„STS–41–B” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor:
|következő repülés= [[STS–41–C]]
}}
Az '''STS–41–B''' az [[Space Shuttle|amerikai űrrepülőgép-program]] 10., a [[Challenger űrrepülőgép]] 4. repülése.
Az '''STS–41–B''' az [[Space Shuttle|amerikai űrrepülőgép-program]] 10., a [[Challenger űrrepülőgép]] negyedik repülése. Eredeti jelzése ''STS–11'' volt, de ettől a repüléstől új számozási rendszert vezettek be, amelyet a [[Challenger-katasztrófa|Challenger-katasztrófáig]] használtak. Az ''STS–10'' küldetést korábban törölték.▼
A hétnapos repülés célja a szállított műholdak telepítésének végrehajtása. Operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. Első alkalommal történt, hogy az űrsétát biztosító kábel nélkül hajtották végre. A [[NASA]] megkezdte az [[Apollo–15]]-nél már alkalmazott zenélés ébresztést.
▲
==Jellemzői==
==== Első nap====
[[1984]]. [[február 3.|február 3-án]] a szilárd hajtóanyagú [[Space Shuttle|gyorsítórakéták]] (SRB) segítségével [[Florida|Floridából]], a [[Cape Canaveral]] (KSC) [[Kennedy Űrközpont]]ból, a LC39–A jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája {{szám|90.8}} perces, {{szám|28.5}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|307}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|316}} kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor {{szám|113527}} kilogramm, műveleti tömege a pályán {{szám|15362}} kilogramm, leszálló tömeg {{szám|91278}} kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál{{szám|22323}} kilogramm
Mintegy 8 órával a felemelkedés után pályába helyezték a műholdakat.
====Negyedik nap====
McCandless és Stewart két [[űrséta|űrsétát]] hajtott végre az új [[Emberes Manőverező Egység]]
=====Űrséták=====▼
''(zárójelben a dátum és az időtartam)''▼
====Hasznos teher====
# Második alkalommal szállították a [[Nyugat-Németország|német]] gyártású [[mikrogravitáció|mikrogravitációs laboratóriumot]] ([[Spacelab|SPAS–1]]). Működését elektromos probléma akadályozta.
# Kísérleteket végeztek gázokkal, patkányokkal,
# Monodisperse Latex Reactor (MLR) – részecske előállító reaktor,
# Az [[Elektroforézis]] (CFES) programmal tovább kereskedelmi kísérletet végeztek,
# Kutatási, kísérleti feladatok rögzítéséhez a Cinema–360 kamerát alkalmazták,
# A ''Get Away Special'' (Utah Állami Egyetem) doboz a növényi kutatást segítette (csírázás, növekedés),
# Újratelepítették a [[STS–7 |SPAS–01]] műholdat.
===Műholdak===
A raktérben rögzített műholdakat a beépített [[Kanada|kanadai]] [[Canadarm]] (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlási távolságba (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) emelte. Az űrhajósok előkészítették, üzembe helyezték a műholdakat, majd a raktérből történő kiemeléssel [[február 3.|február 3-án]] mintegy 8 órával az indulás után pályairányba helyezték. A műholdak rakétamotorja csak űrrepülőgép eltávolodásával (13-15 kilométer), 45 perccel később indította pályamagasságba az űreszköz. A ''Westar–6'' és a ''Palapa–4'' (Palapa–B2) műholdak ''PAM–D'' motorja nem tudta megfelelő pályára állítani a műholdakat. Az [[STS–51–A]] küldetése során a műholdakat visszanyerte, leszállította a Földre.
====Westar–6====
Távközlési műhold. Építette a ''Hughes Space and Communications Co.'' ([[Los Angeles]]). Üzemeltetője a ''Western Union Telegraph Co.'' A fő földi irányítás központja [[Glenwood]]ban van.
1984. [[március 2|március 2-án]] a Challenger űrrepülőgép űrhajósai a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével állították (üzembe helyezés, kiemelés) pályairányba. Az űrrepülőgép 13-14 kilométerrel eltávolodott, hogy az űreszköz saját hajtóművével [[PAM-D]] [[geoszinkron]] pályára állhasson. Súlya {{szám|1100}} kilogramm. Spin- stabilizált műhold, típusa HS-376. Alakja hengeres, átmérője {{szám|2.16}} méter, magassága {{szám|2.74}} méter. Az űreszköz felületét napelemek borítják, éjszakai (földárnyék) energiaellátását (kémiai) [[Akkumulátor (energia)|akkumulátor]]rok, 2 NiCd akkumulátorok biztosítják. Parabola antennájának átmérője 1,8 méter. Pályakorrekciót négy hidrazin motor (egyenként 142 kilogramm). Élettartama elvileg végtelen (7 évre tervezik). {{szám|57600}} telefon összeköttetést és 24 TV-szolgáltatást biztosít az államokon belül. Előző űreszköz a Westar–5 (1982-058A).
====IRT====
Az ''Inflatable Rendezvous Target'' (IRT) léggömb műhold pályára állítása után 7 nappal megszűnt a működése. Az [[STS–41–C]] programja során, elfogás után elvégezték a javítást. Súlya 91 kilogramm.
====Palapa–4====
A távközlési műholdakat a ''Hughes Space and Communications Co.'' (HSC), [[Kalifornia]] építette. A ''PT . Telekomunikaci Indonézia Tbk''. ([[Jakarta]]). [[Indonézia|Indonéziai]] állami tulajdonban lévő PT Telekom társaság az üzemeltető. Technikai adatai megegyeznek a [[STS–7|Palapa–B–1]] űreszközzel. Palapa–4 vagy Palapa–B2 gyűjtőnéven tartják nyilván. Spin- stabilizált műhold típusa HS- 376. Üzemeltetése {{szám|113}} fokos [[inklináció|hajlásszögű]], várható élettartama 8 év. Pályairányba helyezést követően a PAM–D motor nem tudta megfelelő magasságú pályára állítani, ezért a STS–51–A visszanyerte és leszállította a Földre. Élettartama 286 nap volt. Előző műhold az Palapa–3 (1983 - 059C), követő műhold a Palapa–5 (1987 – 029A). [[1990]]. [[április 30.|április 30-án]] Palapa–B2R (1990-034A) néven ismét pályára állították.
====Hetedik nap ====
Leszállás előtti űrsétával gyakorlatot (elfogás-visszanyerés, raktérbe helyezés) hajtottak végre a Canadarm manipulátorral, hogy az [[STS –41–C]] programjában szereplő feladatokat gyakorolták.
1984. [[február 11.|február 11-én]] űrrepülőgép első alkalommal szállt le a [[Kennedy Űrközpont| Kennedy Space Center Shuttle Landing Facility]] (KSC) induló bázisára. Összesen {{szám|7}} napot, {{szám|23}} órát, {{szám|15}} percet és {{szám|55}} másodpercet töltött a világűrben. {{szám|3311380}} mérföldet ({{szám|5329150}} kilométert) repült, {{szám|128}} alkalommal kerülte meg a [[Föld]]et.
==Személyzet==
''(zárójelben a repülések száma az STS–41–B jelű küldetéssel együtt)''
* [[Vance Brand]] (3), parancsnok
* [[Robert Gibson]] (1), pilóta
35 ⟶ 80 sor:
* [[Robert Stewart]] (1), küldetésfelelős
===Visszatérő személyzet===
▲==Küldetés paraméterek==
* Vance Brand (3), parancsnok
* Robert Gibson (1), pilóta
* Bruce McCandless (1), küldetésfelelős
* Ronald McNair (1), küldetésfelelős
* Robert Stewart (1), küldetésfelelős
▲McCandless és Stewart két [[űrséta|űrsétát]] hajtott végre az új [[Emberes Manőverező Egység]] ''(MMU, Manned Maneuvering Unit)'' segítségével. McCandless az első űrsétán több mint 100 méterre távolodott el az űrrepülőgéptől.
▲===Űrséták===
▲''(zárójelben a dátum és az időtartam)''
▲* '''EVA 1:''' McCandless és Stewart ([[1984]]. [[február 7.]], 5 óra 55 perc)
▲* '''EVA 2:''' McCandless és Stewart ([[1984]]. [[február 9.]], 6 óra 17 perc)
== Források ==
{{commonskat|STS-41-B}}
*{{cite web|url=http://www.spacefacts.de/mission/english/sts-41b.htm|title=STS–41–B|accessdate=2013-9-8|publisher=spacefacts.de}}
* [http://science.ksc.nasa.gov/shuttle/missions/41-b/mission-41-b.html NASA mission summary]▼
*{{cite web|url=http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM|title=STS–41–B|accessdate=2013-9-8|publisher=lib.cas.cz}}
*{{cite web|url=http://www.astronautix.com/flights/sts41b.htm|title=STS–41–B|accessdate=2013-9-8|publisher=astronautix.com}}
▲*{{cite
[[Kép:Astronaut-EVA.jpg|thumb|200px|Bruce McCandless kipróbálja az MMU-t]]
{{Portál|Csillagászat||Hadtudomány|-|Amerikai Egyesült Államok|-}}
{{DEFAULTSORT:
[[Kategória:Space Shuttle-repülések]]
| |||