termőre.
Az őszibarack-termesztést sem adta föl. Maga hozott nemes vesszőt Szatymazról, szemzett és
csemetéket nevelt. Bende Páltól és több más röszkei gyümölcstermelőtől szívesen vásároltak a
szegedi nagykereskedők.
A húszas-harmincas években telepített gyümölcsösök az ötvenes években termelőszövetkezeti▼
tulajdonba kerültek, és a szakszerű gondozás hiányában kipusztultak.}}
 
▲A húszas-harmincas években telepített gyümölcsösök az ötvenes években termelőszövetkezeti tulajdonba kerültek, és a szakszerű gondozás hiányában kipusztultak.}}
==Külső hivatkozások==▼
 
*[http://www.telepuleskereso.hu/telepuleskereso.php?telepules1=Szeged(Gy%E1lar%E9t)&iranyito=6757&&ker1=&telepules=Szeged&ker=&kepter=&PHPSESSID=246146e017807dc059ae24f3ae27af57 Gyálarét a térképen]▼
==Képgaléria==▼
* [http://maps.google.de/maps?f=q&hl=de&geocode=&q=gy%C3%A1lar%C3%A9t,&sll=46.210654,20.106708&sspn=0.013245,0.029182&ie=UTF8&ll=46.208468,20.108757&spn=0.026491,0.058365&z=14 Gyálarét a Google Mapen]
<gallery>▼
*[http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_history_goa?s=20315 Gyálarét története Magyarország Helységnévtárban]▼
 
*[http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/gyalanal_van_az_orszag_legmelyebb_pontja/2038862/''Gyálánál van az ország legmélyebb pontja''], [[Delmagyar.hu]], 2007. november 24.▼
KépFájl:DSCF2238.JPG|Bontják a még megmaradt pár régi ház egyikét.▼
*[http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1541 Geoláda Lúdváron, az ország legmélyebb pontjánál.]▼
</gallery>▼
*[http://www.geo.u-szeged.hu/~joe/pub/GPS/deep_end.htm Magyarország legmélyebb pontja]▼
*[http://wikimapia.org/2002467/hu/Gy%C3%A1lar%C3%A9t-L%C3%BAdv%C3%A1r-95-8-m-Mo-igazi-legm%C3%A9lyebb-pontja Magyarország legmélyebb pontja műholdképen]▼
*[http://temp.zoldforum.hu/index4b4c.html?akt_menu=72 Tanulmány a Gyálai Holt-Tiszáról]▼
 
==Irodalom==
128 ⟶ 113 sor:
*Szító A. és Győrffy Gy.: ''Data to the Macrozoobenthos of Backwater "Gyálai Holt-Tisza"'', Tiscia 35, 85-87. o., [[2006]].
 
==HivatkozásokJegyzetek==
{{forrásokjegyzetek}}
 
▲==Külső hivatkozások==
▲==Képgaléria==
▲*[http://www.telepuleskereso.hu/telepuleskereso.php?telepules1=Szeged(Gy%E1lar%E9t)&iranyito=6757&&ker1=&telepules=Szeged&ker=&kepter=&PHPSESSID=246146e017807dc059ae24f3ae27af57 Gyálarét a térképen]
▲*[http://portal.ksh.hu/pls/portal/cp.hnt_history_goa?s=20315 Gyálarét története Magyarország Helységnévtárban]
▲*[http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/gyalanal_van_az_orszag_legmelyebb_pontja/2038862/''Gyálánál van az ország legmélyebb pontja''], – [[Delmagyar.hu]], 2007. november 24.
▲*[http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1541 Geoláda Lúdváron, az ország legmélyebb pontjánál.]
▲*[http://www.geo.u-szeged.hu/~joe/pub/GPS/deep_end.htm Magyarország legmélyebb pontja]
▲*[http://wikimapia.org/2002467/hu/Gy%C3%A1lar%C3%A9t-L%C3%BAdv%C3%A1r-95-8-m-Mo-igazi-legm%C3%A9lyebb-pontja Magyarország legmélyebb pontja műholdképen]
▲*[http://temp.zoldforum.hu/index4b4c.html?akt_menu=72 Tanulmány a Gyálai Holt-Tiszáról]
 
▲<gallery>
▲Kép:Lúdvári_Vénusz.jpg|Az 1970-es években Trogmayer Ottó, régész talált itt egy híressé vált újkőkori szobrocskát, melynek neve a Lúdvári Vénusz lett.
▲Kép:DSCF2238.JPG|Bontják a még megmaradt pár régi ház egyikét.
▲</gallery>
{{Szeged városrészei}}
{{DEFAULTSORT:Gyalaret}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyálarét”