„Heidelbergi várkastély” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A hordóház: + a negyedik (mai) hordó képe |
|||
52. sor:
=== A pfalzi örökösödési háború ===
[[XIV. Lajos francia király]] a gyermektelen [[II. Károly pfalzi választófejedelem|II. Károly]] választófejedelem (a Pfalz-Simmern vonal utolsó fejedelme) halála után Liselotte von der Pfalz orleans-i hercegnő<ref>I. Károly Lajos lánya, II. Károly testvére, XIV. Lajos sógornője</ref> nevében, az örökösödési szerződés ellenére igényt emelt a pfalzi [[allódium]]ra. Igényét demonstrálandó, 1688 szeptemberében csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe és ezzel kezdetét vette a pfalzi örökösödési háború. Az új fejedelem [[II. Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem|II. Fülöp Vilmos]] (Pfalz-Neuburg vonal) elhagyta
Az egyesült európai hatalmak elleni tervként a francia haditanács az erődítmények és várak lerombolása és a pfalzi földek elpusztítása mellett döntött, hogy ezzel megakadályozzák az ellenség esetleges támadását erről a területről. Amikor a csapatok elhagyták a várost (1689. március 2.), felgyújtották a kastélyt és a város több részét. Ahogy [[János Vilmos pfalzi választófejedelem|János Vilmos]] bevonult a letarolt Heidelbergbe, rendbe tetette a városfalakat és a tornyokat. 1691/1692-ben a franciák újból a városkapuk előtt voltak, de a város védelmi rendszere olyan jónak tűnt, hogy dolguk végezetlenül elvonultak. 1693. május 22-én viszont sikerült ismét bevenniük a várost. A kastély legénysége kapitulált. A franciák a várfalakat és a tornyokat, amik az előző pusztítást megúszták, ezúttal robbantással rombolták földig.<ref name="Stolpmann6-10" />
| |||